Bv. 15. tétel

A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás és a kitiltás végrehajtása. Btk. 56-64.§, Bv.tvr.12.§, 70-75.§, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 93/A-99.§, BH2001. 410.

Btk.:

A foglalkozástól eltiltás

56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy

b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.

(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.

57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.

(3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta.

A járművezetéstől eltiltás

58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

(2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.

59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására [57. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell.

(3) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták.

60. §

A kiutasítás

61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.

(2) Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez.

(3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tíz évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. §), emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [263. § (2) bek.], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (2) bek.], visszaélés kábítószerrel (282-282/B. §), illetve bűncselekménynek bűnszervezetben (137. § 8. pont) történő elkövetése miatt, és – figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira – az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.

(4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti.

(5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt.

(6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben,

a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik,

b) aki fiatalkorú,

c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne

feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

A közügyektől eltiltás

62. § (1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani.

(2) A közügyektől eltiltott

a) nem rendelkezik választójoggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,

b) nem lehet hivatalos személy,

c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),

d) nem viselhet tisztséget civil szervezetben, köztestületben, közalapítványban,

e) nem érhet el katonai rendfokozatot,

f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.

(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti

a) mindazon tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja,

b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen.

63. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint amíg az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.

A kitiltás

64. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.

(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [57. § (2) bekezdés] a kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.

Bv.tvr.:

A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása

12. § (1) A kiutasítás nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott akadálya állapítható meg.

(2) A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása iránt az ügyész  az idegenrendészeti hatóságnak az elítélt kérelme vagy hivatalból tett kezdeményezése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül a bíróságnál tett kérelmére indul, a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész indítványát.

(3) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a területén illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján az ügyész indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás végrehajthatóságát.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás és a kitiltás végrehajtása

70. § (1) A végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamába be kell számítani a következő időket is:

a) az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt,

b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát,

c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg.

(2) A közügyektől eltiltás kivételével az (1) bekezdésben meghatározott büntetések tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) szabadságvesztést töltött – ideértve a más ügyben kiszabott, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajtott büntetést is -,

b) más ügyben előzetes fogvatartásban volt, feltéve, hogy elítélték.

(2a) A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást kiszabta,

b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyektől eltiltást is végre kell hajtani,

c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.

(3) A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás és a kitiltás mellékbüntetések végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.

(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője a bíróság értesítése alapján gondoskodik.

71. § A közügyektől eltiltásról a bíróság értesíti azt a szervet, amelyet ez a büntetés érint.

72. § (1) Ha a bíróság a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolásától teszi függővé [Btk. 57. § (3) bek.], az elítélt a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságot a bíróságnál nem igazolja.

(2) A foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az elítéltet a kérelmére mentesítheti. A mentesítésnek akkor lehet helye, ha az elítélt a foglalkozás gyakorlására alkalmasságát a bíróság által előírt módon igazolja.

73. § (1) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elítélt vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták.

(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a 70. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzőnél kell igazolni.

74. § (1) A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő határozatot vagy annak hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.

(2) A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetőleg a szabadságvesztésből szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet (helységeket), illetőleg államigazgatási területet, az általa szabadon választott helységbe távozni, és ott a rendőrségnél jelentkezni.

(3) A rendőrség fontos okból a kitiltás végrehajtását félbeszakíthatja, illetőleg engedélyezheti, hogy az elítélt rövid tartamra visszatérjen olyan helységbe, ahonnan kitiltották.

75. § (1) A kiutasítást – ha azt végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki – a szabadságvesztés kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kell végrehajtani.

(2) A kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.

 

9/2002. IM.r.:

A foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

93/A. § (1) A bíróság a foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(3) Az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni

a) a foglalkozás gyakorlásához vagy a járművezetéshez szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést,

b) a járművezetéstől eltiltásnál annak a járműfajtának és járműkategóriának a megjelölését, amelyre az eltiltás vonatkozik.

(4) Ha a bíróság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi dolgozót egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve akár a szabadságvesztés mellett, akár önállóan az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásra ítélte, a bíróság jogerős határozatáról – a terhelt működési nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságának felfüggesztése vagy a kamarai névjegyzékből való törlése végett – két példányban értesítőlapot állít ki, és egy-egy példány megküldésével értesíti az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet, valamint az illetékes egészségügyi szakmai kamarát.

Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás

93/B. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a foglalkozástól eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(3) A bíróság a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének.

Végrehajtandó és részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás

93/C. § (1) A bíróság az értesítőlapot – büntetésenként külön-külön – két példányban állítja ki, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b) amelynek a végrehajtását részben függesztette fel,

c) amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4) Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, a járművezetéstől végleges hatállyal eltiltotta, a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot küld.

93/D. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek – vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi – és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot – a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően – a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

93/E. § (1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú foglalkozástól eltiltásokat vagy járművezetéstől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó – amennyiben ez szükséges – a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén

93/F. § (1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a foglalkozástól eltiltásról, illetve a járművezetéstől eltiltásról – két példányban – II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a foglalkozástól eltiltás, illetve a járművezetéstől eltiltás tartama még nem telt le. Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, illetve a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, II. jelzésű értesítőlapot kiállítani nem kell.

(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.

(3) A II. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek a I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 93/D. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II. (A és B) jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.

(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet – a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően – a II/B. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak küldi meg.

Eljárás járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása esetén

93/G. § Ha a bíróság a Be. 564. §-a alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, új értesítőlapot kell kiállítani, és valamennyi hatóságnak és szervnek meg kell küldeni, ahová korábban a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldték.

Mentesítés végleges hatályú foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás alól

93/H. § Ha a bíróság a foglalkozástól, a járművezetéstől véglegesen eltiltott elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságokat határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

IV/B. Fejezet

A KIUTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

A kiutasításról kiállított értesítőlap tartalma

93/I. § (1) A bíróság a kiutasításról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell kiutasítás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott kiutasítás

93/J. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a kiutasítást

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a kiutasításról kiállított értesítőlapot megküldi – a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatának két példányát egyidejűleg mellékelve – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bíróság székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság).

93/K. § (1) A 93/J. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén a bíróság rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 596. § (8) bek.] a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján és a kiutasításról kiállított értesítőlapot, valamint a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát két példányban – amennyiben az írásba foglalásra később kerül sor, a határozat rendelkező részét – az előállítást foganatosító rendőrnek adja át.

(2) A 93/J. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén, ha a terheltet az ügydöntő határozat meghozatalakor a tárgyalásra a rendőrség útján előállították, a bíróság az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatát két példányban az előállító rendőrnek adja át, és egyúttal rendelkezik a terheltnek a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 596. § (8) bek.]. Ha a terheltet a bv. intézetből állították elő, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a bíróság a kiutasítást önálló büntetésként alkalmazta, a kiutasításról kiállított értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.

(4) Ha az érdemi határozatban a bíróság a kiutasított terheltet bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.

(5) Ha a bíróság a kiutasítás végrehajtását a terhelt kikísérésével (kitoloncolás) rendelte el, az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.

(6) A bv. bíró a kiutasítás végrehajthatósága (Bv. tvr. 12. §) tárgyában hozott jogerős határozatát megküldi az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

Végrehajtandó és részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott kiutasítás

93/L. § (1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a kiutasítást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b) amelynek a végrehajtását részben függesztette fel,

c) amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4) Ha a bíróság az elítéltet végleges hatállyal kiutasította, a I. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot küld.

93/M. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

(4) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

93/N. § (1) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

(2) A bv. intézet a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot az elítélt várható szabadulása napját harminc nappal megelőzően megküldi az ügydöntő határozatot hozó bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak. Ha a várható szabadulásig már nincs harminc nap, vagy a várható szabadulás időpontja ezt követően megváltozik, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

Kiutasítás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

93/O. § (1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kiutasításokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kiutasításról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó – amennyiben ez szükséges – a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kiutasítást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kiutasítást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

Mentesítés a végleges hatályú kiutasítás alól

93/P. § Ha a bíróság a végleges hatállyal kiutasított elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a területi idegenrendészeti hatóságot határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

V. Fejezet

A MELLÉKBÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A mellékbüntetésről kiállított értesítőlap tartalma

94. § (1) A bíróság a közügyektől eltiltásról és a kitiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás és a kitiltás lejáratának napját is, ha

a) azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) a kitiltást olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) a kitiltást felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta.

Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazott mellékbüntetés

95. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha

a) a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) a kitiltást olyan részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta, amely esetében a végrehajtandó részt az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

c) a kitiltást felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta,

(2) A bíróság a mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, valamint ha kitiltást alkalmazott, a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak is.

(3) A bíróság, az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének tagja, társadalmi szervezet, köztestület, közalapítvány tisztségviselője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, III-as számozástól kezdődően mellékbüntetési értesítőlapot állít ki, és megküldi

a) a hivatalos személy munkáltatójának,

b) a népképviseleti szerv testületének,

c) annak a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítélt tisztséget visel,

d) a belföldi kitüntetés adományozására, illetve a külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának.

(4) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a mellékbüntetésről kiállított – és a soron következő római számmal ellátott – értesítőlapot

a) hadköteles személy esetén az elítélt lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak,

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnoknak

kell megküldeni.

Végrehajtandó és részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott mellékbüntetés

96. § (1) A bíróság az értesítőlapot – mellékbüntetésenként külön-külön – két példányban állítja ki, ha a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b) amelynek a végrehajtását részben függesztette fel,

c) amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

97. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek – vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi – és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a mellékbüntetés tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó az I. jelzésű mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Ha a 95. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint a közügyektől eltiltással kapcsolatosan külön mellékbüntetési értesítőlapot kell kiállítani, a bíróság a – III-as számozástól a soron következő római számmal ellátott – mellékbüntetésről kiállított értesítőlapot a 95. § (3) és (4) bekezdésben megjelölt személynek, szervnek, szervezetnek küldi meg.

(5) Kitiltás esetén a bv. előadó az I. jelzésű mellékbüntetésről kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

(6) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot – a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően – a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.

Mellékbüntetés végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

98. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú mellékbüntetéseket szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a mellékbüntetések közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a mellékbüntetésről újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a mellékbüntetések közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó – amennyiben ez szükséges – a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a mellékbüntetést végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a mellékbüntetést milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Kitiltás végrehajtása felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén

99. § (1) Az a bíróság, amely a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a kitiltásról – két példányban – II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel mellékbüntetési értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a kitiltás tartama még nem telt le.

(2) A bíróság a II. jelzésű mellékbüntetésről kiállított értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el. Megjelöli továbbá, hogy korábban az I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot hová küldte meg.

(3) A II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot megküldi annak a 95. § (2) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek az I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 97. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

100-104. §

 BH2001. 410

A bíróság által jogerősen kiszabott járművezetéstől eltiltás tartamába nem számítható be a vezetői engedély visszavonásától eltelt idő, ha az elítélt a vezetői engedélyét nem adta le vagy nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a vezetői engedélyét elvesztette [Btk. 59. § (2) bek., Be. 370. §, Bv. tvr. 73. § (1) bek., 48/1997. (VIII. 26.) BM r.].

A városi bíróság a 2000. november 8. napján kelt végzésével a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban volt bűnügyben a városi bíróság jogerős ítéletének a rendelkező részét akként javította ki, hogy a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamába történő beszámítást mellőzte.

A végzés indokolása szerint a vádlottat városi bíróság az 1999. szeptember 30. napján kelt és a megyei bíróság 2000. július 5. napján jogerős ítéletében halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondta ki bűnösnek, és a vádlottat 2 évi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre, mellékbüntetésül 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A bíróság ítéletében rendelkezett a mellékbüntetés tartamába történő beszámításról az 1998. december 1. napjától a 2000. július 5. napjáig terjedő időszakot illetően.

A megyei rendőr-főkapitányság az igazgatásrendészeti osztályának megkeresésében a bíróságot felhívta a beszámításra vonatkozó rendelkezés felülvizsgálatára. Az igazgatásrendészeti osztály átiratából és a nyomozati iratokhoz csatolt visszavonó határozatból az alábbiak állapíthatóak meg:

A rendőrkapitányság 1998. december 1. napján kelt határozatában a vádlott vezetői engedélyének ideiglenes visszavonását rendelte el a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb 1 évi időtartamra, és a határozat azonnali végrehajtását rendelték el azzal, hogy a vádlottat kötelezték a határozat kézbesítését követő 3 napon belül a vezetői engedély leadására. A vádlott a rendelkezésre álló iratok szerint a vezetői engedélyét nem adta le, így az ideiglenes visszavonásra ténylegesen nem került sor. Arra vonatkozóan sem merült fel adat, hogy a vádlott vezetői engedélye elveszett volna, vagy a vádlott a jogosítvány elvesztése tényét a hatóságnak bejelentette volna.

Az 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 73. §-ának (1) bekezdése értelmében a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elítélt vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták. A 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet végrehajtására kiadott 16/1997. Országos Rendőrfőkapitányi utasítás 71. pontja szerint, ha vezetői engedély visszavonásának az elrendelésekor a járművezető arra hivatkozik, hogy a vezetői engedélyét elvesztette, a vezetői engedély leadásának napjaként a nyilatkozat megtételének időpontját kell tekinteni. A rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott vezetői engedélyének tényeges leadására és nyilatkozat megtételére nem került sor.

A városi bíróság az ítélet meghozatalakor tévesen a visszavonó határozat keltét vette alapul a beszámítás kezdő időpontjaként, úgyszintén a másodfokú bíróság tévesen további beszámítást eszközölt az elsőfokú ítélet keltétől a másodfokú ítélet meghozataláig.

A fentiekre figyelemmel a mellékbüntetés az ítélet jogerőre emelkedését követő 3 év után, azaz 2003. július 4. napján jár le.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az elítélt és a védője jelentett be fellebbezést a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamába való beszámítás végett.

A megyei főügyész a végzés helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú bíróság a bejelentett perorvoslatokat nem találta alaposnak.

A vádlott maga is elismerte, hogy a vezetői engedélyét nem adta le, és az iratok között adat nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a hatóságnál a vezetői engedély elvesztését bejelentette volna, a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának közlése szerint ilyen bejelentés hozzájuk sem érkezett. Erre tekintettel a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamába való beszámításnak nincs helye.

Ezért a megyei bíróság a Be. 269. §-ának (4) bekezdése szerinti tanácsülésen a városi bíróság végzését helybenhagyta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 1301/2000. sz.)