Btk 303. § Kényszervallatás

303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

A kényszervallatás jogi tárgya az államapparátus jogszerű működésébe vetett bizalom, az igazságszolgáltatás rendjének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.

A kényszervallatás csak abban az esetben valósulhat meg, ha a hivatalos személy eljárásában jogosult valakit vallomás, nyilatkozat tételére felhívni. A bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a hivatalos személy az eljárása során erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert azért alkalmazzon, hogy ezen személy vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen. A magatartásának célja tehát az, hogy mást – akaratával ellentétesen – vallomás vagy nyilatkozat megtételére vagy meg nem tételére késztessen. A bűncselekmény elkövetési magatartásait a tényállás csak részleges taxációval határozza meg, az erőszak és a fenyegetés mellett bármely más, hasonló módszer alkalmazásával is elkövethető a bűncselekmény. Az erőszak fogalmát a törvény nem határozza meg, ezalatt a személy testére vagy azzal közvetlen kapcsolatban lévő levő dologra irányuló fizikai ráhatás értendő. A fenyegetés vonatkozásában a Záró Részben írtak az irányadóak. A más hasonló módszert ügyenként kell megítélni, ilyennek minősülhet pl. a fogva tartott személynek különböző előnyök ígérése a beismerés fejében, kedvezményeinek jogtalan megvonása a vallomás megtagadása, vagy a nem beismerő vallomás tétele esetén stb.

A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges, hogy az elkövetési magatartások tanúsítása következtében a passzív alany vallomást tegyen vagy nyilatkozzon. Közömbös az is, hogy a fenti módszerekkel beszerzett vallomás vagy nyilatkozat valós, vagy valótlan adatokat, tényeket tartalmaz-e.

A bűncselekményt tettesként csak speciális alany követheti el, olyan hivatalos személy, akinek vallomás- vagy nyilatkozattételre történő felhívási joga, illetve kihallgatási joga van. A bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el, a törvény a célzatot is tényállási elemként határozza meg.

A törvény a kényszervallatás tényállása keretében új elemként jeleníti meg a csoportos elkövetést, amelynek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Ha a csoportosan elkövetett kényszervallatás bűntette miatt indult eljárásban az elkövető a hatóság előtt a vádirat benyújtásáig feltárja az elkövetés körülményeit, cselekménye miatt a büntetése korlátlanul enyhíthető.

Változatlanul fenntartja a törvény az előkészület büntetendőségét is.