268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények önálló fejezetbe szerkesztését – a korábbi szabályozással összhangban – e bűncselekmények sajátos jogtárgya: a hazai és nemzetközi bíróságok, valamint a különböző eljárásokban hozzájuk kapcsolódó, az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hatóságok és más személyek zavartalan, befolyásolástól mentes eljárásához (az igazságszolgáltatás rendjéhez) fűződő társadalmi érdek indokolja. A fejezethez tartozó bűncselekmények:
– hamis vád,
– hatóság félrevezetése,
– hamis tanúzás,
– hamis tanúzásra felhívás,
– tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,
– kényszerítés hatósági eljárásban,
– hatóság eljárásának megzavarása,
– igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés,
– mentő körülmény elhallgatása,
– bűnpártolás,
– fogolyszökés,
– fogolyzendülés,
– ügyvédi visszaélés,
– zugírászat,
– zártörés,
– a bírósági végrehajtás akadályozása,
– nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény.
A hamis vád bűncselekmény jogi tárgya az igazságszolgáltatás zavartalan, befolyásolástól mentes működésén túl, a hamisan megvádolt személy személyi szabadságának, becsületének és jóhírének megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek.
A tényállás elkövetési magatartásai: büntetőeljárás lefolytatásának alapjául szolgáló hamis tartalmú vádolás, vagy bűncselekmény elkövetésére vonatkozó koholt bizonyíték bíróság vagy más hatóság előtti állítása, illetőleg tudomásra hozása. A hamis vádolás arra vonatkozó állítás, hogy konkrétan meghatározott, illetve konkrétan beazonosítható személy bűncselekményt követett el. Az erre vonatkozó hamis tartalmú állításnak kifejezettnek – tényállításnak – kell lennie, a vélemény közlése nem a hamis vád bűntettét valósítja meg.
Bizonyíték koholása hamis tartalmú bizonyítási eszköz vagy eszközök létrehozását, illetőleg bizonyítási eszközök tartalmának meghamisítását jelenti, így koholt az az addig egyáltalán nem létezett, vagy nem az adott bűncselekmény kapcsán keletkezett bizonyíték, amelyet a passzív alany gyanúba keverése céljából készítettek vagy átalakítottak.
Az elkövetési magatartás eleme az is, hogy a hamis tartalmú tényállítást vagy koholt bizonyítékot (a hamis vádat) a hatóság tudomására kell hozni, hatóság előtt kell megtenni. A tényállás megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a koholt bizonyíték tudomásra hozását az érdemi eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság előtt teszik-e meg, vagy sem.
A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel az sem, hogy milyen úton jut el a hatósághoz a hamis tartalmú tényállítás vagy koholt bizonyíték, ugyanis a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a tettes nem saját kezdeményezésére, hanem a bíróság vagy a hatóság megkeresésére, felszólítására tesz hamis nyilatkozatot, vagy szolgáltat koholt bizonyítékot.
A bűncselekmény nem speciális alanyú, azt bárki elkövetheti. A hamis vád esetében nem tipikus elkövetés a társtettesség, azonban az fogalmilag nem kizárt. A hamis vád elkövetéséhez a részesi alakzatok bármelyike, így a felbujtás és a bűnsegély egyaránt kapcsolódhat.
A bűncselekmény az alapesetben a hamis tartalmú tényállítás bírósággal vagy hatósággal való közlésével, illetve a koholt bizonyíték számukra való átadásával vagy hozzáférhetővé tételével befejezetté válik.
A hamis vád szándékosan (hamis vád bűntette) és gondatlanságból is (hamis vád vétsége) elkövethető. A szándék jellemzően egyenes szándék, de nem zárható ki az eshetőleges szándékkal való elkövetés sem. A bűncselekmény vétségi alakzata jellemzően hanyag gondatlansággal elkövetett.
A bűncselekmény minősített esetei, ha a hamis vád alapján a hamis váddal érintett személlyel szemben a büntetőeljárás megindul, valamint ha a hamis vád alapján a hamis váddal érintett személyt elítélik vagy a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti, továbbá, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
E vonatkozásban az érintett személlyel szembeni eljárást a vele szemben lefolytatott gyanúsítotti kihallgatás időpontjától, illetőleg attól az időponttól kell megindult eljárásnak tekinteni, amikor a hamis váddal érintett személlyel szemben a hatóság kizárólag a terhelttel szemben alkalmazható eljárási cselekmény elvégzése iránt intézkedik. A hamis vád alapján való elítélésen pedig a hamis váddal érintett vádlott jogerős elítélését kell érteni.
A szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád hatályos kettős felbontását (azaz a szabálysértéssel vagy fegyelmi vétséggel elkövetett hamis vádolás, illetve szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítéknak a megjelölt hatóságok, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására hozása kettős felosztását) a törvény megváltoztatja, és hármas felosztást vezet be. Így külön pontba kerül a szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegéssel történő hamis vádolás, a fegyelmi vétséggel hamis vádolás, és mindkét esetben a koholt bizonyítékoknak hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására hozása.
Az új tényállás büntetni rendeli, ha valaki mást a hatóság előtt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel vádol hamisan, vagy erre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. Ennek indoka, hogy 2011. július 1. napjától egyes, korábban közlekedési szabálysértésnek minősülő magatartások közigazgatási hatósági eljárás hatálya alá tartozó közlekedési szabályszegésekké váltak. Társadalmi igény az is, hogy ezen esetekben a büntető jogalkotás védelemben részesítse a közigazgatási eljárásba vetett bizalmat.
Ugyanazzal a személlyel szemben azonos eljárásban többször előterjesztett hamis vád természetes egységet képez.
A Legfelsőbb Bíróság 2/2004. Büntető jogegységi határozatában foglaltak szerint, amennyiben a tettes az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette mellett az „intellektuális” közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti. Ha a tettes a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntettén és az „intellektuális” közokirat-hamisítás bűntettén túl közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti.