160. §
(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény
a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont],
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
Emberölés
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett: 5-15 év.
(2) 10-20 év/életfogytig:
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) 14. életévét be nem töltött személy sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bcs. elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére.
(3) Előkészület: 1-5 év.
(4) Gondatlanság, vétség: 1-5 év.
(5) (1) szerint büntetendő: aki 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.
(6) A (2) h) alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bcs.
a) a népirtás, az erős felindulásban elkövetett emberölés,
b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei,
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el.
A legsúlyosabb élet elleni bcs.
Jogi tárgya az emberi élet. Eredménybűncselekmény, a törvényi tényállás eleme a halálos következmény előidézése.
Elkövetési magatartás: minden tevékenység vagy mulasztás, amely alkalmas lehet az eredmény (halál) előidézésére.
Előkészület csak egyenes szándékkal valósítható meg, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének az előkészülete fogalmilag kizárt.
Gondatlanság: fennállhat a bekövetkezett eredmény, illetve az eredményt kiváltó magatartás viszonylatában is. Ez utóbbi esetben az előrelátás hiánya az okozati összefüggés vonatkozásában áll fenn.
Az öngyilkosság, illetve kísérlete nem esik a büntetőjogi elbírálás körébe. Az öngyilkosságra való felbujtás vagy a bűnsegédi közreműködés azonban már igen, ezt a Btk. sui generis bűncselekményként külön szabályozza. Az öngyilkosságra rábírás szempontjából jelentősége van azonban a sértett életkorának, beszámítási, illetve akaratnyilvánítási képességének. A Btk. vélelmezi, hogy a 14 év alatti sértett nem képes arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje, és e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, ezért az ilyen korú sértettet öngyilkosságra rábíró személy nem öngyilkosságban közreműködésért, hanem az emberölésért felel, és ugyancsak emberölésért felel az is, aki akaratnyilvánításra képtelen személyt bír rá az öngyilkosságra. A passzív alany ezekben az esetekben ugyan maga hajtja végre a konkrét ölési magatartást, de ezt az elkövető pszichikai ráhatásának eredményeként teszi, az öngyilkosság tulajdonképpen nem a passzív alany saját, hanem a rábíró szándékának és akaratának megfelelően következik be. A joggyakorlat korábban ezekben az esetekben közvetett tettesként megvalósított emberölés bűntettének az elkövetését állapította meg, ez azonban dogmatikailag vitatható volt, tekintettel arra, hogy közvetett tettes az, aki a szándékos bcs-t e cselekményért nem büntethető vagy tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg, az öngyilkosság pedig nem bűncselekmény.
A különös visszaesés minősítő körülmény, ezért a Btk. meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberölés vonatkozásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bcs-eknek minősülnek.