Bv. 16. tétel

A kényszergyógykezelés végrehajtása. Btk. 74.§, Bv.tvr.83-84/B.§, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 110-113.§, 146-147.§.

Btk.

A kényszergyógykezelés

74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

(2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre.

 

(3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni.

(4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Bv.tvr.

A kényszergyógykezelés végrehajtása

83. § (1) A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani. A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.

(2) A kényszergyógykezelés kezdete az Intézetbe befogadás napja.

(3) Az Intézet vezető főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz a bírósághoz a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja.

(4) A betegnek az Intézetbe történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az Intézet főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 566. § (1) bek.]. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.

(5) Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a (4) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, azonban a kórrajzkivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.

(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a kényszergyógykezelés szabályai irányadók azzal, hogy az Intézet főigazgató főorvosa a szükséges vizsgálat, megfigyelés és gyógykezelés után, az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta előtt az ügyésznek, illetőleg a bíróságnak megküldi a beutalt állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos haladéktalanul előterjesztést tesz a rendelkezésre jogosultnak az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére.

 

84. § (1) A kényszergyógykezelés során a beteget az orvostudomány mindenkori állása szerinti szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy ezáltal állapotának romlását megakadályozzák, és egészségét mielőbb, a lehetséges mértékig helyreállítsák.

(2) A kényszergyógykezelésre utalt betegre – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésére kötelező irányadó szabályokat kell alkalmazni [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 189-195. §]. Az intézkedés végrehajtása során biztosítani kell a beteg

a) felügyeletét,

b) szakellátásához szükséges megfelelő elhelyezését,

c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását,

d) szociális és jogi érdekeinek védelmét,

e) életvitelszerű benntartózkodásához az Intézet rendjével összhangban lévő feltételeket.

(3) A beteg

a) köteles az Intézet rendjét megtartani, a meghatározott formaruhát viselni,

b) az általa okozott kár megtérítésére nem kötelezhető.

(4) A beteg az Eütv. 11. §-ában meghatározott kapcsolattartási jogát a következő eltérésekkel gyakorolhatja:

a) a beteg hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az Intézet által engedélyezett személyekkel tarthat kapcsolatot, ennek keretében

– levelet korlátlanul küldhet és kaphat,

– látogatót hetente fogadhat, csomagot hetente kaphat és küldhet,

– hetente telefonálhat;

b) a kapcsolattartás valamennyi formáját az Intézet ellenőrizheti. Az ellenőrzés lehetőségéről a beteget tájékoztatni kell;

c) a beteg állapotára figyelemmel a látogatás későbbi időpontra halasztható, illetve soron kívüli látogatás engedélyezhető.

(5) A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásának és vallása szabad gyakorlásának joga.

84/A. § (1) A beteggel szemben az Eütv.-ben meghatározott okok miatt és az ott meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések alkalmazásának.

(2) A beteggel szemben a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer (megfogás vagy lefogás) alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a betegnek az igazságügyi elmegyógyító és megfigyelő intézetből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyéről engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni.

(3) A beteg az Intézetet csak gyógyítása érdekében, orvosilag indokolt esetben hagyhatja el.

(4) Ha a kényszergyógykezelés megkezdésétől egy év eltelt, a beteg gyógyulása érdekében, külön jogszabályban meghatározott adaptációs bizottság javaslatára a főigazgató főorvos engedélyével adaptációs szabadságra bocsátható. Az adaptációs szabadság tartama legfeljebb 30 nap, amely egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Adaptációs szabadság több alkalommal is engedélyezhető.

(5) A beteg – egészségi állapota alapján – bíróság előtti megjelenéséről a főigazgató főorvos dönt.

84/B. § (1) A beteget azon a napon kell elbocsátani az Intézetből, amelyen

a) a kényszergyógykezelésnek a Btk. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama eltelt, vagy

b) a kényszergyógykezelés megszüntetéséről a bíróság értesítőlapja az Intézetbe megérkezik.

(2) Ha a kényszergyógykezelés megszűnését követően továbbra is fennáll a gyógykezelés szükségessége, a főigazgató főorvos az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, a főigazgató főorvos – az országos mentőszolgálat útján – intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe.

 

9/2002. IMr.

 

110. § (1) A kényszergyógykezelésről a bíróság az ítéletének jogerőre emelkedésekor értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatokat, – ideértve a b) pontban meghatározott bűncselekmény büntetési tételének felső határát is, – a bírói rendelvényt és az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdetének a napját.

(3) A bíróság kényszergyógykezelésről hozott határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát megküldi az IMEI részére.

(4) Az értesítőlaphoz mellékelni kell az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is.

111. § (1) Ha a beteg az ítélet jogerőre emelkedésekor ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, és a tárgyalásra, illetőleg a nyilvános ülésre előállították, a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 110. § (4) bekezdésében meghatározott iratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.

(2) Ha a beteget a tárgyalásra, illetőleg a nyilvános ülésre nem állították elő, a bíróság az értesítőlapot és az iratokat haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg.

112. § Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlapot és az iratokat az Országos Mentőszolgálatnak kell megküldeni azzal, hogy a beteget – szükség esetén a rendőrség közreműködésével – szállítsák be az IMEI-be.

113. § (1) Ha a bíróság a Be. 566. §-a szerint lefolytatott eljárásban a beteg kényszergyógykezelését nem szünteti meg, határozatának jogerős kiadmányát és az újabb orvos szakértői vélemény másolatát az IMEI-nek küldi meg.

(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e.

(3) Ha a bíróság a határozatának végrehajtását felfüggesztette [Be. 347. § (3) bek.], értesítőlapot kiállítani nem kell.

(4) A (3) bekezdés esetében az értesítőlapot a kényszergyógykezelés megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság állítja ki.

(5) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül azt is, hogy a beteg kényszergyógykezelését korábban melyik bíróság, milyen számú határozatával rendelte el.

(6) Az értesítőlapot a beteget előállító személynek kell átadni, csatolva az újólag beszerzett orvos szakértői vélemény másolatát is.

(7) Ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és ha időközben a beteget az intézetből elbocsátották, a beteg IMEI-be történő beszállítása érdekében az Országos Mentőszolgálatot keresi meg.

Eljárás ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása, meghosszabbítása vagy megszüntetése esetén

146. § (1) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e vagy sem.

(2) Az értesítőlap kiállítására a 135. § (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

 

(3) Az értesítőlap a 110. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazza. Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvos szakértői vélemény másolatát. Ha a terhelt az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésekor előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben van, a bíróság az értesítőlapon rendelkezik az előzetes letartóztatás, illetőleg a házi őrizet megszüntetéséről.

(4) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén bv. őrön a betegkísérőt is, bv. intézeten az IMEI-t kell érteni.

(5) Ha a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről a vádirat benyújtását megelőzően dönt, a 137. §, ha a vádirat benyújtását követően dönt, a 138. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés Be. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap megküldésére a 137. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A terheltnek az IMEI-be szállítása tekintetében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ha a terhelt előzetes letartóztatását rendőrségi fogdán foganatosították, a bíróság az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát – a betegnek az intézetbe szállítás végett – a rendőrségi fogdának küldi meg.

Elmeállapot megfigyelésének elrendelése

147. § (1) A bíróság, ha a Be. 107. §-a alapján a fogva lévő terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el, vagy a megfigyelést meghosszabbítja, határozatáról értesítőlapot állít ki.

(2) Ha a terhelt fogva van, a bíróság az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a fogva tartást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek küldi meg, a terheltnek az IMEI-be történő átszállítása végett.

(3) Ha a terhelt szabadlábon van, a bíróság a terhelt beutalása iránt a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes idegbeteg-gondozó intézetet keresi meg, a jogerős, végrehajthatósági záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott határozatának, valamint a szükséges iratoknak a megküldésével.