Btk. 239. § Cserbenhagyás (közlekedési bcs.)

Cserbenhagyás (közlekedési bcs.)

239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bcs. nem valósul meg, vétség: 1 év.

A cserbenhagyás bcs. jogi tárgya komplex, elsődlegesen az összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságához, másodlagosan pedig ezen ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A bcs. bármely közlekedési ágazatban megvalósulhat, míg a légi és vasúti és a vízi közlekedésben elenyésző számú, addig a közúti közlekedésben fordul elő a leggyakrabban.

Elkövetési magatartása a baleset helyszínéről járművel való megállás nélküli eltávozás, illetőleg a helyszínen való megállást követő meggyőződés elmulasztása. A magatartás kizárólag mulasztással követhető el.

A meggyőződési kötelezettség tartalma az, hogy a balesettel érintett járművezetőnek a baleset helyszínén személyesen kell tájékozódnia arról, hogy a balesetben más személy megsérült-e, illetőleg van-e olyan személy, akinek az élete, testi épsége a baleset következtében közvetlenül fenyegető veszélybe került. A balesettel érintett jármű vezetőjétől mindenképpen elvárható, hogy az általános segítségnyújtási kötelezettsége, valamint a tényállásban foglalt speciális meggyőződési kötelezettsége alapján megszemléléssel és szóbeli tudakozódással információt gyűjtsön a baleset következményeiről, leginkább arról, h. van-e segítségnyújtásra szoruló sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy.

A bcs. alanya a balesettel érintett jármű vezetője, akin a baleset hatókörében tartózkodó járművezetőt, így a baleset részesét, azt, akinek a magatartása közrehatott a baleset bekövetkezésében, illetőleg azt a járművezetőt, aki a baleset következtében került veszélyhelyzetbe egyaránt érteni kell. A bcs. elkövetésénél kizárt a társtettesség. Ezen felül azonban – abban az esetben, ha a balesetben nem sérült meg senki – a tettes cselekményéhez a részesi magatartások bármelyike, így felbujtás és bűnsegély is egyaránt járulhat.

A bcs-nek nincs kísérleti stádiuma, ugyanis a mulasztással befejezetté válik, és eredménye sincs (tiszta mulasztásos bűncselekmény). A bcs. vétség, és kizárólag a szándékosan követhető el,ez lehet akár egyenes, akár eshetőleges szándék.

A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha vele egyidejűleg (látszólagos alaki halmazatban) súlyosabb bcs. nem valósul meg. Itt egyértelműen a segítségnyújtás elmulasztása értendő. Az elhatárolási pont, hogy a balesetben szenvedett-e más személy sérülést; ha igen, a segítségnyújtás elmulasztása, ha nem, a cserbenhagyás vétsége a helyes minősítés.

2/1999 BJE: Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [Btk.172. § (1) bek.] és nem annak bűntetti alakzata [Btk.172. § (3) bek.] szerint minősül.