322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) csoportosan,
b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.
(4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
A törvény a közveszély okozása törvényi tényállásából elhagyja az egyes, közveszély okozására alkalmas „elemek” – egyébként nem teljes körű – felsorolását, ehelyett két, az elkövetés minden lehetőségét átfogó fogalmat használ. A bűncselekmény alapesete egyebekben változatlan.
A törvény (2) bekezdése a hatályos Btk. bűnszövetségre és különösen nagy vagy azt meghaladó értékhatárra vonatkozó esetét változatlanul fenntartja azzal a módosítással, hogy a vagyoni hátrány helyett a dologban okozott kárt rendeli minősített esetként büntetni, ugyanis a vagyoni hátrány tipikusan a vagyonkezeléshez kötődő bűncselekmények eredménye, ahol az elkövetőnek felróható a haszon elmaradása.
A törvény új minősített esetként határozza meg a csoportosan történő elkövetést. Egyebekben a minősített esetek köre a hatályos Btk.-hoz képest nem változik.
A bűncselekmény szándékosan és bizonyos esetekben gondatlanul is elkövethető. Büntetendő a szándékos bűncselekmény előkészülete is.