Bv. 13. tétel

A közérdekű munka végrehajtásának szabályai. A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre, elhalasztásának szabályai. Btk.49-50.§, Bv.tvr.10-11/A.§, 60-67.§ 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 53-72.§, 17/2003.(VI.24.)IM rendelet 7.§, 10-19.§, BH2002. 126.

Btk.:

A közérdekű munka

49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni.

(3) A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.

(4) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra.

50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani.

(2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.

(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.

Bv.tvr.:

Más munkahely kijelölése a közérdekű munka végrehajtására

10. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványára a közérdekű munka végrehajtására más munkahelyet jelölhet ki, ha a közérdekű munka

a) a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott munkahelyen nem hajtható végre;

b) végrehajtása a munkafegyelem biztosítása érdekében, illetőleg az elítélt személyi körülményeiben történt változás folytán más munkahelyen célszerű.

(2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során – a kijelölhető új munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői jelentés hiányában – elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, valamint meghallgatja a pártfogó felügyelőt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendő új munkahely képviselőjét is.

A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

11. § (1) A 66. § (3) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését.

(2) Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

11/A. § (1) A közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró illetékességére a 11. § (2) bekezdése az irányadó.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkanapok alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási bíró más munkahelyet jelölhet ki.

(4) Az átváltoztatásról rendelkező végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(5) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A közérdekű munka végrehajtása

60. § (1) A közérdekű munka végrehajtásának helyéül az elítélt állandó lakóhelye – az elítélt kérelme alapján az ideiglenes lakóhelye – szerint illetékes törvényszéken működő büntetés-végrehajtási bíró intézményt vagy gazdálkodó szervet jelöl ki. A kijelölés előtt a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, szakképzettségét (szaktudását), a munkára való alkalmasságát és az elkövetett bűncselekmény jellegét.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a 10. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén a pártfogó felügyelő javaslatára, illetőleg a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére új munkahelyet jelölhet ki.

(3) Az állami foglalkoztatási szolgálat rendszeresen tájékoztatja a törvényszéket és a pártfogó felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

61. § (1) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(2) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra.

(3)

62. § (1) A kijelölt munkahely köteles

a) az elítéltet közérdekű munkával foglalkoztatni;

b) az elítélt utazási költségét megtéríteni, ha a közérdekű munkát nem a lakóhelyén végzi;

c) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot vezetni, és az elítélttel kapcsolatban kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni.

(2) A munkahely haladéktalanul értesíti a pártfogó felügyelőt, ha az elítélt

a) a büntetést megkezdte;

b) a munkakötelezettségének nem tesz eleget;

c) büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése indokolt;

d) a büntetést kitöltötte.

63. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a 60. § (1) bekezdésében meghatározott bíróság a pártfogó felügyelő útján ellenőrzi.

(2) A pártfogó felügyelő ellenőrzi, hogy

a) az elítélt a munkakötelezettségének eleget tesz-e;

b) a munkahely eleget tesz-e a büntetés végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek.

64. § (1) Ha a munkahely arról értesíti a pártfogó felügyelőt, hogy az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, az értesítést a pártfogó felügyelő által készített jelentéssel megküldi a főügyészségnek.

(2) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt, pártfogó felügyelői véleményt szerez be, és ha a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatását

a) indokoltnak tartja, az átváltoztatás iránt indítványt tesz a büntetés-végrehajtási bírónak;

b) nem tartja indokoltnak, szükség esetén más munkahely kijelölésére tesz indítványt.

(3)

65. § (1) A büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb három hónapi halasztást engedélyezhet. Kivételesen indokolt esetben három hónapot meghaladó vagy ismételt halasztás is engedélyezhető.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja a pártfogó felügyelőt, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be. A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be, évente harminc napot nem haladhat meg. A büntetés-végrehajtási bírónak a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakításával kapcsolatos végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.

66. § (1) Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez; illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja; a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év.

(2) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetőleg folytatni kell, ha a gyermekgondozási díj, illetőleg a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik.

(3) A közérdekű munka, illetőleg a hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a)

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesült;

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé.

67. § (1) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való felelősségére, illetőleg az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó.

(2) Az elítélt anyagi felelőssége mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresetének figyelembevételével kell megállapítani.

9/2002. Im.r.

Általános rendelkezés

53. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény; ha nem készült, feltünteti az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat is, valamint az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.

A helyi bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

54. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a helyi bíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 11. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

55. § (1) A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg (ad át) az elítélt lakóhelye – kérelme alapján tartózkodási helye – szerint illetékes bv. csoportnak.

(3) A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát megküldi (átadja) annak a bv. csoportnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.

(4) A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.

(5) A helyi bíróság kezelőirodája a bv. csoporttól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.

(6) A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 13. § (2)-(6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a törvényszéket is, amelynek bv. csoportja a büntetést előírta.

A törvényszék előtt első fokon jogerőre emelkedett ítélet

56. § Ha a törvényszék első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a 11. § szerint jár el.

57. § (1) A törvényszék kezelőirodája az értesítőlapot – gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül – postai küldeményként küldi meg (adja át) annak a bv. csoportnak, amelynek területén az elítélt lakóhelye, kérelme esetén a tartózkodási helye van.

(2) Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a bv. csoport a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a bv. csoport az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.

(3) Ha a bv. csoport az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző törvényszéket és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.

(4) A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.

(5) Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

A törvényszéken másodfokon jogerőre emelkedett ítélet

58. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a törvényszék másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére az 56. § és az 57. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(2) A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik törvényszék bv. csoportjának küldte meg.

(3) Az elsőfokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a törvényszéktől, a bv. csoportnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.

(4) Az iratok visszaérkezése után az elsőfokú bíróság kezelőirodája – bírói utasításra – az első és másodfokú ítélet (határozat) két-két példányát megküldi (átadja) annak a bv. csoportnak, amelynek a törvényszék az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.

(5) A (4) bekezdésben írtak teljesítése után, ha a bv. csoport a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a bv. csoporttól felvilágosítást kér.

(6) Ha a bv. csoport az előírási tételszámot már közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi, és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a törvényszéket is, amelynek bv. csoportja a büntetést előírta.

(7) A helyi bírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi, és azokat irattárba helyezi.

Az ítélőtábla másodfokú eljárásában, valamint a harmadfokú bírósági eljárás során jogerőre emelkedett ítélet

59. § (1) Ha a közérdekű munkát jogerősen az ítélőtábla, illetve a Kúria szabta ki, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla az 56. §, az 57. § (1) bekezdése és az 58. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2) A továbbiakban az ítélőtábla, illetőleg a Kúria határozatának végrehajtásáról gondoskodó bíróság az 58. §-ban írtak szerint intézkedik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Kúria a Be. 437. §-a alapján szabja ki.

Az értesítőlap mellőzése

60. § A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Btk. 69. §-a, illetőleg a Be. 587. §-ának (3) bekezdése alapján nem hajtható végre.

A közérdekű munka foganatba vétele

61. § (1) A helyi bíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a bv. előadó ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására a helyi bíróságot felhívja.

(2) A bv. előadó a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.

62. § (1) Ha a határozat a törvényszék eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a bv. előadó az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.

(2) Ha az értesítőlapot más törvényszék, az ítélőtábla, vagy a Kúria küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.

63. § (1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy nincs-e a közérdekű munka végrehajtását kizáró ok [Btk. 66. § és Bv. tvr. 66. § (3) bek. a)-c) pontja], illetőleg a beszámítás folytán az elítélt az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel nem töltötte-e ki a közérdekű munka tartamát, továbbá azt, hogy az alapügyben eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására.

(2) A bv. bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló értesítőlapot és egyéb iratokat megküldi a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak azzal, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyre vonatkozóan harminc napon belül készítsen pártfogó felügyelői véleményt, amelyhez csatolni kell a (4) bekezdésben írt feljegyzést és jegyzőkönyvet.

(3)

(4) A pártfogó felügyelő a kiválasztott munkahellyel egyezteti, hogy mely időponttól, milyen közérdekű munkára van igénye, szándékáról a munkahelyet írásban nyilatkoztatja. A pártfogó felügyelő az elítéltet meghallgatja a tartózkodási helye, a munkahelye, az egészségi állapota és a szakképzettsége tekintetében. Az elítélt meghallgatásáról a pártfogó felügyelő jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a személyes adatoknak a munkahelyhez történő továbbíthatóságára vonatkozó elítélti hozzájárulást is. Ha az elítélt önként nem hajlandó a büntetés letöltésére, a pártfogó felügyelő kezdeményezi a bv. ügyésznél a szabadságvesztésre történő átváltoztatást, erről tájékoztatja a bv. bírót.

(5) A bv. bíró – ha meghallgatást tart – a pártfogó felügyelő javaslatától számított nyolc napon belül kitűzi a meghallgatást, és harminc napon belül kijelöli a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet. A meghallgatásra az elítéltet megidézi, és arról az ügyészt értesíti.

(6) A bv. bíró a munkahely kijelöléséről szóló végzését megküldi az elítéltnek, az első fokon eljárt bíróságnak, az ügyésznek, és a pártfogó felügyelőnek.

(7) Ha az elítélt kéri, hogy a munkahelyet a tartózkodási helyén jelöljék ki, és ez a bv. bíró illetékességi területén kívül van, a bv. bíró az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes bv. bíróhoz.

64. § (1) A bv. bíró

a) felhívja az elítéltet, hogy a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére a munkahelyen mikor jelentkezzék,

b) végzésében közli a közérdekű munkára ítélést, a munkahelynek megküldi a munkahely kijelöléséről szóló végzést, tájékoztatja a kiszabott közérdekű munka tartamáról, továbbá arról, hogy az elítélt mikor köteles a munkahelyen megjelenni,

c)

d)

(2) A bv. előadó az iratokat a munkahely kijelöléséről szóló végzés jogerőre emelkedését követően átadja a pártfogó felügyelőnek.

(3)

(4) Ha a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 590. §-ának (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogató parancs kibocsátásával elrendeli. A pártfogó felügyelő javasolhatja a lakcímfigyelés, a körözés, illetőleg az elfogatóparancs visszavonását, ha ezen intézkedések megszüntetésének okát észleli.

(5) Közérdekű munka esetén, ha az elítélt a büntetést letöltötte, vagy annak végrehajthatósága megszűnt, a bv. bíró az ügyet aláírásával lezárja.

65. §

66. §

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

67. § Ha a büntetések és intézkedések végrehajtása során a pártfogó felügyelői szolgálatra háruló feladatokról szóló külön jogszabály rendelkezése szerint a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítására kerülhet sor, a bv. bíró, ha az elítéltet más ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a közérdekű munka végrehajtását a szabadságvesztés végrehajtásának befejezéséig, ha az elítélt gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, a Bv. tvr. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ideig félbeszakítja.

68. § (1) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és azt a pártfogó felügyelői szolgálatot, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrzi.

(2)

(3) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy haladéktalanul közöljék a bv. csoporttal, ha a gyermekgondozási díj, illetőleg gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt beszüntetik.

Eljárás új munkahely kijelölése esetén

69. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a bv. bíró az ügyész indítványára, a pártfogó felügyelői vélemény alapján, illetőleg a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére, a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz.

(2) Az új munkahely kijelölése kérdésében a pártfogó felügyelő akkor is pártfogó felügyelői véleményt készít, ha az új munkahely kijelölését a munkahely vagy az elítélt kéri, és beszerzi a bv. bíró döntéséhez szükséges bizonyítékokat.

(3) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtására más munkahelyet jelöl ki, a végzést megküldi az eredetileg kijelölt munkahelynek. A továbbiakban a bv. csoport a 64. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(4) Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más pártfogó felügyelői szolgálat az illetékes, a pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának – külön jogszabály szerinti – ellenőrzésére az ügy iratait annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az új munkahely működik.

A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

70. §

71. § (1) A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján kitűzi a meghallgatás időpontját.

(2) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.

(3) A bv. bíró a meghallgatás alapján

a) az ügyész indítványának helyt ad, és megállapítja a közérdekű munka, illetve az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát (Btk. 50. §, 114. §),

b) az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,

c) ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti,

d) indokolt esetben – ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok – más munkahelyet jelöl ki.

(4) A bv. bíró, illetőleg a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot a bv. intézetnek a fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.

(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.

(6) A pártfogó felügyelő a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.

Pénzbüntetés átváltoztatása közérdekű munkára

71/A. § Pénzbüntetésnek közérdekű munkára átváltoztatása esetén a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak,

b) ha a közérdekű munka megkezdése előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a közérdekű munkáról kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

72. § (1) A pártfogó felügyelő az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak, ha

a) a munkahely arról értesíti, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy erről hivatalból tudomást szerez,

b)

c) arról értesül, hogy az elítélt legalább egy évi időre gyermekgondozási díjban, illetve segélyben részesül.

(2) A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.

(3) Ha a bv. bíró a Bv. tvr. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését végzésben megállapítja, határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak, az ügyésznek, a pártfogó felügyelőnek, a munkahelynek és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: KEKKH).

17/2003. IM.r.:

A közérdekű munkával kapcsolatos pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

7. § Ha az ügyész a közérdekű munka büntetés alkalmazására vonatkozó indítványa, a bíróság az ilyen büntetés alkalmazása, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyszínének (új helyszínének) kijelölése előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében a terhelt adottságainak, elsősorban egészségi állapotának, szakképzettségének (szaktudásának) megfelelő munkalehetőségeket és a terhelt munkáltatását vállaló intézményt (intézményeket) vagy gazdálkodó szervet (szerveket) mutatja be. Ennek során a pártfogó felügyelő bemutatja a terhelt munkára való alkalmasságát, és olyan munkalehetőségre tesz javaslatot, amely alkalmas arra, hogy a társadalommal szembeni jóvátételt megvalósítsa.

A közérdekű munka végrehajtásának általános szabályai

10. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló értesítőlapot és egyéb iratokat azzal küldi meg a közérdekű munka végrehajtásának helye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnak, hogy a kijelölt pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahely kijelölése előtti pártfogó felügyelői véleményt harminc napon belül készítse el.

(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői véleményhez csatolja a munkahely nyilatkozatát, valamint az elítéltnek a személyes adatai továbbításához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) Ha a munkahely harminc napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a pártfogó felügyelő tájékozódik.

11. § (1) A pártfogó felügyelő az iratborítón feljegyzi:

a) a bíróság ügydöntő határozata és a büntetés-végrehajtási bíró határozata adatait,

b) a közérdekű munka megkezdésének és befejezésének napját.

(2) A pártfogó felügyelő az elítéltről nyilvántartó lapot állít ki, és azt megküldi a munkahelynek.

(3) A pártfogó felügyelő a nyilvántartó lapra feljegyzi:

a) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tartózkodási helyét,

b) a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt munkahelyet,

c) a büntetésre vonatkozó adatokat.

d)

(4)

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, a pártfogó felügyelő az erre vonatkozó adatokat az iratborítón feljegyzi.

(6) A pártfogó felügyelő intézkedést kezdeményez az ügyésznél, ha a közérdekű munka végrehajtása során a végrehajtást gátló körülményeket, gyakorlatot vagy jogszabálysértést észlel.

(7) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről értesíti az első fokon eljárt bíróságot, az ügyészt és a büntetés-végrehajtási bírót.

12. § (1) Ha az elítélt a jogerősen kiszabott közérdekű munka büntetésének letöltését azért nem kezdte meg, illetve a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás a részére azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a pártfogó felügyelő e körülményt jelzi az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) Ha az elfogatóparancs kiadásának megszűnési okát a pártfogó felügyelő észleli, indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál az elfogatóparancs visszavonását.

13. § (1)

(2) A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésében, a közérdekű munkával kapcsolatos pártfogói felügyelői vélemény, környezettanulmány és jelentés előkészítésében a pártfogó felügyelő irányítása mellett a pártfogó felügyelői asszisztens közreműködhet.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése

14. § (1) A pártfogó felügyelő a munkahelyen a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésétől számított harminc napon belül, azt követően szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart.

(2) A helyszíni ellenőrzés során a pártfogó felügyelő különösen a következőket vizsgálja:

a) a munkahely eleget tesz-e a közérdekű munka végrehajtása során reá háruló feladatoknak, pontosan vezeti-e a nyilvántartó lapot,

b) a közérdekű munka végrehajtása megkezdésének tényleges időpontját,

c) az elítélt valamennyi olyan napon dolgozott-e, amelyet munkában töltött időnek jelöltek meg,

d) az elítéltet nem részesítették-e olyan munkaidő-kedvezményben, amely nem illeti meg,

e) a munkahely biztosítja-e az elítéltet megillető jogokat.

(3) A pártfogó felügyelő a helyszíni ellenőrzés során az elítéltet lehetőség szerint személyesen is meghallgatja.

(4) Az ellenőrzésről a pártfogó felügyelő két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyben az észlelt hibák megszüntetésére határidőt jelöl meg; a jegyzőkönyv egy példányát a munkahelynek adja át.

(5) A pártfogó felügyelő ellenőrzi, hogy a megjelölt határidőre az észlelt hibákat megszüntették-e. Ha ezeket nem szüntették meg, erről értesíti az ügyészt.

15. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelölésének indítványozását a pártfogó felügyelő is javasolhatja az ügyésznek.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő az ügyésznek tesz jelentést.

(3) A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítását a büntetés-végrehajtási bírónak a pártfogó felügyelő javasolhatja.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

16. § (1) A pártfogó felügyelő az ügy iratait megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak, ha az elítélt

a) a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását kéri,

b) gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, illetőleg

c)

d) az elítéltet más ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) A pártfogó felügyelő beszerzi az elbíráláshoz szükséges iratokat, és az (1) bekezdés a) pontja esetében véleményt nyilvánít.

Eljárás új munkahely kijelölése esetén

17. § (1) Az új munkahely kijelölése kérdésében a büntetés-végrehajtási bíró rendelkezése alapján a pártfogó felügyelő akkor is pártfogó felügyelői véleményt készít, ha az új munkahely kijelölését a munkahely vagy az elítélt kéri.

(2) Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat illetékes, az ügy iratait a 10. §-ban foglaltak teljesítésére és a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére az addig eljáró fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat ahhoz a fővárosi, megyei igazságügyi szolgálathoz teszi át, amelynek illetékességi területén az új munkahely működik.

A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

18. § (1) Ha a munkahely arról értesíti a pártfogó felügyelőt, illetve a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, e körülményt a pártfogó felügyelő jelzi az illetékes megyei főügyészségnek. Ennek során a feltárt adatok és körülmények alapján jelentést, erre vonatkozó kirendelés esetén pártfogó felügyelői véleményt készít, továbbá beszerzi a szükséges iratokat.

(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló jelentését megküldi az illetékes megyei főügyészségnek [Bvtvr. 11/A. § (1) bekezdés], a jelentéséhez csatolja a szükséges iratokat, és az átváltoztatás kezdeményezéséről a munkahelyet értesíti.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

19. § (1) A pártfogó felügyelő az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak, ha

a) a munkahely arról értesíti, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy erről hivatalból tudomást szerez,

b) a hadkiegészítő parancsnokság arról értesíti, hogy a sorkatonai szolgálatra bevonult elítélt a katonai szolgálatot teljesítette,

c) arról értesül, hogy az elítélt legalább egyévi időre gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesül.

(2) A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.

 BH2002. 126

Az elítéltre kiszabott közérdekű munkának szabadságvesztésre átváltoztatására nem kerülhet sor, ha az elítélt önhibáján kívül nem kezdte meg a büntetés letöltését, mivel a büntetés-végrehajtási bíró nem jelölt ki számára munkahelyet [Btk. 50. § (1) és (2) bek., 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 11/A. § (3) bek., 60. § (1) bek.].

A terheltet a városi bíróság az 1999. május 31. napján jogerős ítéletével 25 napi közérdekű munka büntetésre ítélte, amelyet fizikai munkával kell letöltenie.

A megyei főügyészség – a hivatásos pártfogó javaslatára – indítványozta a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását.

Az elítélt a bírói meghallgatáson az indítvány elutasítását kérte, mert az ítélet jogerőre emelkedése óta hosszabb időt töltött előzetes fogva tartásban, jelenleg jogerős szabadságvesztés büntetést tölt, munkahely nem lett kijelölve a büntetés végrehajtására, ezért nem volt módja a büntetés ledolgozására, és mert nem volt kellően kioktatva a munkavégzési kötelezettség önkéntes nem teljesítése lehetséges törvényes jogkövetkezményeire.

A bíróság megállapította, hogy a terhelt jelenleg, 2001. július 25-től a városi bíróság jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónapi börtönbüntetését tölti.

Az elítélt a büntetőeljárás során 1999. április 23-tól 1999. július 16. napjáig előzetes fogva tartásban volt, majd szabadlábra került, 1999. október 1-től 2000. április 3. napjáig ismételten előzetes fogva tartásban volt, majd 2001. július 25-én kezdte meg a jogerős szabadságvesztés töltését.

A közérdekű munka büntetést kiszabó ítélet 1999. május 31. napján emelkedett jogerőre.

Az elítélt 1999. július 16-tól 1999. szeptember 30-ig, majd 2000. április 3-tól 2001. július 25-ig szabadlábon volt. Ez alatt az idő alatt lett volna lehetősége arra, hogy a közérdekű munka büntetésből reá háruló munkakötelezettségnek eleget tegyen. Az elítéltet a törvényes jogkövetkezményekre az elsőfokú bíróság kioktatta. A munkahely kijelölése iránti eljárás sem vezetett eredményre, annak ellenére, hogy hivatásos pártfogó ennek érdekében mindent megtett. Az elítélt a meghallgatáson elismerte, hogy amikor szabadlábon volt, munkaképes volt, ez idő alatt kb. másfél évet dolgozott Németországban. Ez arra utal, hogy az elítéltnek nem is állt szándékában a munkakötelezettségét önként teljesíteni.

A Btk. 50. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralevő része helyébe szabadságvesztés lép, amelyet fogházban kell végrehajtani. Tartamát úgy kell megállapítani, hogy egynapi munkavégzésnek egynapi szabadságvesztés felel meg. Az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 11/A. §-a szerinti jogkörében eljárva az ügyészi indítványt a bíróság a (3) bekezdés alapján alaposnak ítélte, ezért a Btk. 50. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint határozott.

A végzés ellen az elítélt jelentett be fellebbezést.

A megyei főügyész a végzés helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos:

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 60. §-ának (1) bekezdése szerint a közérdekű munka végrehajtásának helyéül az elítélt állandó lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró az ott működő hivatásos pártfogó javaslatára intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki.

Az adott ügyben az iratok tartalma alapján az állapítható meg, hogy az elítélt részére a büntetés letöltésére munkahelyet nem jelöltek ki.

A hivatásos pártfogó felhívta ugyan az elítéltet, hogy tájékoztassa: rendelkezik-e a feltételeknek megfelelő munkáltatóval; ám ezt a levelet, és az azt követő összes többit az elítélt nem kapta meg.

A megyei bíróság büntetés-végrehajtási csoportjának az irataiból az derül ki, hogy az elítélt a neki küldött megkereséseket és idézéseket egyetlen esetben sem vette át, ezek a levelek „elköltözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza.

A hivatásos pártfogó megkereste az elítélt édesapját is, aki azt közölte vele, hogy a fiának szóló idézéseket nem tudja átvenni és továbbítani.

Mindezek alapján azt lehet megállapítani, hogy az elítélt önhibáján kívül nem kezdte meg a büntetés letöltését, mivel számára semmilyen munkahelyet nem jelöltek ki az elmúlt két évben. Kétségtelen, hogy a nyilvántartásban szereplő címein őt nem lehetett megtalálni, de ez a megyei bíróság álláspontja szerint önmagában még nem jelenti azt, hogy az elítélt nem kívánt eleget tenni a munkakötelezettségének. Az elítélt a beadványában elfogadható indokát adta távollétének; a vonatkozó jogszabály pedig nem ír elő olyan kötelezettséget az elítélt számára, hogy a pártfogót ő keresse meg, a jogerős ítélet sem tartalmazott ilyen figyelmeztetést.

Az elítéltet korábban nem ítélték közérdekű munkára, így a megyei bíróság szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy tudott-e arról az elítélt, pontosan hogyan zajlik ennek a büntetésnek a végrehajtása, és ennek során rá milyen kötelezettségek hárulnak.

Mivel a megyei bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy az elítélt szándékosan nem tett eleget a munkakötelezettségének, a büntetés-végrehajtási bíró végzését megváltoztatta, és a szabadságvesztésre való átváltoztatást célzó ügyészi indítványt elutasította; egyben felhívta a bv. bírót, hogy az elítélt számára jelöljön ki munkahelyet. (Nógrád Megyei Bíróság Bf. 478/2001. sz.)