Btk. 216. § Közösség tagja elleni erőszak

 Közösség tagja elleni erőszak

216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett: 3 év.

(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tarto-zása/vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, 1-5 év.

(3) 2-8 év:

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) jelentős érdeksérelmet okozva,

d) a sértett sanyargatásával,

e) csoportosan vagy

f) bűnszövetségben.

(4) Előkészület, vétség: 2 év.

A 2011:CLXXIX.tv.(nemzetiségek jogairól) 9.§ (1) értelmében Mo. tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,

b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,

c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy

d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.

Jogi tárgya a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport/ a lakosság egyes csoportjainak szabadsága és emberi méltósága; az emberi szabadság és méltóság, ill a meghat. csoporthoz való tartozás joga és az ezen alapuló különbözőségek tiszteletben tartása. A bj. védelem valamennyi olyan közösség, csoportosulás tagjára kiterjed, akit a csoporthoz való tartozása vagy annak vélelmezése miatt bántalmaztak, avagy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére. Amint azt a közösség elleni izgatás tényállását vizsgáló 30/1992. ABh kifejtette, az AB értelmezésében a lakosság egyes csoportjai kitétel mögött „az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak stb. résztvevői) vagy egyéb, tkp bármely ismérv szerint elkülönülő személyek védelmének szándéka húzódik meg”.

A tényállás a lakosság egyes csoportjai közül nevesíti a nemi identitást, a nemi irányultságot és a fogyatékosságot. A nemi irányultság és a nemi identitás szerepeltetését a nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolja, hogy Magyarországon növekedett az e csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma. A fogyatékos személyek kiemelését szintén a nemzetközi elvárások és az teszi indokolttá, hogy e személyek az állapotukból fakadóan nehezebben tudják megvédeni magukat az ellenük elkövetett támadásokkal szemben.

A tényállásszerűséghez azonban minden esetben szükséges, hogy a bántalmazás, illetve az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő kényszerítés a valamely tekintetben együvé tartozó személyek összessége ellen irányuljon. Elegendő a tényállás megvalósításához, ha egy, azonos ismérv alapján elkülönülő csoporthoz tartozás, vagy vélt tartozás miatt bántalmazzák vagy kényszerítik valamire a csoporthoz tartozó személyt.

Az elkövetési magatartás a kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítása, illetve a bántalmazás és a kényszerítés.

A kihívó közösségellenesség a közösségi együttélés szabályainak nyílt semmibevételét jelenti. A kihívóan közösség-ellenes magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy riadalmat keltsen. A bcs. megvalósulásához nincs szükség arra, hogy a riadalom be is következzen. A kihívóan közösségellenes magatartás tanúsításával megvalósítható bcs. esetén nem szükséges, hogy az elkövető az ilyen magatartást a csoport tagja ellen tanúsítsa, elegendő, ha az dolog ellen irányul.

A bántalmazás a más személyre irányuló tudatos és közvetlen ráhatás, amely nem szükségszerűen okoz testi sérülést. Az erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek a megtételére meg nem tételére vagy eltűrésére kényszerítés megegyezik a kényszerítés törvényi tényállásában foglalt tényállási elemekkel.

A bcs. elkövetésekor vizsgálni kell az elkövető motívumát. A bcs. motívuma másnak a megjelölt csoportok valamelyikéhez tartozása vagy vélt tartozása.

A bcs egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A bcs-t tettesként bárki elkövetheti. A kihívóan közösség-ellenes magatartás kifejtésével, illetve a bántalmazás megvalósításával a bcs. befejezetté válik, míg a kényszerítés esetében a befejezettséghez az is szükséges, hogy a passzív alany az alkalmazott erőszak, illetve fenyegetés hatására valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.