5/1991. (IV. 4.) IM rendelet
Az igazságügyminiszter feladat és hatásköréről szóló 41/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § (1) Jogi szakvizsgát az tehet, aki bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, jogi előadóként, más jogi munkakörben dolgozó jogászként – ideértve az e rendelet szerinti ösztöndíjasokat is – joggyakorlatot szerzett (a továbbiakban: jelölt).
(2) A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt – a joggyakorlati idő eltelte után – számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.
(3) A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.
(4) A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a jogi szakvizsga vizsgáztatóiból esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.
(5) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a jogi szakvizsga vizsgáztatóit (a továbbiakban: vizsgáztató) az elméleti és a gyakorlati jogászok közül 5 évre nevezi ki. Vizsgáztatóvá csak olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és jogi diplomához kötött legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
(6) A vizsgáztató kinevezését a miniszter visszavonhatja, ha a vizsgáztató
a) ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgáztatás rendjére vonatkozó e rendeletben és a vizsgaszabályzatokban foglalt előírásokat vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a vizsgáztatói tisztséghez.
(7) A vizsgáztatói kinevezés megszűnik
a) a vizsgáztatói tisztségről való lemondással,
b) a vizsgáztatói tisztség miniszter általi visszavonásával,
c) a vizsgáztatói kinevezés időtartamának lejártával,
2. § (1) A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább 3 év; a különböző jogi munkaterületen szerzett joggyakorlatok idejét össze kell adni.
(2) A joggyakorlat idejébe – a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően, jogi képesítéshez kötött
b) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatás keretében,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél
(3) A jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idő számításánál
a) külföldön szerzett diploma esetén az annak hazai elismerését követően szerzett, a (2) bekezdés szerinti joggyakorlat vehető figyelembe,
b) külföldön folytatott joggyakorlat esetén az a jogi képesítéshez kötött, főállású munkakörben vagy a (2) bekezdésben megjelölt ösztöndíjasként eltöltött idő számítható be, amelyet az Európai Unió valamely intézményénél, vagy olyan nemzetközi szervezetnél teljesítenek, melynek Magyarország is tagja.
(4) A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.
(5) A jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a tanulmányi ösztöndíj – ide nem értve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ösztöndíjat – folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap, az állam és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejét legfeljebb 12 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.
3. § A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat
a) a bírósági fogalmazó esetében a Kúria, az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke,
b) ügyészségi fogalmazó esetében a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
c) ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
d) közjegyzőjelölt esetében az illetékes területi közjegyzői kamara,
e) jogi végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-jelölt esetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara,
f) jogi előadó és más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász esetében az őt foglalkoztató szerv vezetője,
g) a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ösztöndíjas esetében az ösztöndíj program lebonyolításáért felelős szerv
4. § (1) A jogi szakvizsgára a miniszternél írásbeli kérelemmel vagy a minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén (a továbbiakban: elektronikus úton történő jelentkezés) kell jelentkezni.
(2) Az első részvizsgára jelentkezésnél a jelöltnek meg kell adnia
a) nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét idejét, anyja nevét (e rendeletben a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), e-mail címét, telefonszámát,
b) a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát,
c) a joggyakorlat teljesítésére és az abba e rendelet szerint beszámítható időtartamra vonatkozó adatokat,
d) a választott részvizsga megjelölését,
e) a választott vizsgatárgy megjelölését, amelyből a jelölt írásbeli vizsgát tesz,
f) az e rendeletben foglaltak szerint választott vizsgaidőpontot.
(3) A jelöltnek az első jelentkezéskor a joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát és a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus úton történő jelentkezés esetében a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtania vagy postai úton megküldeni a minisztérium részére.
(4) Az első részvizsga letételét követő jelentkezésben a (2) bekezdés a), d) és f) pontjában foglaltakat, valamint az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét kell feltüntetni. A vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolás másolatát a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus úton történő jelentkezés esetében a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a minisztérium részére.
(5) A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli és négy hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.
(6) A jelentkezés akkor kerül elfogadásra, ha a jelölt eleget tesz a (2)-(5) bekezdésben foglalt követelményeknek. Az elfogadott jelentkezésről vagy annak elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével a jelölt a jelentkezést követő 15 napon belül postai vagy elektronikus úton kap értesítést.
(7) A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt a (6) bekezdés szerinti értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet. A kifogást a miniszter bírálja el annak megérkezésétől számított 15 napon belül. A miniszter a kifogásnak akkor ad helyt, ha a jelentkezés a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(8) A jelentkezés elutasítása esetén a már befizetett vizsgadíjat – 5000 Ft adminisztrációs költség levonásával – és a jelölt által megküldött iratokat a (7) bekezdés szerinti kifogás benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül vissza kell utalni. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén a visszautalásra nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló döntés meghozatalától kell számítani.
(9) A jelentkezés elfogadása esetén a miniszter a vizsgát a jelentkezők számának függvényében a jelentkező által megjelölt időpontra, vagy az ahhoz képest legkorábbi időpontra tűzi ki és erről a jelöltet a jelentkezést követő 15 napon belül postai vagy elektronikus úton értesíti.
(10) A jelentkezés során – ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is – hiánypótlásnak, valamint méltányosságnak a 13. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével nincs helye.
5. § (1) A jogi szakvizsga három részvizsgából áll. A részvizsgák vizsgatárgyai a következők:
a) polgári jog és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárási jog,
b) büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetésvégrehajtási jog,
c) munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai közösségi jog.
(2) A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti – vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jog vizsgatárgyból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.
(3) A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tett. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.
(4) A miniszter minden év július 31. napjáig a részvizsgákon az irányadó joganyagot és a vizsgatárgyak tételeit a minisztérium honlapján közzéteszi. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról a miniszter gondoskodik.
(5) A megkezdett jogi szakvizsga 5 év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. A jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától minősül megkezdettnek.
6. § Az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjait a miniszter tűzi ki a január 15-étől június 30-áig, és szeptember 1-jétől december 15-éig terjedő időszakra.
7. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt beadványt vagy határozatot készít, illetőleg jogkérdésben véleményt nyilvánít.
(2) A jelölt az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra időtartam áll rendelkezésére. A vizsgán segédanyagként olyan papír alapú jogszabályszöveg használható, amely kizárólag a normaszöveget tartalmazza. A feladat kidolgozása során a vizsgabiztos által rendelkezésre bocsátott, bélyegzővel ellátott papír használható, amelyen a jelöltnek nevét fel kell tüntetnie. Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben és módon lehet elhagyni. A helyiség vizsgaszabályzatban foglaltaktól eltérő elhagyása esetén a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye.
(3) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a miniszter által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt a vizsgafeladat megoldását – aláírásával ellátva – a vizsgafeladattal együtt a vizsgabiztosnak adja át.
(4) Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. Felfüggesztett vizsga esetén pótvizsgának van helye.
8. § Az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai – jelöltenként külön zárt borítékban – kapják meg. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.
9. § (1) A részvizsga a miniszter által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által a vizsgabizottság tagjai közül esetenként felkért személy. A vizsga nyilvános.
(2) A jelölt vizsgája akkor sikeres, ha a vizsgabizottság meggyőződött arról, hogy az adott vizsgatárgyak vonatkozásában a jelölt elméleti jogi ismereteit, szaktudását a gyakorlatban úgy képes alkalmazni, amely alkalmassá teszi arra, hogy jogi munkát önállóan végezzen.
(3) A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és annak eredményét szóban, nyilvánosan hirdeti ki a vizsgát követően.
(4) A részvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelölt személyazonosító adatait, a vizsgatárgyakat, a vizsga időpontját, valamint a vizsga értékelését. Sikeres vizsga esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát is. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai írják alá.
10. § (1) A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel történik. A részvizsgát vizsgatárgyanként – az írásbeli vizsgát is ideértve – egy érdemjeggyel kell értékelni.
(2) A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani. Mindhárom részvizsga sikeres letétele után a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.
(3) A jogi szakvizsgán elérhető eredmény
a) kitűnő, ha a jelölt minden vizsgatárgyból jeles (5) érdemjegyet ért el,
b) jeles, ha az érdemjegyek átlaga legalább 4,50,
c) jó, ha az érdemjegyek átlaga 4,00-4,49 között van,
d) közepes, ha az érdemjegyek átlaga 3,00-3,99 között van,
e) elégséges, ha az érdemjegyek átlaga 2,99 vagy az alatt van.
11. § (1) Sikertelen abból a vizsgatárgyból tett vizsga, amin a jelölt elégtelen érdemjegyet ért el. Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsga megismétlésének van helye akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból tett sikertelen vizsgát.
(2) A megismételt írásbeli vizsgára, illetve a pótvizsgára utasított jelölt legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát. Ha ezt elmulasztja, és a mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a részvizsga megismétlésének van helye.30
12. § (1) A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A jogi szakvizsgáról az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül a miniszter a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki. A bizonyítványon a jogi szakvizsga eredményét a 10. § szerinti értékelésnek megfelelően kell feltüntetni.
(2) Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlására a miniszter az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül igazolást állít ki. Az igazolás kiállításának díja 10 000 Ft.
13. § (1) A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 24 500 Ft. A pótvizsga díja 20 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 30 000 Ft.
(2) A vizsgadíjat a minisztérium 10032000-01397136 számú számlájára kell befizetni.
(3) Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően a megjelölt vizsgaidőpont elhalasztását kéri a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal és az eljárásért 20 000 Ft halasztási díjat befizet, újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet a vizsgadíj ismételt megfizetésének kötelezettsége nélkül. Ha a jelölt halasztást nem kért, vagy a 20 000 Ft díjat nem fizeti be, a már befizetett vizsgadíjat elveszti.
(4) A jelölt a (3) bekezdés szerinti halasztást – a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül – részvizsgánként legfeljebb három alkalommal kérheti.
(5) Halasztási kérelem hiányában, ha a jelölt a vizsgán nem jelent meg, 2 munkanapon belül az erre okot adó méltányolható körülmény – különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb elháríthatatlan ok – igazolásának van helye a miniszternél. Amennyiben a méltányossági kérelemnek a miniszter helyt ad, a jelölt 20 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti.
(6) Ha a jelölt a távolmaradását a (3) bekezdésben megjelölt időpontig kimenti, de újabb vizsgaidőpontra nem jelentkezik, kérelmére a vizsgadíjat – a halasztási eljárásért befizetett díj levonásával – vissza kell utalni.
14. § (1) A vizsgabizottság tagját a befizetett vizsgadíjból jelöltenként 5000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A vizsgabizottság tagját a jelölt távolmaradása esetén 3000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A jegyzőkönyvvezetőt vizsganaponként 4500 Ft illeti meg.
(2) A miniszterhez érkező jelentkezések nyilvántartásba vétele az érkezés sorrendjében történik.
16. § (1) A korábbi jogszabályok alapján tett jogi szakvizsga vagy az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozat az e rendeletben szabályozott jogi szakvizsgával egyenértékű.
(2) A vizsga alól a korábbi jogszabályok alapján szerzett mentesítést a rendelet nem érinti.
17. § (1) Ez a rendelet 1991. október 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Szakvizsga Bizottság jelenlegi elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak kinevezése megszűnik.
17/A. § E rendeletnek a 37/2010. (V. 14.) IRM rendelettel módosított 4. § (3a) bekezdését és 5. § (3) bekezdését a 2010. július 1-jét követően benyújtott jogi szakvizsgára (részvizsgára) bocsátás iránti kérelemmel érintett ügyekben kell alkalmazni.
17/B. § E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 22/2011. (VII. 20.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a Módr. hatálybalépését megelőzően megkezdett ösztöndíjas szakmai gyakorlatokra is alkalmazni kell.
17/C. § (1) E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 42/2012. (IX. 14.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított rendelkezéseit – az R. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – akkor is alkalmazni kell, ha a Módr.2. hatálybalépését megelőzően a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet már benyújtották.
(2) A Módr.2.-vel megállapított R. 13. § (1) bekezdésében foglaltakat azon részvizsgák vonatkozásában nem kell alkalmazni, amelyekre a jelölt jelentkezése a Módr.2. hatálybalépését megelőzően már elfogadásra került.
(3) A Szakvizsga Bizottság 2012. november 1-jén megszűnik. Az, aki 2012. október 31. napján a Szakvizsga Bizottság tagja, e tagságra való kinevezési idejének hátralévő időtartamára vizsgáztatónak minősül.
(4) E rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 5. § (5) bekezdés harmadik mondatában foglaltakat azokra a jelöltekre kell alkalmazni, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket a Módr.2. hatálybalépését követően nyújtották be.
17/D. § A jegyzőkönyvvezetőt a 2012. szeptember 15. napja és 2012. október 31. napja közötti időszakban tartott vizsgák után vizsganaponként 4000 Ft illeti meg.
1. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez54
A vizsgabizottság tanúsítja, hogy
aki …………………………………., …………. év …………………………. hó ………… napján született, a jogi szakvizsga …………………………….. részének vizsgatárgyaiból (…………………………. vizsgatárgyból …………………….. eredménnyel; ………………………….. vizsgatárgyból ……………….. eredménnyel; …………………………………… vizsgatárgyból ………………………………. eredménnyel) a vizsgát letette.
…………………………, ……… év ………………….. hó …… nap
| ………………………………………………….. a vizsgabizottság elnöke |
| ………………………………………………… a vizsgabizottság tagja |
……………………………………………… a vizsgabizottság tagja |
2. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez55
| Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter |
| Ügyszám: ………………………………………. |
| ………………………………………………………………………. aki …………………………………….., …………. év ……………………………………. hó ……… napján született, |
| BIZONYÍTVÁNY | a jogi szakvizsgát |
| …………….. eredménnyel letette. |
| …………………………, ……… év ………………….. hó …… nap |
| ………………………………………………………………….. Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter |
| P. H. |
