301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
A hatályos Btk. XV. Fejezetének IV. címe tartalmazza a hivatali bűncselekményeket, melyeket a törvény új, immáron önálló fejezetben szabályoz. A fejezethez tartozó bűncselekmények:
– bántalmazás hivatalos eljárásban,
– bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában,
– kényszervallatás,
– jogellenes fogvatartás,
– hivatali visszaélés,
– közfeladati helyzettel visszaélés,
– jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés,
– jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése.
A törvény a hivatali bűncselekményekről szóló fejezetet általánosságban úgy alakítja át, hogy a tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételéhez igazítja. Ennek nyomán a súlyosabb hivatali bűncselekmények büntetési tétele egységesen egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő. Így a hatályos Btk. szabályozásához képest szigorodik a bántalmazás hivatalos eljárásban (eddig három évig, a törvény szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, emellett minősítő körülmény lesz a csoportos elkövetés) bűncselekmény büntetési tétele.
A bántalmazás hivatalos eljárásban jogi tárgya kettős, mert az államapparátus szabályszerű működésébe és a hivatalos személyekbe vetett bizalmon kívül a bántalmazott alany emberi méltósága, esetleg testi épsége is sérül. Elkövetési magatartás a hivatali hatáskör túllépésével megvalósított tettleges bántalmazás. Csak a jogszerűtlen bántalmazás releváns, azaz amennyiben a jogszerű eljárás során kerül sor a bántalmazásra vagy testi sérülés okozására (pl. a hivatalos személy kényszerítő eszközöket, testi kényszert alkalmaz), úgy a bűncselekmény nem állapítható meg.
A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő, ezen bűncselekményt tettesként csak az eljárást folytató hivatalos személy követheti el.
A bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye esetében a törvény a társadalomra fokozott veszélyt jelentő és riadalmat keltő csoportos elkövetést minősített esetként rendeli büntetni. A csoportosan elkövetett bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye esetében a büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A törvény büntetőpolitikai a csoportos elkövetéshez kapcsolódóan a korlátlan enyhítés lehetőségét is tartalmazza azon elkövetők esetében, akik a bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig feltárják. A csoportos elkövetésben részt vevők érdekegységének megbontásával a jogalkotó újabb eszközt teremt az eljáró hatóságok számára a bűncselekmény elkövetési körülményeinek könnyebb bizonyíthatósága érdekében.
Változatlanul indokolt az előkészület büntetendősége, ezért a törvény ezt a hatályos szabályokkal egyezően továbbra is fenntartja.