Btk. 280. § Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés

280. § (1) Aki hatósági tanúként tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül felfedi.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényt vagy adatot felfedi.

Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés bűncselekmény jogi tárgya az igazságszolgáltatás törvényes működése, az eljárások során keletkezett információk védelmén keresztül. Az igazságszolgáltatás működése során beszerzett – nem nyilvános – információk titokban tartásához kiemelkedő társadalmi érdek fűződik, így a büntetőjogi védelem fenntartása a hatályos szabályokkal nagyobb részt egyező tartalommal a továbbiakban is indokolt.

A különböző eljárási cselekményeknél közreműködő hatósági tanú szükségképpen betekintést nyer az eljárási cselekményekkel érintett személyeknek, illetve családtagjaiknak és a velük kapcsolatban álló más személyeknek a magánéletébe, és ezzel összefüggő információk birtokába juthat. Ugyanez mondható el a zárt tárgyalás esetén is, az azon részt vevő személyek, illetve családjuk és ismerőseik vonatkozásában. Mindkét esetben tehát olyan adatok kerülhetnek a fenti személyek birtokába, amelyek az Alaptörvény által is védett magánszféra, magántitkok, személyes adatok körébe tartoznak.

A törvény három külön bekezdésben szabályozza a bűncselekmény elkövetési magatartásainak a büntethetőségét. Ennek oka, hogy az (1) bekezdésben szereplő bűncselekmény esetén a szubszidiaritás nem merül fel, hiszen nincs olyan másik bűncselekmény, amely mint súlyosabban minősülő bűncselekmény megvalósulhatna.

Az (1) bekezdésben írt bűncselekményt kizárólag az eljárások során hatósági tanúként bevont személy követheti el. Hatósági tanú bevonására a büntető eljárásban, illetőleg a közigazgatási eljárásban kerülhet sor. Amennyiben ezen eljárásokban valakit hatósági tanúként vonnak be, őt a hatóság a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, ennek keretében a titoktartási kötelezettség megtartására is felhívja [Be. 183. § (6) bekezdése, Ket. 55. § (6) bekezdése]. Ennek alapján a hatósági tanú a részvételével megtartott eljárási cselekményen tudomására jutott adatot, tényt, körülményt köteles titokban tartani, azt nem fedheti fel. Felmentést az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság adhat, amely előtt az eljárás folyamatban van. Ha a tilalom ellenére a hatósági tanúként tudomására jutott adatokat, stb. a jogosult felmentése nélkül felfedi, másnak a tudomására, nyilvánosságra hozza, úgy a magatartása tényállásszerű. A jogosult fogalma a normszövegben részletesebben nem fejthető ki, hiszen a hatósági tanú nem csak az eljárási cselekménnyel érintett személy, hanem törvényben pontosan meg nem határozható számú személy magánéletével kapcsolatos nem nyilvános információkat is megismerhet, így a saját magánéleti titkaiknak felfedése vonatkozásában- előre meg nem határozható számú és kilétű – e személyek a jogosultak.

A (2) bekezdésben írt cselekmény esetén büntetendő az, aki a bíróság zárt tárgyalásán előadottakat a jogosult engedélye nélkül felfedi. Büntetőeljárás során elrendelt zárt tárgyalás esetén az eljáró bíróság a Be. 238. § (4) bekezdése alapján kötelesek felhívni a zárt tárgyaláson részt vevő személyeket, hogy az ott elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak Mivel ilyen jellegű kötelezettséget a Pp. nem ír elő, így a polgári eljárás során tartott zárt tárgyalás során megismert adatok – ide nem értve az üzleti titkok közé, illetve a minősített adatok közé tartozó adatokat – jogosulatlan nyilvánosságra hozatala e bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. Ugyanakkor a törvény a hatályos Btk.-ban szereplő „a büntetőeljárás során” kitételt nem tartalmazza, mivel jelenleg kizárólag a büntetőeljárásokban kerül sor a „titokban tartásra való felhívás” kioktatásra. Mivel pedig a kötelezettségről való kioktatást a Pp. nem tartalmaz, így a polgári eljárásokban a (2) bekezdésben írt cselekmény elkövetése a hatályos szabályok alapján kizárt. Ugyanakkor amennyiben a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ezen cselekmény a polgári eljárás során is védendő, úgy a törvényben szereplő szabályok módosítására az eljárási jogszabályok esetleges későbbi módosítása során nem lesz szükség.

A (2) bekezdésben írt cselekmény esetében elkövetőként a zárt tárgyaláson részt vevő személyek merülhetnek fel.

A (3) bekezdés alapján a bírósági tanácsülésen elhangzott – nyilvánosságra nem hozható – tények, adatok felfedése, a tanácsülésről készült jegyzőkönyv és mellékleteinek (különvélemény) tényeinek, adatainak felfedése büntetendő. A tényállás alapján a bírósági tanácsülésen részt vevő hivatásos bíró, ülnök és jegyzőkönyvvezető, illetve a tanácsülés zárt borítékban elhelyezett jegyzőkönyvének és mellékleteinek tényeit és adatait felfedő – a tanácsülésen részt nem vevő személy (pl. az iratokat kezelő ügyintéző) – követheti el.