391. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából
a) bélyeget utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget valódiként vagy fel nem használtként forgalomba hoz vagy felhasznál.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű bélyegre, illetve
b) bűnszövetségben
követik el.
(4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el.
(5) E § alkalmazásában
a) bélyeg:
aa) a postabélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták,
ab) a postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas jelzés és a bérmentesítő gép lenyomata, a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, és a nemzetközi válaszdíjszelvény,
ac) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták, addig az időpontig, amíg visszaváltására, illetve cseréjére az állam jogszabály alapján köteles,
ad) fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel,
ae) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
af) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét,
b) forgalomba hozatalon a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást is érteni kell,
c) meghamisításon a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell.
(6) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
A törvény az Egyetemes Postaegyesület XXII. Pekingi Kongresszusán elfogadott Általános Szabályzat, valamint az Egyetemes Postaegyezmény és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 121/2001. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a bélyegek hamisításának büntetendőségét. A bűncselekmény jogi tárgya a pénz és bélyegforgalom biztonsága, a bélyeg mint értékcikk közhitelességéhez fűződő bizalom védelme.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a bélyeg. A törvény az értelmező rendelkezések közé átemeli a Btké. 25. §-ában írtakat, azonban annak a rendelkezéseit szerkezetileg és a 2003. évi CI. törvény szóhasználatát átvéve részben korszerűsíti, és abba beépíti a postabélyeg, illetőleg a nemzetközi válaszdíjszelvény fogalmát is. A büntetőjogi védelem a postabélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták.
Az elkövetési magatartás a hatályos Btk.-val egyezően a bélyeg utánzása, meghamisítása, a hamis vagy meghamisított bélyeg megszerzése, emellett új elkövetési magatartásként tartalmazza a törvény a hamis vagy meghamisított bélyeg országba történő behozását, onnan kivitelét, vagy azon átszállítását is. A cselekmény célzatos, az csak szándékosan e forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából követhető el.
A minősítő körülmények meghatározásakor a törvény a hatályos rendelkezéseket vette át. A szigorítás jegyében a minősített esetek büntetési tételének a minimumát a törvény egy évre emeli.
A törvény a bélyeg fogalmának meghatározását a Btké.-ből áthelyezi a tényállásokhoz kapcsolódó értelmező rendelkezések közé. Kisebb pontosítások, korszerűsítések történtek, az Egyetemes Postaegyezmény és a postáról szóló 2003. évi CI. törvény fogalomhasználatához illeszkednek a meghatározások, s újonnan bekerült postabélyeg és a nemzetközi válaszdíj szelvény is. Ennek előállítására az Egyetemes Postaegyesület jogosult, és a tagállami postai szolgáltatók jogosultak az árusítására. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. § 16. pontja határozza meg a postabélyeg fogalmát, a 7. § (3) bekezdése szól a postai jelzések kizárólagos használatáról és postai értékcikk kibocsátásának jogosultságáról. A 15. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott válaszdíj szelvényeket köteles elfogadni.
A védelem fenntartása továbbra is indokolt a még forgalomba nem került postabélyegekre, mivel ez előrehozott büntetőjogi védelmet biztosít azzal szemben, hogy a forgalomba kerülés pillanatában a hamis vagy meghamisított postabélyeget felhasználják, a forgalomból kivont postabélyeget pedig filatéliai szempontból szükséges védeni.
A fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg az illetékbélyeg, melynek forgalomba hozataláról a 38/2004. (VIII. 16.) PM rendelet rendelkezik. Az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy a jövedéki termékek tekintetében a zárjegy és az adójegy. Az adójegy kiadásról a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet, a zárjegy kiadásról a 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet rendelkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló illetékbélyeg, adójegy, zárjegy érvényességi idején belül alkalmas a hatósági eljárásokban fizetési kötelezettség teljesítésre, de ha azok bevonását rendelték el, akkor a védelem kiterjesztése addig az időpontig indokolt, ameddig még a névértéküket képviselik, vagyis a hatóság becseréli, visszaváltja. A forgalomba hozatal előtti időszakra vonatkozó büntetőjogi védelem a postabélyeggel kapcsolatban kifejtettek alapján ezek tekintetében is szükséges.