Btk. 208. § Kiskorú veszélyeztetése

208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt

a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,

b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.

A Btk. XX. fejezete a gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekményeket szabályozza. A család és a gyermekek védelme érdekében a büntetőjog csak másodlagos eszköz, elsősorban a magánjog, közigazgatási jog, tb jog eszközei biztosítják a társadalmi bázist. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, védelemhez és gondoskodáshoz. Fontos megjegyezni, hogy a Be. értelmében a kiskorú sérelmére elkövetett, a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények miatt indított büntetőeljárást soron kívül kell lefojtatni.

Történeti, nemzetközi háttér:

Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában jelentek meg a gyermekek védelmére hivatott törvények, jellemzően kihágási szinten. Egy 1868-as törvény az iskolába járástól visszatartást büntette, majd alig 10 évvel később törvénnyel büntették azt a gazdát, aki tanköteles gyerekcselédjének az iskola látogatására kellő időt nem engedett. Egy 1879-es törvényben büntették a szülőt és a nevelőt, ha a kiskorúak felügyeletével kapcsolatos kötelezettségeiket elhanyagolták, vagy a kiskorúak csavargását, koldulását elősegítették. 1954-től büntették a szülőt, ha kötelezettségei megszegésével a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, illetve a gyermeket súlyos nélkülözésnek teszi ki.

Az 1961. évi Btk. büntette, ha a kiskorú nevelésére, gondozására köteles személy a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, valamint büntették azt a nagykorút is, aki a kiskorút bűntett elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik.

A korábbi Btk. is hasonló tényállást használt, de új fordulatként azt is büntette, aki a fiatalkorúval kényszermunkát végeztet. Egy 2009-es kiegészítés a kiskorúnak a szabálysértés elkövetésére való rábírást is büntette.

A német btk.-ban a kiskorú veszélyeztetése a gondozási vagy nevelési kötelezettség elmulasztásaként jelenik meg, hasonlóan az osztrák btk.-hoz, ahol a kiskorú kínzása és elhanyagolása is ide tartozik.

AZ (1) BKEZDÉS SZERINTI TÉNYÁLLÁS ELEMZÉSE:

Jogi tárgy: a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi, érzelmi fejlődése.

Passzív alany: kiskorú, a Ptk. szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha jogszerűen házasságot kötött.

Elkövetési magatartás: a súlyos kötelezettségszegés. Az elkövető olyan kötelezettségét szegi meg, amely a kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása vonatkozásában terheli, mind aktív, mind passzív magatartással megvalósítható. (A nevelés – tervszerű magatartások sorozata, melynek célja az ismeret-, érzelemgazdagítás, felügyelet – a kiskorú folyamatos, vagy időről időre visszatérő figyelemmel kísérése, célja a testi épség védelme, megóvása, gondozás – ide tartozik minden olyan tevékenység, amely a kiskorú testi szükségleteinek kielégítésére irányul.) A kötelességek tartalmát jellemzően erkölcsi normák, társadalmi szokások konkretizálják.

Az elkövetési magatartás jellemzően huzamosabb időn keresztül, folyamatosan ismétlődő cselekményekben jelenik meg, de elképzelhető egyetlen magatartás tanúsításával is (pl. egy alkalomra felügyelet nélkül hagyja)

Akkor tényállásszerű az elkövetési magatartás, ha a tartalmukat jelentő kötelességszegések súlyosak. Általában az olyan kirívó kötelességszegést kell súlyosnak tekinteni, amely az általános társadalmi felfogás szerint a minimálisan elvárható követelményeket sem teljesítette. (Csekélyebb súlyú mulasztás, nevelési hiba nem tényállásszerű)

Materiális bűncselekmény: Veszélyeztetési delictum, a bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi,vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése, amely szoros kapcsolatban áll a súlyos kötelességszegéssel. A károsodás nem tényállási elem.

àTesti fejlődését veszélyezteti a többszöri, vagy súlyos bántalmazás, tisztán tartásának elmulasztása, hiányos ruházatban járatás, a gyógyszereinek elhanyagolása. (Azonban ha a bántalmazás a kiskorú életét közvetlen veszélybe hozza a 164.§ (8) állapítható meg-testi sértés minősített esete)

àAz értelmi fejlődés veszélyeztetésének tipikus esete az iskolába nem járatás, ez az alapfokú képzés időtartama alatti visszatartást jelenti.

Az erkölcsi fejlődést veszélyeztetheti a kiskorú előtti trágár beszéd, a jelenlétében elkövetett bűncselekmény, szexuális cselekmény, vagy a családtagok bántalmazása.

àAz érzelmi fejlődését veszélyezteti mindaz, ami megfélemlíti vagy megalázza.

Lényeges, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény között ok-okozati összefüggésnek kell lennie. Az értékelésnél az életkori sajátosságokat is figyelembe kell venni, egy csecsemőnél nyilván a gondozás kerül előtérbe, később inkább a nevelés az értelmi, érzelmi fejlődés. (Pl. egy csecsemő előtt végzett szexuális cselekmény nem tényállásszerű, szükséges, hogy a kiskorú elérjen egy értelmi szintet)

 

Alanya: Speciális, elkövetőként csak az valósítja meg a bűncselekményt, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles, vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám élettársa, a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy lakásban él. (A cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett nem követheti el a bűntettet)

A bírói gyakorlat szerint mivel a kötelezettségek mindegyik szülőt önállóan terhelik, nem társtettesként, hanem önálló tettesként felelnek a cselekményért. A könyv szerzői azonban ellentétes véleményen vannak, mivel a hatályos Csjt. szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, az együttesen elkövetett cselekményül társtettesség megállapítására alkalmas.

Szándékos bűncselekmény.

Egység, halmazat: Ha a bűncselekményt több kiskorú sérelmére követik el, annyi rendbeli bűncselekményt lehet megállapítani, ahány sértett van. Ugyannak a kiskorúnak a sérelmére a huzamosan és többször ismétlődően kifejtett tevékenység természetes egység, folytatólagosság nem állapítható meg.

A kiskorú veszélyeztetése mellett a gondatlanságból elkövetett élet, testi épség elleni bűncselekmények halmazatban állhatnak.

A (2) BEKEZDÉS SZERINTI TÉNYÁLLÁS ELEMZÉSE:

Jogi tárgy: a kiskorú erkölcsi fejlődése, ez szűkebb körű mint az (1) bekezdés szerinti védett jogi tárgy.

Passzív alany: csak az olyan 18. életévét be nem töltött kiskorú lehet, aki viszonylagos értelmi fejlettségénél fogva erkölcsi fejlődésére nézve károsan befolyásolható. (Aki felismeri a cselekmény veszélyességét)

Elkövetési magatartás:

A bűncselekményre, szabálysértésre, vagy zülött életmód folytatására rábírás, vagy rábírni törekvés, illetve a bűncselekmény elkövetéséhez felajánlás. (Felbujtásszerű cselekmények – a rábírás eredményes felbujtás, a rábírni törekvés eredménytelen, itt ez az előkészület, mint sui generis bűncselekmény jelenik meg)

Az elkövető a kiskorút bűncselekményre vagy szabálysértésre bírja rá, vagy törekszik rábírni. A kiskorú lehet 14. életévét betöltött, ilyenkor ő az elkövetett bűncselekmény alanya, vagy 14 év alatti, ilyenkor a 16.§ szerint nem büntethető.

A zülött életmódra rábírás, vagy rábírni törekvés esetében a zülött életmód olyan hosszabb időn keresztül tanúsított, erkölcsileg igen súlyosan kifogásolható életvitelt jelent, ami nem valósít meg bűncselekményt (pl. italozás, csavargás)

Stádiumok:  Befejezett a bűncselekmény rábírás esetében, ha a kiskorú a bűncselekményt, szabálysértést, zülött életmód folytatását megkezdi, illetve rábírni törekvésnél már azzal befejezett, hogy a felhívás eljut a kiskorúhoz.

Alanya:

Csak olyan 18. életévét betöltött személy lehet, aki nem köteles a kiskorú felügyeletére, gondozására, nevelésére. (Ha igen, akkor az (1) szerint felel)

Szándékos bűncselekmény: A rábírni törekvés és a felajánlás célzatos.

Egység, halmazat:

A halmazat megállapításának alapja a rábírni törekvések és a rábírások száma, amelyek a bűncselekményre irányulnak.

Ez az alakzat szubszidiárius bűncselekmény, ha a nagykorú által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor a bűncselekmény kizárólag kiskorú veszélyeztetésének bűntetteként, ha súlyosabb, akkor a súlyosabb bűncselekmény szerint minősül. Tehát az 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendőnél nem állapítanak meg halmazatot.

A zülött életmód folytatása folyamatos, több mozzanatú magatartás, az erre irányuló rábírások és rábírni törekvések természetes egységet képeznek.

Ha azonban a kiskorút a Szabs. szerinti tiltott kéjelgés szabálysértésre bírja rá az elkövető, akkor a prostitúció elősegítését (201.§ (2)) kell megállapítani.