Gyermekpornográfia
A gyermekpornográfia a magyar Büntető Törvénykönyv egyik legsúlyosabban szankcionált tényállása. Ez a szabályozás nem csupán a gyermekek fizikai védelmét szolgálja, hanem azok egészséges nemi fejlődésének, testi-lelki integritásának és emberi méltóságának átfogó oltalmát is biztosítani hivatott.
A vonatkozó rendelkezések rendkívül részletesek és sokrétűek, különbséget téve az elkövetési magatartások, a sértett életkora, valamint az elkövetői magatartás körülményei között. Jelen cikk célja, hogy átfogó és közérthető elemzést adjon a Büntető Törvénykönyv 204. és 204/A. §-aiban szabályozott gyermekpornográfia bűncselekményéről, annak jogi természetéről, elhatárolási kérdéseiről és a bírósági gyakorlat legfontosabb megállapításairól.
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(8) E § alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is.
204/A. § (1) Aki
a) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szerepeltet vagy ilyen pornográf műsort szervez, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tizenöt évig, b) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(7) E § alkalmazásában pornográf műsor: a más vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
Történeti, nemzetközi háttér:
A Csemegi Kódex szerint szemérem elleni vétséget követ el, aki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállít, árul vagy terjeszt.
A korábbi Btk.-ba egy 1997-es törvény iktatta be a tiltott pornográf felvétel készítését, ez büntette a kiskorú személyről bármilyen módon készült felvételek készítését, forgalomba hozatalát, hozzáférhetővé tételét, pornográf műsorban szerepeltetését, ezt 2001-ben kiegészítették azzal, hogy az elkövetési magatartásokat a megszerez, tart, kínál, átad magatartásokkal is kiegészítették. 2007-ben újraszabályozták a bűncselekményt tiltott pornográf felvétellel visszaélés címen, a passzív alanyok körét a 18. év alattiakban határozták meg, az elkövetési magatartások kiegészültek a pornográf felvételen való szereplésre felhívással is.
A német btk-ban a pornográf iratok, kiadványok terjesztése széles körben szabályozott.
Az osztrák btk. is részletesen szabályozza a gyermekkorúakkal történő pornografikus ábrázolást.
Mi a gyermekpornográfia jogi fogalma?
A gyermekpornográfia tényállási elemeinek középpontjában a „pornográf felvétel” áll, melynek jogi fogalmát a Btk. 204. § (8) bekezdése határozza meg. Eszerint pornográf felvétel az, amely másnak vagy másoknak a nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja. A törvény szigorúan értelmezendő módon rögzíti, hogy ideértendő a nem létező személyek valósághű ábrázolása is – vagyis olyan technikai megoldások, amelyek a valósággal összetéveszthető képi világot hoznak létre.
Fontos megkülönböztetni az ilyen felvételeket a művészi, tudományos vagy ismeretterjesztő céllal készült anyagoktól, illetve az olyan képi alkotásoktól (rajzok, grafikák, festmények), amelyek nem tartoznak a büntetőjog által szankcionált körbe. A bűncselekmény megállapításához elengedhetetlen tehát, hogy a felvétel célzatosan a nemi vágy felkeltését szolgálja, és ezt súlyosan szeméremsértő módon valósítsa meg.
Kik a védett jogalanyok, és mit véd a tényállás?
A gyermekpornográfia tényállása által védett jogi tárgy az ifjúság – különösen a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek – egészséges nemi fejlődése. A bűncselekmény passzív alanya tehát minden ilyen korú személy, függetlenül attól, hogy az adott felvételen szereplő gyermek beazonosítható-e vagy sem. A Legfőbb Ügyészség iránymutatásai és a Kúria több döntése is egyértelműsítették, hogy a felvételen szereplő gyermek minden esetben a bűncselekmény sértettje, tehát a bűncselekmény az ő sérelmére valósul meg.
Ez a szemlélet alapvetően meghatározza a büntetőjogi minősítést, különösen a büntetőeljárás során figyelembe veendő súlyosító körülmények, illetve a büntetéskiszabás során értékelhető tényezők kapcsán. A jogalkotó célja ezzel a rendelkezéssel nem pusztán a fizikai védelem, hanem a gyermekek lelki, erkölcsi fejlődésének biztosítása is.
Milyen elkövetési magatartásokat ismer a Btk.?
A gyermekpornográfia bűncselekményének egyik különös jellemzője, hogy a Büntető Törvénykönyv a különböző elkövetési magatartásokat differenciáltan nevesíti. A Btk. 204. § (1) bekezdés a) pontja a megszerzést és tartást; a b) pont a kínálást, átadást, illetve hozzáférhetővé tételt; míg a c) pont a készítést, forgalomba hozatalt, kereskedést és a nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt szankcionálja.
- A megszerzés és tartás magatartásai esetében elegendő, ha a képfelvétel birtoklása huzamosabb ideig fennáll, nem szükséges aktív terjesztési szándék. A megszerzés mindig megelőzi a tartást, és egyidejűleg nem állnak fenn.
- A kínálás olyan aktív cselekmény, amely más személyek figyelmét kívánja felhívni a felvétel elérhetőségére, míg az átadás az anyag tényleges átadását jelenti.
- A hozzáférhetővé tétel akkor is megvalósul, ha a felvétel reálisan elérhetővé válik mások számára, még akkor is, ha nem tudható, hogy konkrétan hányan látták vagy töltötték le.
- A készítés, forgalomba hozatal és kereskedés egyértelműen az üzletszerűség és a szervezett bűnelkövetés irányába mutat, különös súlyt adva a cselekménynek.
- A nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel akkor állapítható meg, ha az internetes vagy más médián keresztül történő elérhetőség több személy számára objektíve adott.
Egyes elkövetési magatartások egymással látszólagos halmazatot képeznek: például ha valaki a megszerzett felvételt átadja, majd később azzal kereskedik, úgy csak a legsúlyosabb magatartás alapján felel.
Mikor beszélhetünk minősített esetről?
A Btk. 204. § (2)-(3) bekezdései alapján minősített esetről akkor beszélhetünk, ha:
- az elkövetés tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére történik,
- az elkövető nevelési, felügyeleti vagy gondozói viszonnyal visszaélve követi el a cselekményt,
- a sértett kiszolgáltatott helyzetét használják ki,
- az elkövető hivatalos személyként jár el,
- a felvétel sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazza,
- vagy az elkövető különös visszaeső.
A törvény ezekben az esetekben súlyosabb büntetési tételeket rendel, amelyek elérhetik a 15, 20 évig terjedő szabadságvesztést is. Ezek az esetek nemcsak a gyermek fizikai sértetlenségét, hanem a gyermek emberi méltóságát, kiszolgáltatott helyzetét is súlyosan sértik.
Melyek a privilegizált esetek?
A Btk. 204. § (5)-(7) bekezdései privilegizált eseteket határoznak meg, amelyek során enyhébb szankciók alkalmazhatók. Ide tartozik például, ha az elkövetési magatartás (megszerzés, tartás, készítés vagy felhívás) olyan személlyel kapcsolatban történik, aki betöltötte a tizennegyedik életévét, de még nem múlt el tizennyolc éves, és nem állnak fenn a minősített esetekhez kapcsolódó körülmények.
Ez a megkülönböztetés azt a törvényalkotói szándékot tükrözi, hogy az eltérő súlyú és jellegű eseteket másként ítélje meg a büntetőjog. A privilegizált esetekre vonatkozó büntetési tételek alacsonyabbak, de az elkövetés továbbra is bűntettnek minősül.
Hogyan szabályozza a jog a pornográf műsorral kapcsolatos cselekményeket?
A pornográf műsorral kapcsolatos bűncselekményeket a Btk. 204/A. §-a szabályozza. Az alapeseti elkövetési magatartások között szerepel:
- pornográf műsoron való részvétel,
- tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepeltetése,
- ilyen műsor szervezése,
- anyagi eszközök szolgáltatása a megvalósításhoz,
- szereplésre történő felhívás.
A műsor fogalma itt is hasonlóan értelmezendő: célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló, súlyosan szeméremsértő előadás vagy cselekmény. Online megtekintés nem meríti ki az elkövetési magatartást, kizárólag a személyes részvétel alapján állapítható meg bűncselekmény.