Btk. 282. § Bűnpártolás

282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el.

(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást

a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [263. § (1) bekezdés],

b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2) bekezdés],

c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy

d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.

(4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.

A bűnpártolás minősített eseteként felsorolt bűncselekményeket a törvény három pontba rendezi. Az első pontba kerülnek azok a súlyosabb bűncselekmények, amelyek esetében elegendő a Btk. Különös Részének egyes fejezeteire utalni, míg a második pontban az egyes fejezetekben meghatározott súlyosabb bűncselekmények, a harmadik pontban minden olyan bűncselekmény meghatározásra került, amelyek a felsoroltakon kívül életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetőek.

A bűnpártolás speciális alanyra vonatkozó minősített esetét a törvény kibővíti a hivatalos személyen túl a külföldi hivatalos személyre, ha azt hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével, és a közfeladatot ellátó személyre is, ha azt eljárása során követi el.

A bűnpártolás bűnkapcsolati bűncselekmény, alapbűncselekmény nélkül nem létezhet. A tettes büntetőjogi felelősségét az alapozza meg, hogy akadályozza, nehezíti, esetenként meg is hiúsítja az alapbűncselekmény felderítését.

A bűnpártoló csak az alapbűncselekmény befejezése vagy megkísérlése után kapcsolódik a bűncselekményhez.

A bűnpártolás elkövetési magatartásai: a hatóság üldözése előli meneküléshez segítségnyújtás, a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására való törekvés, (személyi bűnpártolás) valamint a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés (tárgyi bűnpártolás). Mindhárom kizárólag tevéssel követhető el.

A személyi bűnpártolás elkövetője az által valósítja meg a szóban forgó bűncselekményt, hogy az alapbűncselekmény tettesének, részesének segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóság üldözése ellen meneküljön, a felelősségre vonást elkerülje, valamint a büntetőeljárás meghiúsítására törekvés körbe tartozik, minden olyan magatartás, amelyik objektíve alkalmas az eljárás sikerének a meghiúsítására, a tényállás felderítésének a megakadályozására. A tényállás megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövető magatartása eredménnyel járjon.

A tárgyi bűnpártolás lényege, a bűncselekmény elkövetéséből származó előny biztosítása céljából történő közreműködés. Előnyön olyan változást, helyzetet kell érteni, amely az alapcselekmény elkövetésének következményeként jön létre, és az elkövető számára kedvezőbb, mint a cselekmény elkövetése előtt volt.

A bűnpártolás alanya tettesként bárki lehet, kivéve az alapbűncselekmény tettesét, vagy részesét.

A bűnpártolás csak szándékosan követhető el, az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltaknál az eshetőleges szándék is elegendő.