212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
Történeti, nemzetközi háttér:
A bűncselekményt először 1944-ben határozták meg, büntették azt, aki a családi kapcsolaton alapuló eltartási kötelességét nem teljesítette, és mulasztásával a jogosultat súlyos nélkülözésnek tette ki.
1958-ban minősítő körülményekkel egészítették ki, ilyen volt a munkakerülő és a visszaeső.
Az 1961.évi Btk. a jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettség megszegését büntette, ha az elkövető önhibájából nem teljesített. Ugyanígy a gyermektartási kötelezettség elmulasztását is büntették.
A korábbi Btk. ezt vette alapul, a tartás elmulasztásának bűncselekményénél minősítő körülménynek csak a súlyos nélkülözést tekintette.
A német btk. a törvényes tartási kötelezettségnek való elégtétel elmulasztását szabályozza.
Az osztrák btk-ban is szerepel a tartási kötelezettség megsértése.
Jogi tárgy: a tartási kötelesség, a jogosítottnak az eltartásra vonatkozó joga. A bűncselekmény egy speciális polgári jogi kötelem kikényszerítésére irányul, ez a végrehajtható hatósági határozat. Két együttesen fennálló feltétel, hogy a tartási kötelezettségnek jogszabályon és végrehajtható határozaton kell alapulnia. (tehát tartási, vagy életjáradéki szerződés, vagy kártérítés nem jöhet szóba)
Passzív alanya: az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat fizetni kell. A (1) bekezdésben csak a gyermektartási díj jogosultja.
Elkövetési magatartás:
Tiszta mulasztásos bűncselekmény, az elkövetési magatartás a gyermektartási kötelezettség nem teljesítése.
A kötelezettséget kimondó határozat rendelkezik az összegről, a teljesítés határidejéről (a tartási követelés 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető), és a fizetés helyéről.
A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni, rendszerint az elkövetési magatartás hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg. Az elkövetési magatartás az első mulasztással kezdődik, de a bíróságnak az első fokú ítélet meghozataláig az összes mulasztást el kell bírálnia.
Alanya: csak az a személy lehet, akit végrehajtható határozat tartásra kötelezett.
Szándékos bűncselekmény: csak szándékosan követhető el, tartalmi eleme a kötelességek ismerete, és az önhiba. Az önhiba lényege, hogy a mulasztás a mulasztónak felróható okra vezethető vissza.
Az önhiba nem állapítható meg, ha az elkövetőnek nincs beszámítási képessége, ha a kötelezettnek nincs megfelelő keresete, jövedelme, vagyona, és ezen okok fennállása miatt felelősség nem terheli. A munkaviszony hiánya nem alapozza meg az önhibát, az erre vezető okokat fel kell tárni. Az alkalmi munka hiánya csak akkor róható fel, ha az ilyen lehetőséget bizonyítottan visszautasította.
A Csjt. szerint tartási kötelezettség csak kiskorú gyermekkel szemben áll fenn, nagykorú esetében csak akkor, ha a munkaképes leszármazó szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.
Minősített esetek:
Ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A súlyos nélkülözés akkor állapítható meg, ha olyan javakban szenved hiányt, amelyek az elemi életszükségletek kielégítésére szolgálnak (táplálkozás, ruházkodás, tisztálkodás). Az eredmény tényleges bekövetkezés a minősített esetnél szükséges a befejezettséghez, ez az eredmény lehet szándékos, vagy gondatlan. Ha az eredmény nem következik be, és az elkövetőt csak gondtalanság terheli, akkor alapesetben értékelhető a cselekmény. Szándékosság esetében viszont a minősített eset kísérlete állapítható meg.
Büntethetőséget megszüntető ok:
A (4) bekezdés a büntethetőséget megszüntető, illetve a minősített esetben korlátlan enyhítést tesz lehetővé, ha a terhelt az első fokú ítéletig a mulasztás körében teljes körűen teljesíti hátralékát. (A teljesítés személyhez kötött, így nem szűnik meg, ha más fizet helyette)
Egység, halmazat:
A bűnhalmazatot nem a gyerekek száma, hanem a passzív alanyok száma határozza meg. Valamennyi mulasztás ugyanazzal a passzív alannyal szemben természetes egység.