379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre vagy
b) szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű nemesfémre vagy
d) kisebb értékre üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre vagy
b) nagyobb értékre üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre vagy
b) jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre vagy
b) különösen nagy értékre üzletszerűen
követik el.
A rendelkezés az orgazdaság törvényi tényállását szabályozza. A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni viszonyok fennálló rendje.
Az orgazdaság járulékos bűncselekmény, a bűnkapcsolatok egyik fajtája. Az orgazdaság alapcselekményeinek felsorolása taxatív. Az elkövető csak a más által elkövetett, meghatározott vagyon elleni bűncselekményből származó dologra, költségvetési csalásból származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követheti el a bűncselekményt.
Az orgazdaság elkövetési magatartásai a megszerzés, az elrejtés és az elidegenítésben közreműködés. A megszerzés az elkövetési tárgy tényleges birtokba vételét jelenti. Az elrejtés esetében az orgazda oly módon szerzi meg az elkövetési tárgy feletti rendelkezés lehetőségét, hogy az elkövetési tárgyat formálisan nem veszi birtokba. Az elidegenítésben közreműködés az elkövetési tárgy értékesítéséhez történő segítségnyújtás.
Az orgazdaság a vagyoni haszonszerzési célzatra figyelemmel csak egyenes szándékkal követhető el. Az orgazda cselekedhet a saját, de az alapcselekmény elkövetőjén kívüli más személy vagyoni haszna érdekében is.
Az orgazdaságot tettesként bárki elkövetheti az alapcselekmény elkövetésében bármilyen minőségben részt vevő személy, illetve a dolog tulajdonosa kivételével.
A bűncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének kifejtésével befejezett.
A törvény az áttekinthetőség érdekében külön pontokban szabályozza az orgazdaság különböző elkövetési tárgyai vonatkozásában megvalósítható elkövetési magatartásokat. A törvény egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a bűncselekmény minősített eseteinek szabályozását. A védett kulturális örökségi elemekre elkövetett orgazdaságot rendeli büntetni a minősített esetek egyikeként. A törvény minősített esetként szabályozza a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális örökségi elemek fogalmával kapcsolatos háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény képezi. A törvény a nemesfém ötvözetét és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a nemesfém fogalma alá vonja.