Btk. 211. § Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

211. § (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Történeti, nemzetközi háttér:

A kiskorú elhelyezésének megváltoztatását gyakorlatilag az 1961. évi Btk. vezette be. Előtte csak a nagyon távoli hasonlóságot mutató gyermekrablást találjuk meg

A Csemegi Kódex büntette azt, aki a 14 éven aluli gyereket akarata ellenére szülője, nevelője hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel elvette.

Az 1961. évi Btk. már úgy határozta meg a bűncselekményt: hogy aki hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút beleegyezése nélkül elveszi attól, akinél a hatóság elhelyezte, elrejti vagy eltitkolja és a határozat végrehajtását ezzel meghiúsítja bűncselekményt követ el.

A korábbi Btk. ezt lényegében átvette, de kikerült az eredmény a bűncselekményből.

A német btk. a kiskorú jogtalan elvitelét és a gyermekkereskedelmet bünteti.

Az osztrák btk. a kiskorúnak a nevelésre jogosulttól elvonását szabályozza.

Jogi tárgy: a végrehajtható hatósági határozat érvényesülésén keresztül a kiskorú érdeke a számára legmegfelelőbb elhelyezésre.

Passzív alany: kiskorú, a Ptk. szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha jogszerűen házasságot kötött. További szűkítés, hogy a passzív alany csak olyan kiskorú lehet, akit végrehajtható határozat helyezett el valakinél. Tehát végrehajtható gyámhivatali vagy bírósági határozatot kíván meg a tényállás.

Elkövetési magatartás:

Három vagylagos elkövetési magatartást határoz meg a törvény, amelyek ahhoz kötődnek, hogy a határozatot végrehajtották-e vagy sem.

–          Az egyik elkövetési magatartás az elvitel, amennyiben a határozatot végrehajtották, és a kiskorú a jogosultnál van. Elvitelnek minősül minden olyan aktív magatartás, amelynek következtében a kiskorút elvonják a jogosított felügyelete alól és más környezetben helyezik el. Akkor jogellenes, ha az a jogosult beleegyezése nélkül történik, a beleegyezés csak előzetes és az elvitellel egyidejű lehet, utólagos nem.

Az elvitel kétmozzanatú cselekmény, egyrészt megszünteti a jogosított tényleges felügyeletét, és létrehozza az elkövető felügyeletét. Az elvitel történhet a jogosulttól, de akár az óvodából, iskolából is.

–          Az elkövetési magatartások másik csoportja az elrejtés, eltitkolás, ezek tipikusan a nem végrehajtott határozatokhoz kötődnek. Mindkettő aktív magatartásokat ölel fel. A határozat végrehajtása után is megvalósítható, amennyiben az elvitel nem állapítható meg. (pl. a kiskorú elmegy hozzá, tehát nem viszi el, de utána elrejti)

Az elrejtés a kiskorú hollétét leplező elhelyezés, amely hozzáférhetetlenné igyekszik tenni a kiskorút a jogosult számára.

A titokban tartás a kiskorú hollétére vonatkozó tagadást, vagy téves információk közlését jelenti.

Stádiumok:

Az elvitel elkövetési magatartás kétmozzanatú, akkor válik befejezetté, amikor az elkövető tényleges felügyelete alá kerül a kiskorú. Kísérlet megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető a kiskorút az elvitel szándékával „birtokba veszi”, de a távozását megakadályozzák. Az eredménytelen kikövetelés büntetlen előkészület.

Alanya: bárki lehet, nemcsak szülő vagy hozzátartozó.

Szándékos bűncselekmény: célzatos is, hiszen az elkövetési magatartásokat az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából kell megvalósítani, csak egyenes szándék jöhet szóba.

Minősített esetek:

Ha az elkövető az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz. Ha az erőszak nem akaratot megtörő, a cselekményt az alapesetben kell értékelni. Az erőszak irányulhat a kiskorú, a felügyeletet ellátó, vagy más személy ellen is.

Egység, halmazat:

A bűncselekmény rendbelisége az elhelyezésben megváltoztatott kiskorúak számától függ.

Elhatárolás: ha a cselekmény a kiskorú személyi szabadságának a sérelmével is jár, az elvitel, elrejtés a kiskorú akarata ellen történik, akkor a súlyosabb jogtárgysértést megvalósító 194.§ (3) bekezdés szerint minősülő személyi szabadság megsértése konszummálja a 211. §-t.