Btk. 291. § Vesztegetés elfogadása

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A fejezet következő tényállása a passzív gazdasági vesztegetés „vesztegetés elfogadása” alcímmel.

A jelenleg két külön tényállásban szereplő passzív gazdasági vesztegetést a törvény egy tényállásban vonja össze, mivel a gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett passzív gazdasági vesztegetés valójában a passzív gazdasági vesztegetés minősített esete, így az átláthatóságra, és az egyszerűsítésre figyelemmel az önálló szakaszban történő szabályozása nem indokolt.

A tényállásban ebben az esetben is az adott szervezet „részére vagy érdekében tevékenységet végző személy” kifejezés szerepel.

A „költségvetési szerv” és az „egyesület” fogalmának elhagyására és az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetett cselekmények egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel történő szankcionálására az aktív gazdasági vesztegetés tényállásánál kifejtettek az irányadók.

Az előny elfogadójával való egyetértést ésszerűnek látszik akkor büntetni, ha az előnyt a harmadik személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyre tekintettel adják vagy ígérik és ez utóbbi személy ezzel ért egyet. Ez a hatályos tényálláshoz képest szűkítést jelent, azonban megfelel az ésszerűségen túl a gyakorlatnak is. Ez értelemszerűen vonatkoztatható a gazdasági vesztegetésre is. Azért nem büntethető valaki a gazdasági szférában, mert egyetért azzal, hogy a kollegája korrupt.

Az alapeset büntetési tétele a hatályos szabályozásnak megfelelően három évig terjedő szabadságvesztés marad. A minősített esetek vonatkozásában a büntetési tétel egy kivétellel változatlan marad. A „fontosabb ügy” mint minősítő körülmény az egyszerűsítés jegyében elhagyásra kerül.

A GRECO III. körös értékelése során kifejezetten ajánlja a külföldön magánszektorban elkövetett passzív vesztegetés büntetni rendelését, valamint a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény (ETS 173) 8. cikkére vonatkozó magyar fenntartás visszavonását. Erre tekintettel az új tényállás az aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a passzív gazdasági vesztegetés estében is büntetni rendeli, ha azt külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követik el.

Értelmező rendelkezés

292. § A 290-291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.