A rágalmazás bonyolult jogi megítélésű, és gyakran a véleménynyilvánítás határmezsgyéjén egyensúlyozó bűncselekmény. Mind a magánszemélyeket, mind a jogi személyeket érintően súlyos jogkövetkezményekkel járhat, különösen akkor, ha nagy nyilvánosság előtt történik. A cikk célja a Btk. 226. § által szabályozott rágalmazás büntetőjogi tényállásának, valamint annak joggyakorlati és dogmatikai értelmezésének átfogó bemutatása.
Mi a rágalmazás fogalmi meghatározása a Btk. szerint?
A Btk. 226. § (1) bekezdése szerint rágalmazást az követ el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A bűncselekmény vétségnek minősül és alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Minősített esetek fennállása esetén (pl. aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelemmel) a büntetési tétel két évre is emelkedhet.
Mi tekinthető becsület csorbítására alkalmas tényállításnak
A becsület büntetőjogi védelme alatt a személy társadalmi megbecsülése és emberi méltósága áll. Tényállításnak minősül minden olyan közlés, amely múltbeli vagy jelenbeli eseményre, emberi cselekvésre, társadalmi megnyilvánulásra utal. A véleménynyilvánítás nem esik ide, de ha az becsmérlő vagy gyalázkodó, akkor becsületsértést valósíthat meg. A büntetőjog objektív mércét alkalmaz: a tényállítás becsületcsorbító jellege nem a sértett érzékenységén múlik, hanem azon, hogy a társadalmi megítélés alapján alkalmas-e a becsület megsértésére.
Kik lehetnek a rágalmazás sértettjei
A rágalmazás passzív alanya lehet minden élő, természetes személy, jogi személy vagy meghatározott kollektív személyösszesség, ha azok társadalmi megítélése, megbecsülése objektíven kialakulhat. A bírósági gyakorlat kifejezetten elismeri a jogi személyek és a jogképességgel nem rendelkező személyösszességek becsülethez való jogát is, ha azok közösségi értéket képviselnek.
Milyen magatartás valósítja meg a rágalmazást
A rágalmazás elkövetési magatartásai:
- Tény állítása,
- Tény híresztelése,
- Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
A tény állítása saját tudomáson alapul, a híresztelés mástól hallott tény továbbadása, az utalás pedig úgy történik, hogy az egész ténykörre logikailag következtetni lehessen. Az elkövetési magatartás más személy előtt kell, hogy megtörténjen, tehát a sértett előtti kijelentés nem minősül rágalmazásnak, legfeljebb becsületsértésnek.
A nagy nyilvánosság előtti elkövetés
A nagy nyilvánosság előtti rágalmazás a minősített esetek egyike. Megvalósul, ha a kijelentés vagy híresztelés olyan kontextusban hangzik el vagy jelenik meg (pl. médiában, interneten, tömegrendezvényen), ahol az reális lehetőség szerint nagyobb vagy előre nem meghatározható létszámú személy tudomására juthat. A büntetőjogi felelősség megállapításához elég a lehetőség fennállása, nem szükséges, hogy valóban sok ember olvasta/hallotta is.
A rágalmazás jogellenességét kizáró okok
Igen. A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy nem valósít meg rágalmazást az, aki a közügyek szabad megvitatásának körében, sajtótermék és médiaszolgáltatás útján fejti ki a véleményét, feltéve, hogy az nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló, súlyos megsértésére. Emellett jogszabály engedélye, hivatali eljárás, illetve a véleményszabadság gyakorlása is kizárhatja a jogellenességet.
A rágalmazás bűntetőjogi következményei
A rágalmazás csak magánindítványra üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindulásához a sértett kifejezett feljelentése szükséges. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, és a szándékosság megállapításához elég, ha az elkövető felismeri, hogy közlése alkalmas lehet a becsület csorbítására. A tény valóságának vagy valótlanságának tudata nem feltétel.