Területi és személyi hatály
3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
Elméleti megközelítés:
A Btk. területi és személyi hatálya arra a kérdésre válaszol, hogy mely területen és kik által elkövetett cselekményekre alkalmazható a törvény. A kettő összefonódik: mindig van az elkövetett bcs-nek elkövetője és nyilván azt valamilyen területen követi el. A területi és személyi hatályt az egyes államok különböző elvekre tekintettel szabályozzák:
- A területi elv (principium territoriale): értelmében az állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bcs-kre terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára, vagy a sértett vagy veszélyeztetett jogi tárgyra. Alapja állam területi szuverenitása.
- A quasi területi elv: az állam büntetőjogi hatalmát terjeszti ki, tkp. az államterület fogalmának kiterjesztő értelmezésével, pl. állam lobogója alatt hajózó vízi járműre, vagy repülőgépre.
- Aktív személyi (vagy honossági) elv (principium personale): A saját állampolgárok által elkövetett bűncselekményekre terjed ki, tekintet nélkül az elkövetés helyére, a sértett vagy veszélyeztetett jogi tárgyra. Alapja etikai kapcsolat az állam és az állampolgára között.
- A képviseleti elv: alapján az egyik állam büntetőjogának hatálya olyan cselekményekre is kiterjed, amelyeket külföldi követett el külföldön, ha az a másik állam joga szerint is bűncselekmény. Az állam büntetőhatalmának érvényesítésekor lényegében a másik állam helyett jár el, célja az, hogy a másik államnak való kiadás hiányában is biztosítsa az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását.
- A passzív személyi elv: alapján az állam büntetőjogának hatálya az állam saját állampolgárai elleni, külföldön történt támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára. Célja az, hogy az állampolgárok külföldi védelmét szolgálja, ha a másik állam nem fordít elég gondot erre.
- Az állam önvédelmi elve (principium reale, reálprincipium): (érdekvédelmi elv) alapján az állam büntetőjogának hatálya bizonyos jogi tárgyak elleni támadásokra terjed ki, tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára. Érvényesülési köre általában olyan bűncselekményekre van korlátozva, amelyek az állam belső vagy külső biztonságét sértik, veszélyeztetik.
- A feltétlen (univerzalis) büntetőhatalom elve (principium universale): alapján az állam büntetőhatalma kiterjed a bárhol, bárki által elkövetett bűncselekményekre. Alkalmazása meghatározott nemzetközi konvenciók által, csak különösen súlyos bcs-k (terrorizmus, repülőgép-eltérítés, stb…) Alapgondolata az államok szolidaritása. Megkülönböztetünk relatív univerzalitást és abszolút univerzalitást. Relatív unoverzalitás esetén az állam csak akkor járhat el, ha legalább valamilyen kötödése van a cselekményhez vagy az elkövetőhöz. Abszolút esetén semmilyen kötődés nem szükséges.
A Btk. szabályozása:
Az egyes elvek, a gyakorlatban átfedik egymást, de a Btk. szabályozásában is. A Btk a fenti elvek kombinálásával szabályozz. Az elkövetés idejéhez hasonlóan a Btk az elkövetés helyét sem szabályozza. Egymozzanatú bcs-knél nem okoz problémát az elkövetés helyének meghatározása. (pl egy lövéssel lelövök valakit) Több mozzanatú bűncselekményeknél lehet problémás, mondjuk több állam területén követték el a tényállási elemeket. Cselekményegység elmélet az irányadó, így minden olyan állam területén elkövetettnek minősül a cselekmény, ahol bármely a tényállás kereteibe illeszkedő mozzanat megvalósul. A tényálláshoz nem tartozó következmény bekövetkezése nem számít elkövetési helynek. Belfől Mo államterülete, míg külföld az ami ezen kívül esik. Magyar állampolgár a kettős állampolgár is, nem magyar a külföldi és a hontalan.
A Btk az alábbi tételes szabályokat tartalmazza:
- Btk. 3.§ (1) bek. a) pontja a területi elven alapul, alkalmazásában az elkövető állampolgársága irreleváns. Sem a követségek területe sem pedig a diplomáciai mentességben részesülő személyek nincsenek kivonva a területi hatály alól. A Btk. 3.§ (1) bekezdés b) pont a kvázi államterület magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bcs-kre vonatkozik.
- A Btk. 3.§ (1) bek. c) pontja az aktív személyi elven alapuló szabályozás a Btk elkíséri a magyar állampolgárt külföldre, még akkor is, ha adott állam joga szerint nem bűncselekmény.
- A képviseleti elven alapuló szabályozás a Btk. 3.§ (2) bek. a) pontja, amely szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. A Btk a magyar törvény tekintetében a bűncselekmény az elkövetés helyének tekintetében pedig a büntetendő kifejezést használja. A korábbi Btk. indoklása szerint a büntető kifejezés azt jelenti, hogy a magyar törvény nem csak az elkövetés helyének törvénye szerint bűncselekmények, hanem szabálysértések, kihágások vagy jogellenes nem büntetőtörvénybe ütköző cselekmények, hanem szabálysértések, kihágások, jogellenes cselekmények. Ha a jogalkotó ezt az értelmezést akarta volna, akkor a jogellenes kifejezést használta volna. Nagy Ferenc szerint a helyes értelmezés, hogy a cselekmény a bűncselekményi jellegen felül büntetendő is legyen, ez zárja ki ezen pontnak az alkalmazását például az elkövetés helyének törvénye szerint megkövetelt magánindítvány hiánya vagy a büntethetőségnek az elkövetés helyének törvénye szerinti elévülés esetén. Hollán Miklós szerint tartalmilag a fenti rendelkezés indokolt, de formailag hibás, mivel ha a jogalkotó ezt az eredményt akarta volna elérni akkor a büntethető kifejezést használta volna. Mivel a büntetendő kifejezést a törvény a tényállásszerű és jogellenes cselekmény megjelölésére használja, szerinte a törvény szövegének kínálkozó nyelvtani és rendszertani értelmezése alapján az elkövetés joga szerinti tényállásszerűség és jogellenesség szükséges. A három versengő elmélet közül a könyv Nagy Ferencével ért egyet.
- 4. Az állam önvédelmi elven alapuló szabályozás s Btk. 3.§ (2)bek. a) pontjának ab) alpontja , amely szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által elkövetett cselekményekre is, ha az állam elleni bűncselekmény, – a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e. A rendeletezés alkalmazásához a kettős inkrimináció nem szükséges. Az államelleni bűncselekmények közül az állami önvédelmi elv alóli kivétel a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, amelyre így lényegében a területi és képviseleti elv vonatkozik. A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés csak Mo. vagy szövetséges állam területén követhető el.
- 5. A feltétlen büntetőhatalom elve: (univerzalitás) alapuló szabályozás Btk. 3.§ (2) a pontjának ac) alpontja amely szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is ha az: ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő. A XII vagy XIV fejezetben az emberiség elleni bcs.-k ill. a háborús bcs-k kerültek szabályozásra. A legalitás elve magában foglalja a központi nemzetközi bcs-k belső jogi kriminalizálásának és üldözésének kötelezettségét. Ez a kötelezettség az Alaptörvényben is megjelenik, illetve az 53/1993. (X.13) Abh. Az Atv-ben a preambuluban és a XXVII. cikk (4) és (5) bek-ben. Ebből következően kellett foglalkoznia a Btk. 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. Mo a relatív univerzalitás elvét fogadta el. Ez azt jelenti, hogy magyar állampolgár esetén mindig és külföldi állampolgár esetén (hontalan) esetén, ha ez utóbbiak Mo-n követték el a cselekményt a teljes nemzetközi jus cogens anyaga büntetőeljárást eredményez kötelező jelleggel.
- A Btk. 3.§ (2)bek. b) pontja: a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. passzív személyi elv, kiterjesztette a magyar állampolgár és jogi személy sérelmére elkövetett bcs esetén Mo btk hatályát. Lehetővé tezsi azok felelősségre vonását akik magyar állampolgár vagy jogi személy sérelmére követnek el bűncselekmény, cselekményük azonban adott országban nem büntetendő.
- A korábbi Btk.-ban foglalt diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség kikerült a hatályos törvényből.