Bv. 14. tétel

A pénzbüntetés végrehajtása. A halasztás, részletfizetés szabályai. Btk. 51-52.§,  Be.592.§, 595.§, Bv.tvr.68-69.§, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 8.§, 77-82.§. 5/2008. BJE

Btk.:

51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell ítélni.

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

52. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.

(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.

Be.:

Halasztás és részletfizetés engedélyezése pénzbüntetés esetén

592. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának vagy tartásra szoruló hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.

(2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

(3) A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével.

(4) A szabadságvesztésre átváltoztatás után a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

A halasztás és a részletfizetés engedélyezésének eljárási szabályai

595. § (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni. A kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) A pénzbüntetés, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) A szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.

Bv.tvr.:

A pénzbüntetés végrehajtása

68. § (1) A pénzbüntetést a törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre.

(2) Az elítélt a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha pedig a bíróság halasztást, illetőleg részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig köteles megfizetni.

(3) Ha az elítélt a pénzbüntetést a (2) bekezdésben meghatározott időpontig nem fizette meg, a gazdasági hivatal

a) fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek eredménytelensége esetén az első fokon eljárt bíróságot megkeresi a pénzbüntetés közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt,

b) felnőttkorú elítélt esetén az első fokon eljárt bíróságot megkeresi a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

69. § (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára.

(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka nem hajtható végre, ha pedig a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani, vagy a közérdekű munka végzése alól fel kell menteni.

(3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre vagy a közérdekű munkára való átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek vagy a közérdekű munkának az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel meg.

9/2002. Im.r.:

8. § (1) A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladatkörébe tartozik

a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,

b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,

c) a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők:

ca) a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést),

cb) a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság.

(2) A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő helyi bíróságra, munkaügyi bíróságra, ügyészre és a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a BGH az állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti.

A pénzbüntetés megfizetése

77. § (1) A felnőtt korúval szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára. A felhívásban feltünteti az ítélet jogerőre emelkedésének napját.

(2) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 51. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az (1) bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.

(3) A fiatalkorú elítéltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a törvényszék elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni a kegyelmi határozattal megállapított pénzbüntetés esetében.

(4) A BGH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.

(5) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a (3) bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.

(6) Ha az elítélt a halasztás vagy a részletfizetés iránti kérelmében arra hivatkozik, hogy befizetést részben már teljesített, a tanács elnöke – szükség esetén – a befizetés adatainak közlése végett megkeresi a BGH-t.

78. § (1) A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre felhívása után az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A befizetés igazolásának átvételéről a BGH az átvétel napján elismervényt ad.

(3) Ha a felnőtt korú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg részlet befizetését elmulasztotta, a BGH az elsőfokú bíróságot megkeresi a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. Ha annak feltételei fennállnak, és nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, az elsőfokú bíróság haladéktalanul dönt a meg nem fizetett pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásáról.

(4)

(5) A bíróság a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzéssel a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg, illetve adja át.

(6) A közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a közérdekű munka, illetve a szabadságvesztés a BGH által milyen tételszám alatt előírt pénzbüntetést helyettesít.

79. § (1) Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett – az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldése mellett – a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.

(2) Ha a fiatalkorú által meg nem fizetett pénzbüntetés behajtására irányuló eljárás eredménytelen maradt, a BGH az elsőfokú bíróságot megkeresi a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének – ha annak feltételei fennállnak – közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(3) A pénzbüntetésnek a (2) bekezdésben, illetve a 78. § (3) bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH az elsőfokú bíróságot értesíti, feltéve, hogy a közérdekű munkára vagy a szabadságvesztésre átváltoztató végzés kiadmányát a bíróságtól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 80. § (1) bekezdése szerint jár el. A 78. § (2) bekezdése ebben az esetben is irányadó.

80. § (1) Ha a BGH azt követően értesül a pénzbüntetés teljes vagy részbeni megfizetéséről, hogy a bíróságtól az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta, a befizetésről haladéktalanul értesíti a bv. csoportot.

(2) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést tanúsító szelvényt az erről kiadott igazolás ellenében átveszi, és – a pártfogó felügyelő, illetve a bv. intézet a bv. csoport útján – haladéktalanul megküldi a BGH-nak. A BGH a befizetés azonosítását követően haladéktalanul értesíti a bv. csoportot vagy a terheltet fogva tartó bv. intézetet a terhelt szabadítása végett, a bv. csoport egyidejű értesítése mellett.

(3) Ha a pénzbüntetés megfizetését tanúsító szelvény bemutatása hétköznap munkaidőben történt, a befizetést tanúsító szelvény igazolás ellenében történő átvételét követően a bv. intézet haladéktalanul rövid úton (szükség szerint faxon) megkeresi a BGH-t, annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető, és a BGH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet haladéktalanul szabadítja. Ha a befizetés azonosítása ily módon nem végezhető el, a bv. intézet a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt – a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján – a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a BGH visszafizeti.

 

81. § (1) Ha a 77. § szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, a BGH az elítélt bejelentett lakásának közlése végett az elítélt utolsó ismert lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjét keresi meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH az első fokon eljárt bíróságot keresi meg az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt lakóhelyének felkutatása körében lakcímfigyelés, illetőleg körözés elrendelése végett.

Az előírt pénzbüntetés törlése

82. § (1) A BGH a pénzbüntetést – az elévülési időn belül – a megfizetésig, fiatalkorú esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, illetve mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.

(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt törli.

(3) A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bíróság a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Btk. 66. §), vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.

 5/2008. Büntető jogegységi határozat

a jogerős ügydöntő határozattal kiszabott pénzbüntetés elévüléséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára folytatott jogegységi eljárásban Budapesten, 2008. év szeptember hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A jogerős ügydöntő határozattal kiszabott pénzbüntetés a pénzbüntetésre irányadó általános szabályok szerint évülhet el akkor is, ha azt utóbb fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatják át.

Indokolás

A legfőbb ügyész a Be. 439. §-a (1) bekezdés a) pontjának II. fordulata felhívásával az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta, mert eltérő ítélkezési gyakorlatot észlelt abban az elvi jogalkalmazási kérdésben, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülése mikor következik be; a végrehajthatóság elévülése szempontjából a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés szabályai az irányadók.

Az eltérő álláspontok szemléltetésére a következő bírósági határozatokat hozta fel:

1. A Sárvári Városi Bíróság a B.133/1998. számú ügyben jogerősen pénzbüntetésre ítélt II. rendű terhelt e büntetését – a pénzbüntetés meg nem fizetése folytán – 250 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. A II. rendű terhelt 2001. november 27-én megkezdte az átváltoztatott büntetés letöltését, majd 2001. december 27-én vele szemben egy másik ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztést vettek foganatba. A II. rendű terhelt 2005. március 29-én kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését. A Sárvári Városi Bíróság a 2005. április 17-én kelt B.133/1998/31. számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzést a terhelt fellebbezése folytán eljárt Vas Megyei Bíróság a 2005. május 17. napján kelt Bkf.187/2005/2. számú végzéssel helybenhagyta.

A legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében a végzés ellen benyújtott jogorvoslati indítványára a Legfelsőbb Bíróság a 2006. február 7. napján kelt Bt.III.1210/2005/3. számú ítéletében megállapította, hogy a szabadságvesztésre történt átváltoztatás folytán ki nem töltött pénzbüntetés végrehajthatósága elévült. A pénzbüntetés fogházbüntetésre történő átváltoztatásával ugyanis csak a végrehajtás módja változik meg, a büntetés végrehajtásának elévülésére – a főbüntetés elévülését meghatározó időtartamot tekintve is – a pénzbüntetés elévülésére vonatkozó szabályok az irányadók. Mivel a pénzbüntetés végrehajtásának az elévülési idejeként – a Btk. 67. § (1) bekezdésének e) pontjában – meghatározott három éves időtartama eltelt, a terhelt által ki nem töltött pénzbüntetés végrehajthatósága elévült.

2. Az ittas járművezetés vétsége miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság 4.B.XII.1240/2003/13. számú jogerős ítéletével pénzbüntetésre ítélt terhelt e büntetését a kerületi bíróság a 18. sorszámú 2004. június 21. napján kelt végzésével – meg nem fizetés miatt – 350 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. Az átváltoztatott fogházbüntetés foganatba vételére azonban nem került sor, mert a terhelt 2004. február 26. napjától más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltötte.

A terhelt 2007. augusztus 15. napján előterjesztett, a pénzbüntetés végrehajthatósága elévülésének megállapítására irányuló kérelmét a Budai Központi Kerületi Bíróság a B.XII.1240/2003/21. számú végzésével elutasította. A végzés indokolásában rámutatott arra, hogy a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 23. §-a alapján a szabadságvesztés végrehajtása az elévülését félbeszakítja, ha az elítélten más szabadságvesztést hajtanak végre. Miután pedig a terhelt esetében a kiszabott pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása megtörtént, az elévülésre a szabadságvesztés végrehajtásának szabályai vonatkoznak. Ekként pedig a terhelt esetében az átváltoztató végzésben meghatározott tartamú fogházbüntetés elévülése nem következett be. A terhelt fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság a 2008. január 22. napján jogerőre emelkedett Bf.5041/2008/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az indítványban a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróság – 1. pont alatt ismertetett – Bt.III.1210/2005/3. számú ítéletben kifejtett azzal a jogi állásponttal értett egyet, hogy a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülésére az átváltoztatását követően is a Btk. 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja az irányadó.

A Bv.tvr. 23. §-ában írt rendelkezés kifejezetten a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása elévülésének félbeszakítására vonatkozik. A pénzbüntetés átváltoztatásával azonban a bíróság ügydöntő határozatában megállapított büntetés neme nem, pusztán annak a végrehajtási módja változik meg. Erre utal az is, hogy a Bv.tvr. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre.

A jogegységi tanács a legfőbb ügyész álláspontjával egyetértett:

A Btk. 38. §-ának (1) és (2) bekezdése súlyossági sorrendet is alkotva sorolja fel a büntetési nemeket. A pénzbüntetés e felsorolásban az egyik büntetési nem, – összegétől függetlenül a törvényalkotó által a legenyhébbnek nyilvánított – főbüntetés, amit ügydöntő határozatban (fő szabály szerint a Be. 330. §-ának (2) bekezdés a) pontját alkalmazva bűnösséget megállapító ítéletben) szab ki a bíróság. Az ügydöntő határozat ilyenkor – a Btk. 52. §-ának illetőleg 114. § (2) bekezdésének megfelelően meg nem fizetés, vagy fiatalkorú terheltnél behajthatatlanság esetére – rendelkezést tartalmaz a pénzbüntetésnek fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

Miután a terhelt pénzbüntetésre ítélése esetén a büntetés neme (és mértéke) a jogerős ügydöntő határozatban meghatározott, a kiszabott büntetés nemén az sem változtathat, hogy azt meg nem fizetése (illetőleg fiatalkorú terhelt esetében behajthatatlansága miatt) utóbb fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ilyenkor ugyanis nem maga a kiszabott büntetés (büntetési nem), hanem annak végrehajtási módja változik meg.

A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tehát nem azonosítható a szabadságvesztésre ítéléssel. A jogerősen kiszabott pénzbüntetés annak átváltoztatása esetén is megőrzi ezt a természetét, jogi sorsát, eltekintve a végrehajtás eltérő módjától. Erre utal egyebek közt az is, hogy az átváltoztatás eredményeként a pénzbüntetés „helyébe lépő” szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, abból az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható, az nem alapozhat meg visszaesői minőséget, más szabadságvesztéssel összbüntetésbe sem foglalható, de a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a mentesítés is a pénzbüntetés jogerős kiszabásával bekövetkezik, s azt az utóbb történő átváltoztatás sem oldja fel.

Annak, hogy a pénzbüntetés fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásával pusztán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtásának módja változik meg, logikus következménye az is, hogy az átváltoztatott pénzbüntetés elévülésére a pénzbüntetés elévülésének a Btk. 67. § (1) bekezdés e) pontjában és Btk. 68. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott szabályai az irányadók. Ekként tehát a pénzbüntetés három éves elévülési határideje akkor is az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésével veszi kezdetét, ha utóbb a pénzbüntetés végrehajtásának módja megváltozik, és azt a törvény előírása szerint szabadságvesztésként kell végrehajtani. Az átváltoztatás azonban – mint a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés – az elévülést félbeszakítja, amidőn félbeszakító hatású a foganatba vétel érdekében esetleg szükséges elfogatóparancs kibocsátása is.

A Bv.tvr. 23. §-a kizárólag a szabadságvesztés büntetés végrehajtására tartalmaz elévülést félbeszakító rendelkezést. A pénzbüntetés (és a közérdekű munka) végrehajthatóságának az elévülését az sem szakítja félbe, ha az elítélten az elévülési idő alatt egy másik büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést hajtanak végre. Miután pedig a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés lényegileg az átváltoztatás ellenére is pénzbüntetés és nem szabadságvesztés, a Bv.tvr. felhívott rendelkezése erre az esetre nem alkalmazható.

Amennyiben tehát a terhelttel szemben a bíróság pénzbüntetést szabott ki, annak végrehajthatósága – feltéve, hogy az átváltoztatás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül megtörtént – az átváltoztatástól számított három év elteltével elévül akkor is, ha ez idő alatt az átváltoztatás folytán a pénzbüntetés „helyébe lépő” fogházbüntetés kitöltésére egy másik büntető ügyben kiszabott szabadságvesztés foganatba vétele miatt nem kerülhetett sor. Természetesen az átváltoztatott szabadságvesztés foganatba vételéhez esetleg szükséges elfogatóparancs kibocsátása, illetőleg az átváltoztatott szabadságvesztés végrehajtása alatti szökés – a Btk. 68. §-a (1) illetőleg (4) bekezdése szerint – a pénzbüntetéshez igazodó három éves elévülési időt is félbeszakítja, így az elévülés e határideje ilyenkor ismét elkezdődik.

A fent kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Tanácsa a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében [Be. 439. § (1) bek. a) pont II. fordulata] a jogegységi indítványnak helyt adott, és a Be. 443. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Be. 445. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2008. szeptember 22.

 Dr. Kónya István s. k.,
a jogegységi tanács elnöke

 Dr. Belegi József s. k.,
előadó bíró

 Dr. Édes Tamás s. k.,
bíró

 Dr. Csele Katalin s. k.,
bíró

 Dr. Mészár Róza s. k.,
bíró