Előzetes letartóztatás

“Akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, annak önkénytelenül megfordul a fejében, hogy vajon előzetes letartóztatásba helyeznek? Mit kell tennem annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg?

Gyakran látni a híradókban, hogy már megint őrizetbe vettek valakit. Ilyenkor a rendőrök megjelennek a lakásuk, munkahelyük ajtajában és viszik magukkal a feltételezett elkövetőt, de előfordult már olyan is, hogy a közúton balesetet színlelve tartották fel a forgalmat, hogy az éppen autóban utazó gyanúsítottat elfoghassák, de gyakori és jól bevett megoldás, hogy a gyanúsítottat kihallgatásra idézik, ahonnan nem engedik haza.

Mi történik azok után, hogy a rendőrök őrizetbe vették?

Ami a hozzátartozók szempontjából az egyik legfontosabb, hogy az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót. Hozzátartozó hiányában más személy is értesíthető.

Abban az esetben, ha a büntetőeljárás nyomozati szakban van, az őrizetbe vett személyt előállítják a nyomozóhatóságon. Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek leteltével a terheltet – ha nem rendelték el az előzetes letartóztatását – szabadon kell bocsátani.

Ez azt jelenti, hogy az ügyészségnek ebben az időszakban el kell döntenie, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését a bíróságon.

MIKOR RENDELHETŐ EL AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS?

A büntetőeljárás megindításának előfeltétele a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Alapvető kritériuma ugyanakkor a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések körében – mint az előzetes letartóztatás – azon kitétel, hogy annak alkalmazásához az egyszerű gyanú nem elégséges, annak megalapozottnak kell lennie.

A bűncselekmény gyanújára számos adat, jelzés, vagy információ utalhat, amely alapján a nyomozás elrendelhető, a gyanúsított büntetőjogi felelőssége vizsgálható. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések azonban szigorúbb előfeltételhez kötődnek, mivel ezek érintik az állampolgárok alkotmányos jogait, amelyek bárminemű korlátozása csak rendkívüli indok esetén történhet.

Előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. Gyanú megalapozottnak akkor tekinthető, ha azt olyan bizonyítási eszköz támasztja alá, amely a konkrét elkövetési magatartásra vonatkozik, és önmagában is alkalmas a gyanúsított büntetőjogi felelősségének megállapítására.

Ha egyszerűen és érthetően fogalmazunk, akkor olyan bizonyítékkal kell rendelkeznie a rendőrségnek, ami egyértelműen bizonyítja a gyanúsított bűnösségét, és a bűncselekmény elkövetéséért, – amivel gyanúsítják – szabadságvesztés is kiszabható, továbbá az előzetes letartóztatás elrendeléséhez az alábbi különös okok közül legalább egynek fenn kell állnia:

a) a terhelt megszökött, vagy a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS ELRENDELÉSE?

Miután a terheltet őrizetbe vették, az ügyész indítványozza a bíróságon az előzetes letartóztatás elrendelését. Az indítványban kifejti az indokait, hogy miért tartja szükségesnek a kényszerintézkedés elrendelését.

A nyomozóhatóság, értesít a terhelt védőügyvédjét a bírósági ülés helyéről és idejéről, legkésőbb az ülés előtt átadják a védő részére az ügyészi indítványt.

A bírósági ülésen a terhelt hozzátartozói – kivéve, ha fiatalkorú a terhelt – nem lehetnek jelen. Az ülésen az ügyész előadja az indítványát, meghallgatják a terheltet, majd a védő indítványa következik. Ezután a nyomozási bíró kiküld mindenkit a tárgyalóteremből és meghozza a végzését, amiben elutasíthatja az ügyészi indítványt, az előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást is elrendelhet, vagy az indítványnak helyt adva elrendelheti a terhelt előzetes letartóztatást.

A nyomozási bíró beszólítja a terheltet, a védőt és az ügyészt a tárgyalóba, majd közli a végzést.

A fenti röviden ismertetett eljárásra 72 órája van a hatóságoknak.

Az elsőfokú bírósági eljárást követően, ha az ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani, a bíró a fent meghatározott okokon kívül is elrendelheti az előzetes letartóztatást.

CSOMAGÁTADÁS

Ha a terhelt hozzátartozói az előzetes ülés időpontjában megjelennek a bíróságon, láthatják a terheltet, ha engedélyezik, akkor pár szót beszélhetnek is vele. Csomag átadására itt nincs lehetőség.

Javasolni tudom, hogy csomagot a terheltnek még az előzetes ülés előtt próbáljanak átadni, mert ha elrendeli az előzetes letartóztatást a bíróság, közel egy hét telik el, amire csomagot tudnak postán küldeni.

Amikor a nyomozóhatóság közli Önökkel, hogy hozzátartozójukat őrizete vették, ekkor közlik a fogvatartás helyét is. Miután ezt megtudták, a fogvatartást végrehajtó nyomozóhatóságot felhívják, és megtudják hogyan, és mit adhatnak be csomagként, majd ennek megfelelően járnak el.

Ha a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatást abban az esetben csak az engedélyezett kapcsolattartó küldhet csomagot postán a terheltnek, a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet szabályai szerint.

Amire a kapcsolattartást engedélyezését végigjárják, a legrövidebb esetben is hosszú-hosszú napok telnek el, és addig nincs csomagküldés, nincs telefonálás, nincs levelezés, és a terhelt abban a ruhában várja a megváltó csomagot, amiben bevitték.

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS TARTAMA (RÖVIDEN)

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb 3 hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS VÉGREHAJTÁSA (RÖVIDEN)

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, 30 napi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható, ami 30 nappal szükség esetén meghosszabbítható.

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS MEGSZŰNIK (RÖVIDEN)

Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt, az eljárást jogerősen befejezték, a nyomozást megszüntették, annak határideje lejárt és az előzetes letartóztatást a bíróság nem hosszabbította meg, továbbá, ha a vádemelést elhalasztották. Az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Ha őrizetbe vették a hozzátartozóját, vagy attól tart, hogy Önt akarják őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni, időben forduljon tapasztalt és határozott védőügyvédhez.”