Btk. 190. § Emberrablás

190. § (1) Aki mást személyi szabadságától

a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva

megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) bűnszövetségben,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy

c) halált okozva

követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – önként abbahagyja.

Az Emberi szabadság elleni bűncselekmények (XVIII.) fejezetben büntetni rendelt bűncselekmények a cselekvési illetve a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága ellen irányulnak. Ezeket az értékeket az Alaptörvény is oltalmazza (A Szabadság és Felelősség című fejezetben), ez a fejezet olyan tényállásokat tartalmaz, amelyek a személyes szabadság ellen irányulnak. A Btk. ezeknek az emberi jogoknak a büntetőjogi védelmét teremti meg, így büntetendő a személyi szabadságtól történő megfosztás minden formája, azaz az emberrablás és a személyi szabadság megsértése, de bűncselekménynek minősül emberkereskedelem, és az embernek munkára való kényszerítése is.

Történeti, nemzetközi háttér:

Már a Csemegi Kódex is tilalmazta a személyi szabadság megsértését, két körben is, egyrészt ha a büntetőjog-ellenes magatartást közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve valósította meg, másrészt magánszemélyek esetében is, de itt nem volt kihatása a minősítésnek arra, ha az elfogott személyt csak a követelés teljesítése után bocsátották szabadon.

Az 1961.évi Btk. a törvénytelen fogva tartást hivatali bűntettként pönalizálta, de a magánszemély által elkövetett személyi szabadság megsértését is büntette.

Az 1978. IV. tv, a korábbi Btk. is fenntartotta ezt a kettősséget a személyi szabadság megsértésénél, de 1993-ban új tényállással egészítették ki a törvénykönyvet, tekintettel arra, hogy Magyarországon is egyre gyakoribbá váltak az olyan bűncselekmények, ahol a személyi szabadságuktól megfosztott emberek szabadon bocsátását váltságdíj megfizetésétől tették függővé. (Korábbi Btk: 175/A§ Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, büntettet követ el.)

A hatályos Btk. lényegében a korábbinak megfelelően rendeli büntetni az emberrablást.

Jogi tárgy: az ember személyi szabadságához, illetve kényszermentes cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek.

Passzív alany: egyrészt a személyi szabadságától megfosztott, másrészt a követelés címzettje, a kettő egybe is eshet, de el is különülhet. A személyi szabadságától megfosztott passzív alany korának abból a szempontból van jelentősége, hogy súlyosabban bünteti a törvény a 18. életévét, illetve még súlyosabban bünteti a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekményt.

Elkövetési magatartás: a bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartások egymással cél-eszköz viszonyban állnak.

Az emberrablás eszközcselekménye a személyi szabadságtól megfosztás, a célcselekmény a követelés teljesítésének kikényszerítése.

  • Az eszközcselekménynek, vagyis a személyi szabadságtól való megfosztásnak a törvényben meghatározott módon (vagyis erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotának kihasználásával) kell megvalósulnia.

Az erőszak akkor tényállásszerű, ha személy elleni, és akaratot megtörő (vis absoluta). Fenyegetésnél kvalifikált fenyegetésre van szükség, az élet vagy a testi épség ellen kell irányulnia, másrészt közvetlen kell, hogy legyen. (Élet vagy testi épség elleni a fenyegetés, ha a súlyos hátrány az élet kioltásában, vagy testi sérülés okozásában konkretizálódik, a közvetlenség pedig azonnal bekövetkező hátrány kilátásba helyezését jelenti.) Társtettesi elkövetésnél elképzelhető, hogy az azonnali hátránnyal érintett személy nincs jelen, pl. telefonkapcsolatot tartanak, ettől a fenyegetés még közvetlen.

Védekezésre képtelen, aki kifejezésre tudja juttatni akaratát, azonban helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen, vagy állandósultan nem képes ellenállás kifejtésére. (Pl. súlyos beteg, testi fogyatékos, de ideiglenes rosszullét miatt is)

Akaratnyilvánításra képtelen a passzív alany, ha pszichikai adottságai vagy fizikai ok miatt nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata. (Pl. gyermekkorú, kóros elmeállapotú, kábítószertől bódult) Lényegtelen, hogy kitől vagy mitől került ilyen állapotba.

  • A célcselekmény a követelés kikényszerítése. Ez valaminek a megtételére, meg nem tételére, eltűrésére vonatkozó felszólítás. Lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű, jogtalan, jogos, vagy jogosnak vélt. A követelés jogszerűsége nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól.

Immateriális bűncselekmény: A követelés teljesítése nem tényállási elem.

Stádiumok:

Előkészület: a törvény az emberrablásra irányuló előkészületet is büntetni rendeli. (Aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik)

Kísérlet: a bűncselekmény a kísérleti szakba az erőszak, vagy a fenyegetés kifejtésével, a védekezésre illetve az akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, valamint a védekezésre illetve az akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása esetén a személyi szabadságtól történő megfosztással lép.

Befejezettség: amikor az elkövető kifejezésre juttatja a passzív alany szabadon bocsátásának általa megszabott feltételét (telefonhívás, közlés), többszöri követelésnél már az elsővel befejezetté válik.

!Meg kell különböztetni a befejezettséget a bevégzettségtől, mivel az emberrablás tartós bűncselekmény. Bevégzetté válik, ha a követelés kifejezésre juttatása után szabadon bocsátja a passzív alanyt, vagy az megszökik, meghal. (Ha a passzív alany megölésére a követelés megfogalmazása előtt kerül sor a (3) vagy a (4) minősített eset kísérletéért felel az elkövető)

Alanya: tettesként bárki lehet. Társtettesek, ha a passzív alanyt szándékegységben közösen fosztják meg személyi szabadságától, de társtettesek azok is, ha az egyik elkövető az eszköz-, a másik a célcselekményt valósítja meg. Felbujtásra és bűnsegélyre a bevégzettségig kerülhet sor.

Szándékos bűncselekmény: csak szándékosan valósítható meg, az emberrablás célzatos bűncselekmény, a bűnösség formája csak egyenes szándék lehet.

Minősített esetek:

  • Súlyosabban minősül a (2) bekezdés szerint, ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve vagy hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.

Életkor: a passzív alany életkora befolyásolja a minősítést, de az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy nem töltötte be a 18. életévét.

Bűnszövetség: akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet

Fegyveresen: fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, bármilyen célból is van az elkövetőnél a fegyver. Fegyveresen követi el az emberrablást, ha a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el. (Itt a fegyverutánzat puszta tartása nem alapozza meg a fegyveres elkövetést)

Felfegyverkezve: aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Tehát az elkövető bármilyen ütő-, szúró, vágófegyvert, vagy ilyen munkaeszközt (csákány, fejsze) tart magánál, de csak akkor tényállásszerű, ha az ellenállás leküzdése érdekében tartja magánál (egy állandóan zsebben tartott zsebkés ezzel nincs összefüggésben)

Hivatalos személy, vagy külföldi hivatalos személy: csak, ha e minőségére tekintettel történik a bűncselekmény. Hivatalos személy a 459. § (1) bekezdés 11. illetve 13. pontja.

  • Még súlyosabban minősül a (3) bekezdés szerint, ha az emberrablást 14. életévét be nem töltött személy sérelmére, különösen súlyos hátrányt okozva vagy halált okozva követik el.

Életkor: a 14. életévét betöltött személynél akkor is, ha a gyermekkorú beleegyezett a személyi szabadságának elvonásába.

Különösen súlyos hátrány: lehet vagyoni és személyi jellegű is. A vagyoni akkor különösen súlyos, ha az meghaladja az 50 millió forintot. A személyes akkor különösen súlyos pl., ha a passzív alanyt hosszabb ideig, több hónapig tartják fogva, vagy embertelen körülmények között vagy komoly traumát okoz nála.

Halált okoz: A halál, mint eredmény tekintetében az elkövetőt kizárólag gondatlanság terhelheti.

  • További minősítő körülmény a (4) bekezdés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít, ez a minősített esett összefoglalt törvényi egység (delictum complexum). Megállapítására akkor kerül sor, ha az emberrablásra az elkövető egyenes szándéka, míg az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező halálra az egyenes vagy eshetőleges szándéka terjedt ki.

Enyhítés: Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, önként abbahagyja. Ennek oka, hogy a bűncselekmény megszűnéséhez jelentősebb társadalmi érdek fűződik, mint a büntetés alkalmazásához. A korlátlan enyhítés csak akkor alkalmazható, ha minden külső kényszerítő körülménytől mentes. Csak akkor van lehetőség az abbahagyásra, ha befejezett (tehát az eszköz- és célcselekmény is megvalósult), kísérleti szakaszban önkéntes elállásra van lehetőség, ilyenkor legfeljebb a maradék-bűncselekményért felel. A korlátlan enyhítés további feltétele, hogy ne származzon az emberrablásból súlyos következmény.

Egység, halmazat: Az egység, illetve a halmazat a túszok száma szerint alakul.

BH – Alaki halmazatban a súlyos testi sértés is megvalósul, ha a sértett az elkövetők bántalmazása miatt 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved.

BH – Az emberrablás és a személyi szabadság megsértése elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az emberrablásnál a tényállás a szabadon bocsátás követelésének teljesítését is megköveteli.

Emberrablás feljelentésének elmulasztása

191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az előkészület vonatkozásában tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő a törvény annak, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül.

A büntethetőség objektív feltétele, hogy az emberrablást legalább megkíséreljék.

A feljelentési kötelezettség az elkövető hozzátartozóját is terheli. Ha valaki az emberrablás megkísérlése vagy befejezése után szerez tudomást a bűncselekményről, feljelentési kötelezettség nem terheli.