Btk. 296. § Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.

(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetés az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban lesz szabályozva.

A „jogtalan” kifejezés elhagyására a hivatali vesztegetés tényállásánál kifejtettek az irányadók.

A vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban tényállása a hatályos Btk. passzív vesztegetés hatósági eljárásban [Btk. 255. § (2) bek.] tényállásában szereplő jogtalan előny elfogadásához képest kiegészül az előny ígéretének elfogadásával, valamint az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértéssel. Ezzel a vesztegetés elfogadása elkövetési magatartásának szabályozása mind a gazdasági, mind a hivatali és mind a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában egységessé válik.

A hatályos Btk. ebben a körben az aktív és passzív vesztegetést azonos súllyal rendelte büntetni, míg minden más esetben a passzív vesztegetést, azaz a vesztegetés elfogadását súlyosabban rendeli büntetni. A konzisztens szabályozás érdekében, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban büntetési tétele az aktív alakzaténál egy fokozattal súlyosabb, azaz egy évtől öt évig tartó szabadságvesztés lesz.