Btk. 217. § Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

217. § Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett: 3 év.

Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. E cikk (2) bekezdése alapján mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. A (3) bekezdés szerint pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

A gyülekezési joggal kapcsolatos részletes szabályokat a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény tartalmazza. E törvény 2. § (1) bekezdés értelmében a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A 3. § alapján a törvény hatálya nem terjed ki a választási gyűlésekre; a vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; a kulturális és sportrendezvényekre; és a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.

Az egyesülési jogra vonatkozó részletszabályokat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény állapítja még. E törvény 3. § (1) bekezdése szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon. A 4. § (1) bekezdése szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg.

A bcs. ezen alapvető jogok védelmét biztosítja.

Az elkövetési magatartás az egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében történő akadályozás. Az akadályozás körébe tartozik minden olyan magatartás, amelynek e jog gyakorlását időlegesen vagy tartósan gátolja vagy meghiúsítja. Az elkövetés módja az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása. Az erőszak e bcs. esetében személy elleni erőszakot jelent, de a cselekmény személyre áttevődő dolog elleni erőszakkal is elkövethető. A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az elkövetési magatartásnak az arra jogosult személy általi tanúsítása esetén hiányzik a jogellenesség, ezért nem valósul meg bűncselekmény. A bcs. az akadályozás megvalósulásával befejezetté válik.

A bcs-t tettesként bárki elkövetheti.