213. § (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését
a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy
követi el.
(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Történeti, nemzetközi háttér:
A Csemegi Kódex már szabályozta a családi állás elleni bűntettet, büntették, ha valaki gyermeket más családba csempészett, kicserélt, elsikkasztott, rendszerint járt helyre tett. Súlyosabban büntették, ha mindezt nyerészkedési szándékkal követték el.
Az 1961. évi Btk. szerint családi állás elleni bűntettet követ el, aki más családi állását megváltoztatja, így különösen, ha gyermeket kicserél,vagy más családba csempész. Minősítő körülmény volt, ha az elkövető szülő, nevelő, gondozó vagy egészségügyi dolgozó. A minősített eset gondatlan elkövetését is büntették.
A korábbi Btk. ezt a szabályozást követte, de minősítő körülmény volt, ha a bűncselekményt 18 év alatti személy adásvételével követték el. 1998-tól azonban az emberkereskedelmet önálló bűncselekményként szabályozták.
A német btk. is bünteti a személyi állapot megváltoztatását, elkövetési magatartása az eltitkolás és a valótlan anyakönyvi adatok közlése a hatósággal.
Az osztrák btk.-ban a gyermek kicserélésére vonatkozik a családi jogállás megsértésének bűncselekménye.
Jogi tárgya: más családi állása, a családi jogállásnak a Csjt.-ben szabályozott rendje. Családi álláson a jogi helyzetet, és nem csak a vérségi származást kell érteni. A családi jogállást az 1982. évi 17 tvr. szabályozza.
Passzív alany: bárki lehet, aki családi hovatartozása tekintetében tájékozatlan, tipikus sértettje a gyermek.
Elkövetési magatartás:
Más családi állásának jogellenes megváltoztatása vagy megszüntetése.
A megváltoztatás minden olyan aktív magatartás, amelynek eredményeként a passzív alany korábbi családhoz tartozása megszűnik, és bekerül egy újba. Tipikus formái a kicserélés, csempészés, a családi állás úgy változik meg, hogy egyben új családba kerül. A kicseréléssel két gyerek egymás helyébe lép, mindkét gyerek családi jogállása sérül. A családba csempészéssel megtéveszti a másik család tagjait a gyermek jogállását illetően.
Megszüntetés esetében megszűnik a családhoz tartozás, de nem jön létre új. Tipikus esete a gyermekkitétel.
Alanya: bárki lehet.
Szándékos bűncselekmény: Az elkövetőnek a passzív alany valódi családi állásával, és a családi állás megváltoztatásának tényével tisztában kell lennie.
Minősítő körülmények:
A minősítő körülmények alapja a speciális alanyiság.
– A (2) bekezdés a) pontjának alanya egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja lehet, aki a bűncselekményt foglalkozása körében követi el.
– A (2) bekezdés b) pontjának alanya csak olyan személy lehet, aki 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles. (ez lehet szülő, gyám, de fakadhat munkaviszonyból is, pl. tanár)
Egység, halmazat:
A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére követik el a bűncselekményt.
Büntethetőséget kizáró ok (a 2005. évi XXII. tv. értelmében), ha egy nő egészségügyi intézmény inkubátorában helyezi el gyermekét (jogszabály engedélye miatt).