Btk. 342. § Közokirat-hamisítás

342. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít,

b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy

c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

E fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:

– közokirat-hamisítás,

– biztonsági okmány hamisítása,

– hamis magánokirat felhasználása,

– okirattal visszaélés,

– egyedi azonosító jellel visszaélés,

– gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása,

– termőföld jogellenes megszerzése.

A közokirat-hamisítás elkövetési tárgya a közokirat, melynek fogalmát a Pp. 195. § határozza meg. Közokiratok alatt olyan papír alapú vagy elektronikus okiratokat értünk, amelyeket bíróság, közjegyző vagy hatósági feladatokat ellátó szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. Rendeltetését tekintve megkülönböztethetők az úgynevezett bizonyító okiratok, amelyek közhitelesen igazolják a bennük foglalt adatok, tények valódiságát (pl. házassági anyakönyvi kivonat, tulajdoni lap), illetve rendelkező okiratokat, amelyek nyilatkozat megtételét, hatósági intézkedést igazolnak (pl. bírósági ítélet) Utóbbiak bizonyító ereje nem terjed ki a bennük foglalt tények valóságának igazolására. A büntetőjogi védelem nem korlátozódik a Magyarországon kiállított közokiratokra, a bűncselekmények tárgya lehet külföldön kiállított közokirat is, amennyiben azt a magyar hatóság felülhitelesítette. A felülhitelesítésre a magyar állam által kötött, eltérő nemzetközi megállapodás esetén egyébként nincs szükség.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

– hamis közokirat készítése, vagy közokirat tartalmának meghamisítása,

– hamis, hamisított, vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása,

– közreműködés jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.

Hamis közokirat esetén egy új, korábban nem létezett közokirat létesül, amelynek nem az a kiállítója, akit az irat feltüntet, hanem az okirat az elkövetői magatartás folytán jött létre. Nem bír jelentőséggel, hogy az elkészített közokirat-utánzat valós vagy valótlan tartalommal bír-e. Meghamisítás az eredeti, korábban már létező közokiraton végzett tartalmi változtatás. A felhasználás aktív magatartást – felmutatást, iratokhoz csatolást stb. – jelent. Az (1) bekezdés c) pontjában írt cselekmény – az ún. intellektuális közokirat-hamisítás – elkövetése során valódi közokiratba a valóságostól eltérő tartalom kerül rögzítésre. Ez utóbbi eset a közvetett tettesség egy formája.

A közokirat-hamisítás csak szándékosan valósítható meg, azonban az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a gondatlan elkövetés is megalapozza a felelősségre vonást. Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti közokirat-hamisítás előkészülete is büntetendő.

A hamis közokirat készítése, a közokirat tartalmának meghamisítása, valamint a lényeges tény – amely alatt azon tényeket értjük, amelyek a közokirat bizonyító joghatás kiváltására alkalmas jellegét adják – hamis közokiratba foglalása súlyosabban büntetendő, ha azt speciális alanyként hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve követi el. Ha a közokirat kiállítása nem tartozik a hatáskörébe, ezen bűncselekmény megállapítása kizárt. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A tényállás speciális a hivatali visszaélés bűntettéhez képest. Így ha a hivatali kötelességszegés kizárólag a hamis közokirat készítésében, az okirat meghamisításában nyilvánul meg, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősül a cselekmény.