Btk. 236-238. §§ Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban. Járművezetés tiltott átengedése

Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban. Járművezetés tiltott átengedése. 

I.                     Járművezetés ittas állapotban

236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

  Az 55/1953. (XII.4.) MT sz. rendelet 1.§-a rendelte először büntetni azt, aki szeszes ital hatása alatt levő állapotban gépjárművet vezet, vagy vezetés közben szeszes italt fogyaszt, továbbá aki a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes italt fogyasztott.

  A bcs a BHÖ-be is felvételre került.

  Az 1961. évi V. tv. a közbiztonság elleni bcs-ek között helyezte el a járművezetés ittas állapotban bűntettét, amelyet az követett el, aki szeszes ital hatása alatt levő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, ill. a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes ital hatása alatt áll.

  Mindezen magatartásokat hatályos tv-ünk is büntetni rendeli.

 

  1. A bűncselekmény védett jogi tárgya kettős:

egyrészről a közlekedés biztonságához,

másrésről pedig az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.

A szeszes ital fogyasztása tudatzavart idézhet elő.

Ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el, tudatzavara a 18.§ rendelkezésére figyelemmel a 17.§ keretei között nem értékelhető.

Az alkohol fogyasztásának az ember szervezetére gyakorolt élettani hatása abban áll,

–          hogy az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti.

Megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges magatartás között eltelik, miközben egyidejűleg csökkenti a fegyelmező, ill. a figyelőképességet.

A közlekedés – a veszély általános jellegéből kilépve – annak valamennyi ágazatában fokozottan veszélyezteti az élet – és a vagyonbiztonságot.

tovább növeli a veszélyt, ha a vezető szeszes ital hatása alatt áll, ezért pl. a KRESZ már a járművezetés általános feltételeit meghatározó rendelkezései között kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol

hasonló tilalmakat írnak elő a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályai is

2. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a törvényben meghatározott járművek ittas állapotban történő vezetése.

2.1.    Az ittas állapot értelmezése.

A 240.§ (3) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés szerint a 236. és 238.§ alkalmazásában ittas állapotban levő személy az, akinek a szervezetben 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol –, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

a tvhozó a bírói gyakorlatban kialakult alkoholkoncentráció-értékeket és az Európai Bizottság 2001. január 17. napján kiadott ajánlását is figyelembe véve határozta meg a véralkohol – és a levegőalkohol – koncentrációnak azt a mértékét, amely a terhelt egyéni adottságaitól függetlenül már igen magas valószínűséggel az egyéni befolyásoltság kialakultságához is vezethet

Az ittas állapotban elkövetett járművezetés olyan jogellenes magatartás, amely a befolyásoltság létrejöttének reális lehetősége esetén is eléri azt a veszélyességi szintet, amely bj-i következmények kilátásba helyezését indokolja.

A büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkoholkoncentráció a vezetés idején fennállt – e, hanem azt, hogy azon időpontban a szervezetben volt –e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkoholkoncentrációt képes volt előidézni.

2.2.   Az ittas állapotban történő járművezetés egymagában – azaz minden további, súlyosabb következmény beállása nélkül – akkor minősül bűncselekménynek, ha a jármű fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára.

Az (1) bekezdés ezért bűncselekménnyé nyilvánítja bármilyen vasúti vagy légi jármű ittas állapotban történő vezetését.

ó  Ezzel szemben a vízi és a közúti közlekedésben csupán a gépi meghajtású járművek vezetése von maga után büntetőjogi felelősséget.

Ü  „Gépi meghajtású” az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt.

  • tágabb fogalom, mint a KRESZ gépjármű fogalma, mert a tárgyalt tényállás szempontjából a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű a segédmotoros kerékpár és a villamos is gépi meghajtású járműnek minősül

((A legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral hajtott kerékpár közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történt vezetésével a terhelt nem az ittas vezetés szabálysértését, hanem járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétségét valósítja meg.—Legf.Bír.Bfv.II.623/2011/5))

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. tv. 87.§ 38. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint gépi meghajtású úszólétesítmény a gépi meghajtású vízi jármű és a gépi meghajtású úszó munkagép.

a tv alkalmazásában

úszó munkagép: a vízi munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, ill. személyszállítást

vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, ill. más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszó munkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény

A KRESZ 1. számú függelékének I/a) pontja értelmében közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

e fogalom a közutat, annak elkülönülő alkotóelemeitől, részeitől függetlenül egységes egészként veszi tekintetbe

a közút fogalom egészére nézve irányadó, hogy az a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület

ennek megfelelően a közút fogalmába tartozó lehet az olyan terület is, ahol éppen a gyalogosok, járművek nem képesek valamely körülmény miatt folyamatosan közlekedni

A bírói gyakorlatban korábban nem volt egyöntetű annak a megítélése, hogy amikor az elkövető nagyobb területű, többnyire valamely bevásárlóközponthoz tartozó parkolóban közlekedett ittasan személygépkocsival, akkor megvalósult-e az ittas járművezetés vétsége.

A BKv 79. számú vélemény ezért az I. pontjában elvi éllel rögzítette, hogy közút csak az állami tulajdonban vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő közterület, ezért az ittas járművezetés vétsége – gépi meghajtású jármű vezetésével – csak itt követhető el, a közforgalom elől el nem zárt magánúton nem.

A hatályos tv szerint a járművezetés ittas állapotban vétsége közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető, ezért az új szabályozás keretei között a BKv. 79. számú vélemény I. pontjában adott iránymutatás már meghaladottá vált.

Az ittas járművezetés minősített eseteiben lehetőség van a nem közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton elkövetett cselekmények büntetőjogi szankcionálásra is.

A 240.§ (1) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés alapján ugyanis a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.

A nem gépi meghajtású jármű vagy úszólétesítmény, illetve közúton nem gépi meghajtású jármű (a csónak, a windsurf, illetve az emberi erővel hajtott kerékpár vagy a lovas kocsi) ittas vagy bódult állapotban történő vezetése nem valósítja meg az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt.

A (3) bekezdés alapján azonban a nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy a közúton, ill. közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű ittas állapotban történő vezetés is alkalmas az ittas járművezetés bűntettének a megállapítására, ha azáltal a járművezető a (2) bekezdésben (minősített esetként) meghatározott hátrányos következményeket idézi elő.

A 240.§ (1) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés alkalmazása során a KRESZ 4.§-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt általános tilalom is érvényesül.

2.3.   Az elkövetési magatartás az előző pontban részletezett járművek vezetése.

A jármű vezetése alatt

–           egyrészről annak elindítását, mozgásba hozatalát,

–          másrészről pedig a már mozgásba hozott jármű irányítását, meghajtó gépezetének a működtetését értjük.

A megtett, vagy megtenni kívánt útvonal hossza a minősítés szempontjából közömbös.

BH: Ha a gépi meghajtású jármű mozgását nem a rendeltetésszerű energiaforrás biztosítja, a jármű kezelését, irányítását akkor lehet a járművezetés forgalmi körébe vonni, ha haladási sebessége – pl. a lejtőn legurulás folytán – eléri azt a mértéket, amely a közlekedés biztonságának a tényleges veszélyeztetésére alkalmas.

Tényleges járművezetői tevékenység hiányában nem állapította meg a bíróság a halált okozó ittas járművezetés bűntettét abban az esetben, amikor a lovas kocsi hajtója ittasan a kocsmából kijövet olyan kijelentést tett, amelytől a lovak megindultak és a bakon ülő ittas sértett a lovak közé esve halálos sérülést szenvedett.

ebben az ügyben a bíróság a terhelt bűnösségét a 235.§ (2) bekezdésének b) pontja szerinti vétségben mondta ki

2.4.   A bűncselekmény befejezett alakzatának és kísérletének az elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy a cselekmény a jármű mozgásba hozatalával befejezetté válik.

Ehhez képest kísérletet állapított meg a bíróság, amikor az ittas elkövető a motorkerékpárját a közútra tolva beindította és éppen fel akart ülni rá, amikor az intézkedő rendőr abban megakadályozta (BJD 2830).

Kísérlet az is, ha az ittas elkövető a személygépkocsi volánjához ül, és mások segítségével próbálja „betolva” beindítani a jármű motorját, sikertelenül.

3. A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet.

Közömbös, hogy a járművezető rendelkezik-e a megfelelő vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a jármű vezetésében.

Az ittas állapotban elkövetett járművezetéshez kapcsolódhat felbujtás és bűnsegély egyaránt.

ilyen részesi tevékenység hiányában az utas azáltal, hogy az ittas állapotban lévő gépi meghajtású járművet vezető személlyel egy járműben utazik, bcs-t nem valósít meg

annak a morális kötelezettségének az elmulasztása ugyanis, hogy a járművezetőt az ittas vezetésben megakadályozza, nem jár büntetőjogi következményekkel

4. Az ittas járművezetés vétsége szándékos bűncselekmény.

az elkövető tisztában van azzal, hogy szeszes ital vagy bódító hatású szer került a szervezetébe, amelynek hatása alá került

büntetőjogi felelősségét tévedése kizárhatja

ha nem tud arról a tényről, hogy szeszes ital vagy a vezetési képessége hátrányosan ható szer került a szervezetébe és szubjektíve sem érzi annak hatását, mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól

kivételesen a végszükség szabályainak alkalmazása is kizárhatja a büntetőjogi felelősség megállapítását

5. Minősített esetek:

A (2) bekezdés négy lépcsőben sorolja fel a minősített eseteket, amelyek teljesen azonosak a közúti veszélyeztetés bűntettének minősített eseteivel, bár a büntetési tételek eltérnek egymástól.

A nyolc napon belül gyógyuló sérülés okozását az alapeset keretei között kell értékelni, a minősítést nem befolyásolja, legfeljebb a büntetés kiszabásánál értékelhető súlyosító körülményként.

A minősített esetek megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti bcs, tehát az ittas állapotban történő járművezetés okozta a súlyos sérülést vagy a halált.

E káros következményeknek okozati kapcsolatban kell állniuk a jármű ittas állapotban történt vezetésével.

A baleset rendszerint valamely speciális közlekedési szabály megszegésével áll közvetlen kapcsolatban (mert az elkövető az ittassága folytán túllépi a megengedett sebességet, nem tanúsítja a kellő figyelmet, körültekintést, megszegi az elsőbbségadásra, az előzésre, a követési távolságra, stb. vonatkozó rendelkezéseket). A speciális szabály megszegésének alapja azonban az ittas állapot, amely valamennyi közlekedési ágazatban általános tilalomként nyert meghatározást.

TEHÁT: Az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az elkövető az ittassága miatt sérti meg azt a közlekedési magatartást előíró jogi normát, amely a minősítő eredmény közvetlen okának tekinthető

Ha viszont a járművezető ittas állapota nem áll okozati összefüggésben a (2) bekezdésben meghatározott sérelemmel – mert azt pl. a jármű váratlanul fellépő, előre fel nem ismerhető műszaki meghibásodása (defekt, vagy a fékrendszer sérülése, a fékhatás megszűnése) vagy a sértett el nem hárítható közrehatása okozta –, csak a bűncselekmény (1) bekezdésében meghatározott alapesete valósul meg.

BH: A járművezetés ittas állapotban minősített esete a terhelt ittasságával kapcsolatban lévő és súlyos következményekkel járó baleset közvetlen okának tekinthető KRESZ szabályszegés (relatív sebességtúllépés) hiányában nem állapítható meg.

A kifejtettekből az is következik, hogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés minősített esete és a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége valódi alaki halmazatban nem állhat.

Ha a súlyos sérülést vagy halált okozó baleset az ittas állapottal okozati összefüggésben áll, kizárólag a 236.§ (2) bekezdésében foglalt valamelyik minősített eset megállapítására kerülhet sor.

Az ittas állapotban elkövetett járművezetés praeterintencionális bűncselekmény.

Alapesete szándékos, a (2) bekezdésében meghatározott eredmények viszonylatában a bűnösség formája viszont kizárólag a gondatlanság lehet.

A bcs a közlekedés biztonsága mellett, azzal együtt az emberi életet és a testi épséget is védi.

Komplex jogi tárgyára vezethető vissza a (3) bekezdés rendelkezése, amely szerint a minősített esetek büntetési tételeit kell alkalmazni azzal szemben, aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, ill. közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő.

6.        Egység, halmazat:

6.1.   A járművezetés folyamatos magatartás.

Ha a járművezető egyazon ittas állapotában, ám megszakításokkal vezet, a járművezetés természetes egységként jelentkező egy rendbeli bűncselekményt valósít meg.

ilyen esetben kizárt a folytatólagosság megállapítása még akkor is, ha az elkövető az ittasságát fenntartva további szeszes italt fogyaszt

A magatartás folyamatosságát a rendőri intézkedés sem szakítja meg.

ezért, ha a rendőri intézkedést (pl. vérvételt) követően a járművezető visszaül a gépkocsijába és továbbhalad, nem valósul meg újabb rendbeli bcs

Több rendbeli bűncselekmény megállapítását csak a teljes kijózanodás utáni ismételt szeszesital-fogyasztást követően kialakult alkoholos befolyásoltság állapotában történő járművezetés eredményezhet.

6.2.    A 236.§ szerinti minősítést nem zárja ki, hogy a közlekedési szabályszegés a munkavédelmi és/vagy foglalkozási szabályszegéssel is párosul.

Adott esetben az ittas állapotban lévő traktorvezető a járművéhez akarta csatlakoztatni a defektes pótkocsit.

ennek során a pótkocsi vonóháromszögét felemelve kellett a sértettnek tartania

az ittas terhelt kellő körültekintés hiányában indította el hátramenetben a traktort, és az a pótkocsihoz nyomta a sértettet, aki meghalt

a terhelt bűnösségének a megállapítására halált okozó ittas járművezetés címén került sor (BJD 9002)

6.3.    Az ittas járművezető az általa okozott baleset esetén segítségnyújtásra köteles – a  tőle elvárható mértékben – a BK 123. számú állásfoglalás  (BKv. 41.) nyomán következetes ítélkezési gyakorlat szerint.

Ha e segítségnyújtást elmulasztja, a 166.§ (3) bekezdésének I. fordulata alapján tartozik büntetőjogi felelőséggel.

6.4.    Az ítélkezési gyakorlat az ittas járművezetést és az annak keretében megvalósított közúti veszélyeztetést halmazatban állapítja meg (BJD 8439.).

6.5.    A halmazathoz hasonló kérdéseket vet fel az ittas állapotban elkövetett járművezetéssel összefüggő szabálysértések értékelésének problémája.

erre nézve a BKv. 79. II. pontja azt az iránymutatást adja, hogy az olyan, ittas járművezetéssel összefüggő szabálysértéseket, amelyek növelik az ittas járművezetés tárgyi súlyát – 8 napon belül gyógyuló testi sérülést okoznak, ill. „forgalmi jellegű” közlekedési szabálysértések – az ittas járművezetés vétsége elnyeli, ezért az önálló szabálysértési felelősség megállapítása helyett ezek súlyosító körülményként való értékelése indokolt

a bíróság azokban az esetekben értékelheti súlyosítóként ezeket a szabálysértéseket, amikor a szabálysértési hatóság nem hozott még ugyanezen magatartásra nézve szabálysértési felelősséget megállapító döntést

ha azonban megállapítható, hogy a szabálysértési hatóság az elkövetőt már szabálysértési szankcióval vagy közigazgatási bírsággal sújtotta, akkor ennek a szabálysértésnek (szabályszegésnek) a súlyosítóként való figyelembevétele már a „kétszeres értékelés” tilalmába ütközne

nincs döntő jelentősége annak, hogy a vád utal – e a szabálysértés alapját képező cselekvőségre, sőt annak sem, hogy a vádban írt tényállás ezt tartalmazza – e

az ítélkezési tényállásnak azonban már tartalmaznia kell, ha a bíróság azt súlyosító körülményként értékeli

7. A Szabs. tv. szerint ittas vezetés szabálysértését követi el, aki

a)        vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, ill. nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van,

b)       vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, ill. közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

II.                   Járművezetés bódult állapotban

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

  1. A bcs védett jogi tárgya kettős:

–          egyrészről a közlekedés biztonságához,

–          másrészről pedig az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.

A kábítószer vagy más, a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztása tudatzavart idézhet elő.

Ha az elkövető a bcs-t önhibájából eredő bódult állapotban követi el, tudatzavara a 18.§ rendelkezésére figyelemmel a 17.§ keretei között nem értékelhető.

Az kábítószer fogyasztásának az ember szervezetére gyakorolt élettani hatása abban áll,

–          hogy az erkölcsi gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti.

+ Megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észlelése és az annak elhárításához szükséges magatartás között eltelik, miközben egyidejűleg csökkenti a fegyelmező, ill. a figyelőképességet.

A közlekedés – a veszély általános jellegéből kilépve – annak valamennyi ágazatában fokozottan veszélyezteti az élet – és a vagyonbiztonságot.

tovább növeli a veszélyt, ha a vezető a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt áll

ezért pl. a KRESZ már a járművezetés általános feltételeit meghatározó rendelkezései között kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol

  • hasonló tilalmakat írnak elő a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályai is

  A Btk. eredetileg csak az ittas járművezetést pönalizálta.

DE: a kábítószer-fogyasztás elterjedésével jelentősen megnőtt a kábítószer hatása alatt járművet vezetők és ilyen állapotban súlyos balesetet okozók száma

ezért az 1998. évi LXXXVII. tv. 1999. március hó 1. napjától kiegészítette a korábbi Btk-ban az ittas járművezetés tényállását

  • ettől kezdve minősülhet a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti (értsd bódult állapotban történő) járművezetés is bcs-nek

2. A bcs elkövetési magatartása a tv-ben meghatározott járművek vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő vezetése.

A jogalkalmazás során eddig is sokféle, a vezetési képességre hátrányosan ható (kábítószer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású) anyag vagy szer vált ismertté.

ezek kémiai-biológiai sajátosságai, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk tartama, élettani hatásai igen eltérőek

Aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt (bódult állapotban) járművezetőként vesz részt a közlekedésben, fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára és más személyek életére, testi épségére.

A kábítószerek, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása – azok sokféleségére és az egyéni szervezetre gyakorolt különböző hatásaira tekintettel – (szemben az etilalkohollal) nem köthető tv-i tényállásban rögzíthető egzakt mérőszámhoz vagy mérőszámokhoz.

a jogalkotó ezért tényállási elemként határozza meg, hogy a vezetés csak e szerek befolyása alatti vezetés mellett lehet tényállásszerű

e „befolyás” orvos szakértői közreműködéssel állapítható meg

3. Egyebekben a 236.§-ban előadottak minden tekintetben megfelelően irányadóak azzal, hogy egyidejűleg ittas és bódult állapotban vezetés esetén – a védett jogi tárgyak azonosságára figyelemmel – bűnhalmazat megállapítására nem kerülhet sor.

III.                 Járművezetés tiltott átengedése

238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

  1. E bűncselekmény védett jogi tárgya (is) kettős,

–          egyrészről a közlekedés biztonságához,

–          másrészről pedig az élet és a testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek.

Szorosan kapcsolódik a 236.§-ban meghatározott ittas állapotban és a 237.§-ban meghatározott bódult állapotban elkövetett járművezetés tényállásához.

Az ittas vezetés önmagában absztrakt veszélyt jelent a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonságára.

Hasonlóan veszélyeztetik a közlekedés biztonságát azok is, akik az ittasságtól eltérő egyéb okból alkalmatlanok a vezetésre.

Aki a törvényben felsorolt járművek vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, közvetett módon járul hozzá a veszély előidézéséhez.

Ezért a járművezetés átengedése ilyen személy részére ugyancsak bűncselekményt valósít meg.

A jármű vezetését átengedő személy a közlekedés biztonságának absztrakt veszélyeztetését nem közvetlenül, hanem csupán közvetve, a járművet ténylegesen vezető személy által valósítja meg.

ez jutott kifejezésre a minősített esetek és büntetési tételek meghatározásánál is

2. A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének átengedése.

A vezetés átengedését az igazgatási jogszabályok nem tiltják, de azt a feltételt szabják hozzá, hogy csak olyan személynek lehet átengedni a jármű vezetését, aki a járművezetőkkel szemben támasztott általános feltételeknek megfelel.

ehhez képest a vezetés átengedése csak olyan személy részére tilos, aki szeszes ittas vagy bódult állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan

Az ittas állapot fogalmát a tv legális értelmezéssel határozza meg.

A 240.§ (3) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés szerint a 236. és 238.§ alkalmazásában ittas állapotban levő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol –, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Bódult állapoton a 237.§-ban meghatározott, a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti állapotot értjük.

ð  ez igazságügyi orvos szakértő közreműködésével állapítható meg

A járművezetésre egyéb okból való alkalmatlanságon olyan tényleges helyzetet vagy állapotot értünk, amely az elkövetés konkrét viszonyai között a vezetőt képtelenné teszi a jármű biztonságos vezetésére.

Aki a vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, ill. közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, ill. közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, aki annak vezetésére hatóság engedéllyel nem rendelkezik (mert nem is volt soha jogosítványa, vagy azt elvesztette, érvényességi ideje lejárt, a hatóság bevonta, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, stb.), a Szabs. tv. 220.§-ában meghatározott engedély nélküli vezetés szabálysértését követi el.

A jogosítvány hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy valaki a járművezetésre alkalmatlan.

E megállapítás ellenkezője is igaz. Megvalósul a bűncselekmény a vezetés olyan személy részére történő átengedésével is, aki rendelkezik ugyan érvényes járművezetői engedéllyel, de ténylegesen – bármely oknál fogva – nem tud biztonságosan járművet vezetni, a vezetésre alkalmatlan (BJD 9014.).

Gyakran előfordul, hogy a vezetésben járatlan kiskorú gyermeknek engedik át az autó, a motorkerékpár vagy a hajó vezetését.

a jártasság, a tapasztalatlanság hiánya mellett számos egyéb ok is előidézheti a járművezetésre való alkalmatlanságot

  • ilyen lehet a kóros elmeállapot, a kábítószer hatása, bizonyos betegségek, a rokkantság, vagy az aktuális lelkiállapot

a járművezetésre való állandó alkalmatlanságot jelent az érzékelést, észlelést, helyes gondolkodást, valamint a mozgást kizáró vagy jelentősen akadályozó és véglegesen fennálló testi fogyatékosság, ill. az időskorból fakadó érzékszervek rendeltetésszerű működésére jelentősen kiható és a figyelő – vigyázó képességet nagymértékben negatívan befolyásoló állapot is

Konkrét ügyben a járművezetéstől eltiltott motorkerékpár-tulajdonos megkérte jogosítvánnyal rendelkező tárást, hogy pótutasként szállítsa őt.

útközben mindketten szeszes italt fogyasztottak, majd ilyen állapotban tovább közlekedtek

ha a vezetést átengedő személy a későbbiekben meggyőződik arról, hogy a vezetést átvevő személy szeszes ital hatása alá kerül, kötelessége, hogy a tőle elvárható módon megakadályozza a jármű további vezetését

amennyiben ezt elmulasztja, ezzel a hallgatólagos beleegyezésével a járművezetés tiltott átengedésének a fogalmi körébe eső véghezviteli magatartást tanúsít, amely a vizsgált bcs tekintetében a bj-i felelősséget megalapozza (BJD 4131.)

Az átengedett járművek körét a 236. és 238.§-ban foglaltakkal egyezően sorolja fel a törvény. A tárgyalt bűncselekmény tényállása azonban nem tartalmazza a 236-237.§ (3) bekezdésének megfelelő rendelkezést, amely a minősített esetekben meghatározott káros következmények bekövetkezése esetére a nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, ill. közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésének az átengedése esetén is biztosítaná a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét.

Az átengedés történhet kifejezett felszólítással, lehet, hogy az elkövető az átvevő kérését teljesíti, vagy egyszerűen átadja az indítókulcsot.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a vezetés átengedése folytán a járművet a vezetést átvevő személy elindítja, a vezetést ténylegesen megkezdi, a jármű megmozdul.

3. A bűncselekmény tettesként bárki elkövetheti.

Nem csupán a járművet jogszerűen üzemben tartó, hanem mindenki, aki a tényállásban megjelölt jármű felett ténylegesen hatalmat gyakorol.

Közömbös, hogy hatalma milyen jogcímen alapul.

Nemcsak a tulajdonos, az üzembentartó, vagy az követheti el, akit a jármű őrzésével ideiglenesen megbíztak, hanem a tolvaj is, aki lopás útján, vagy aki a jármű önkényes elvétele révén jutott annak birtokába.

Az elkövetés konkrét körülményeinek függvényében megvalósulhat a bűncselekmény a tulajdonos részére történő átengedéssel is.

Katonai életviszonyok között közvetett tettese lehet a parancsnok, ha parancsának címzettje ittas, bódult állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.

A járművezető fogalmát egyébként a KRESZ 1. számú Függelék III. fejezetének a) pontja határozza meg.

4. A bűncselekmény alapesete szándékos vétség.

elkövetője tisztában van azzal, hogy az a személy, aki a vezetést átveszi, szeszes italtól befolyásolt állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan

ismert előtte, hogy többször sikertelenül próbálkozott a járművezetői vizsgán, vagy az, hogy beteg

lehet, hogy megelőzően együtt fogyasztottak szeszes italt vagy kábítószert

Az átengedés egyenes és eshetőleges szándék mellett egyaránt tényállásszerű.

Az elkövető büntetőjogi felelősségét kizárhatja, ha ténybeli tévedésben volt abban, hogy az átvevő szeszes ital hatása alatt van vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.

az átengedő személy felelősségének határait a 238.§ (1) és (2) bekezdése határozza meg

amennyiben az átvevő a vezetés során más, szándékos bűncselekmény valósít meg (ilyen lehet különösen a szándékos veszélyeztetés, a cserbenhagyás vagy a segítségnyújtás elmulasztása), az átengedő személy már nem vonható felelősségre

5. Minősített esetek:

Megállapításukra kizárólag akkor kerülhet sor, ha az (1) bekezdésben írt magatartás és a (2) bekezdés szerinti eredmény között okozati összefüggés állapítható meg.

Nem felel az átadó, ha a baleset valamely elháríthatatlan műszaki hibára vagy kizárólag a sértett magatartására vezethető vissza.

Ilyenkor a járművet ittasan vezető személy is csak az ittas járművezetés alapesete miatt vonható felelősségre.

Ha a járművezetés tiltott átengedése nyolc napon belül gyógyuló (könnyű) vagy nyolc napon túl gyógyuló (súlyos) testi sérülést okoz, e következményeket az alapeset keretei között kell értékelni.

Egyebekben körültekintően kell mindig vizsgálni, hogy a minősített esetekben megfogalmazott eredmények kinek a személyében következnek be.

Megsérülhet az átengedő, az átvevő, ill. kívülálló 3. személy.

Az az átengedő, aki az átengedett járműben maga is utazik, az átengedés tényével a saját életét, testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki.

Az önveszélyeztetés azonban nem esik büntetőjogi értékelés alá.

  Ezért az átengedő szenved legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést, akkor az átengedő és az ittas járművezető egyaránt az alaptényállás keretei között tartozik büntetőjogi felelősséggel.

  Ha a jármű vezetője szenved maradandó fogyatékosságot stb. vagy hal meg, akkor az átengedő személy a 238.§ (2) bekezdése szerint vonható felelősségre.

  Amennyiben pedig kívülálló harmadik személy sérül meg – a sérüléstől is függően –, az átvevő vagy a 235.§ vagy a 236-237.§ megfelelő alakzata, az átengedő pedig a tárgyalt bcs alap- vagy minősített esete miatt vonható felelősségre.

A minősített esetekben megjelölt súlyosabb következmények vonatkozásában az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti (9.§).

A járművezetés tiltott átengedése kényszerűen vegyes bűnösségi alakzatú, ún. praeterintencionális bűncselekmény.

Az elkövető szándéka e súlyosabb következményekre már nem terjedhet ki, mert a sértő szándék realizálása – a bekövetkezett eredményhez igazodóan – a XV. Fejezet szerinti bűncselekmény megállapítását eredményezhetné.

6. Annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány személy részére a járművezetés tiltott átengedése megtörtént.

  Ha az átengedő a járművezetés tiltott átengedése előtt vagy azt követően maga is szeszes italtól befolyásolt állapotban vezeti a tényállásban megjelölt járművet, a tárgyalt bűncselekmény és a járművezetés ittas állapotban bűnhalmazata állapítható meg.

7. A jármű vezetésének tiltott meg-, illetve átengedése az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a megszegését jelenti.

ilyen szabály pl. a KRESZ-nek az a rendelkezése, hogy a járművezetést az üzembentartó nem engedheti meg, ill. a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a járművezetés személyi feltételeinek nem felel meg

ezért a járművezetés tiltott átengedése esetén is helye lehet a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásának

(((ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK:

240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.

(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.

(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

!!! a gyalogosokra és az utasokra is vonatkoznak közlekedési szabályok, melyek megszegése okozhat közlekedési balesetet

–          a tv. a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés és a közúti baleset okozása elkövetőinek a köréből azonban a gyalogosokat és az utasokat kizárta azért, hogy a bj-i felelősség kiterjesztését ezáltal is megakadályozza

–          ha a személyi sérüléssel járó baleset oka a gyalogos vagy az utas magatartása, felelősségének megállapítására az általános szabályok szerint rendszerint a gondatlanságból elkövetett testi sértés, vagy gondatlanságból elkövetett emberölés miatt kerül sor

DE: a közlekedés biztonsága elleni bcs-t a közlekedési szabályok hatálya alatt nem álló személyek követhetik el——tettese lehet a gyalogos vagy az utas is, ha magatartásával a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti)))