Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Terrorizmus finanszírozása
318. § (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.
Értelmező rendelkezés
319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.
A hatályos Btk. rendszerében a közbiztonság elleni bűncselekmények nem önálló fejezetben, hanem a közrend elleni bűncselekmények elnevezésű fejezetben kerültek meghatározásra, önálló címben. Az új koncepció ezen változtat, és önálló fejezetként kívánja meghatározni azon bűncselekményeket, amelyek közös jellemzője, hogy sértik vagy veszélyeztetik a közbiztonságot.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények igen sokrétűek, de a közbiztonság elleni bűncselekmények körében olyan elkövetési magatartások kerülnek meghatározásra, amelyek közös jellemzője, hogy az egyének, közösségek, illetve javaik ellen intézett támadások – a sérelemmel közvetlenül érintetteken túlmenően – közösségi érdekeket is veszélyeztetnek. A közbiztonság tágabb értelmezésben belső stabilitást jelent, amely alatt az állam működésének sértetlensége, a szociálpolitikai és közegészségügyi biztonság, a szolgáltatásokkal való ellátás biztonsága, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás, valamint a haza védelme, az idegen hatalmak illegális adatszerzésének megakadályozása is értendő. A közbiztonság alapvetően egy állapot, méghozzá egy olyan közállapot, amelyben az egyes személyek és közösségek élete, működése és javai a jogellenes támadásoktól nincsenek veszélyeztetve. Ezért a fejezetben meghatározott tényállások a közbiztonság fenntartásához és védelméhez a büntetőjog eszközeivel nyújtanak segítséget
A törvény figyelemmel van az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglalt elvárásokra, ezek az alábbiak:
– a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi XX. törvény,
– a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek, Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi LIX. törvény,
– a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 52. ülésszakán, 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi XXV. törvény,
– a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi XCIII. törvény,
– az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-án elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározata,
– az Európai Unió Tanácsának a terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye.
A fejezet alá tartozó bűncselekmények sorrendje:
– terrorcselekmény,
– terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,
– terrorizmus finanszírozása,
– jármű hatalomba kerítése,
– bűnszervezetben részvétel,
– közveszély okozása,
– közérdekű üzem működésének megzavarása,
– robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés,
– lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés.
A törvény átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó szabályozását azáltal, hogy három önálló tényállásra bontja azt.
A terrorcselekmény tényállása továbbra is olyan zsarolásszerű magatartást rendel büntetni, amelynél a követelést állami szervhez, más államhoz vagy nemzetközi szervezethez intézik, és e követelés kikényszerítése a személyi szabadság korlátozása vagy jelentős anyagi javak hatalomba kerítése révén történik.
Azokat a bűncselekményeket, amelyek a terrorcselekmény alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos tényállásoknak tekintendők, külön értelmező rendelkezés tartalmazza.
A cselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt a törvény fenntartja az előkészület büntetendőségét. Súlyosabban bünteti az előkészület azon esetköreit, ha a terrorcselekményt terrorista csoportban történő elkövetés érdekében követik el, amelynek fogalmát az értelmező rendelkezés adja meg.
A terrorcselekmény megelőzése fontos közérdek, ezért indokolt, hogy abban mindenki közreműködjön, emiatt a törvény fenntartja az általános feljelentési kötelezettséget, amely a hozzátartozóra is kiterjed. Ez kizárólag az előkészületi szakban lévő terrorcselekmény esetében büntethető.
Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval – Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing of Terrorism) 2010-ben elkészített országjelentése hiányosságként említi, hogy hazánk nem rendeli büntetni a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása érdekében azon anyagi eszközök szolgáltatását és gyűjtését, amelyeket olyan jogellenes szándékkal tesznek, hogy azzal, illetőleg abból az önálló terroristát bármely módon támogassák. Emellett kitért a jelentés arra is, hogy hazánkban a terrorista csoport napi tevékenysége finanszírozásának büntetendősége nem egyértelmű, a terrorista csoport napi tevékenységéhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátása és gyűjtése nem büntetendő.
Megemlítendő, hogy a hatályos Btk. 261. § (5) bekezdése lefedi a Moneyval által tett második megállapítást, csak a rendelkezés megszövegezése túlságosan összetett és bonyolult. Az azonban megállapítható, hogy a hatályos hazai szabályok nem rendelkeznek azokról az esetekről, ha pl. valaki terrorista személy kiképzését, vagy ezzel összefüggésben a jövőbeni terrorista családjának megélhetését támogatja anyagilag. Mindezekből következően került önálló tényállásban megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása, azaz a terrorcselekmény akár személyi, akár anyagi feltételeinek biztosításához anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, továbbá a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy vagy rá tekintettel más (családtag, rokon, bárki, akinek támogatását a terrorista fontosnak tartja) anyagi eszközzel történő támogatása.
A Moneyval 2009-2010. között folytatta le Magyarország ún. „negyedik körös” ország-értékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és intézményrendszer mennyiben felel meg a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek. A Moneyval jelentés kifogásolja, hogy a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezményben (kihirdetve a 2002. évi LIX. törvénnyel) megfogalmazottak szerint nincs definiálva a „funds” fogalma a magyar Btk.-ban. Az ajánlásnak való megfelelés érdekében vált szükségessé a 318. § (3) bekezdésének beiktatása. Meg kell jegyezni, hogy a szövegben szereplő, a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja szó szerint követi az Egyezmény fogalom-meghatározását, így e módosítással Magyarország eleget tesz a Moneyval ajánlásának.