6. A szabadságvesztés végrehajtásának rendje. A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása. Btk.45-46.§, 111.§ (1), (3) bekezdés, Bv.tvr.7.§, 24-28.§, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 49.§, Bv. szabályzat 194.§ (1)-(2) bekezdés, 194/A §, BH2005. 345.
Btk.:
45. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki.
(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) – különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára – tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg.
46. § (1) A bíróság a büntetés végrehajtása alatt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet arról, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb vagy eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani.
(2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti.
(3)
111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében kell végrehajtani.
(2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha
a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik,
b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték.
(3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani.
(4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát.
Bv.tvr.:
7. § (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása iránt (Btk. 46. §) a büntetésvégrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetésvégrehajtási bíróhoz.
(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.
(3) Enyhébb fokozat kijelölése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
24. § A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban – és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.
24/A. § (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.
(2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani.
25. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,
b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását,
c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket,
d) munkáltatását,
e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt
a) elkülönítése a külvilágtól,
b) őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
c) büntetésvégrehajtási intézeten belüli mozgása,
d) életrendje,
e) személyes szükségleteire fordítható összeg,
f) jutalmazása és fenyítése,
g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben.
26. § (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja.
(2) A fegyházban az elítélt
a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,
c) külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető.
(3) Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon, és a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen.
27. § A börtönben az elítélt
a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt,
b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.
28. § (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja.
(2) A fogházban az elítélt
a) rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet,
b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel,
c) a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat.
28/A. § (1) A Btk. 46. § alapján a szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára, a társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel – a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető.
(2) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja.
(3) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha
a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b) az elítélt a szabadságvesztésből fegyház fokozatban legalább egy évet, börtön fokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,
c) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
d) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
e) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt.
28/B. § (1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.
(2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha
a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatba vételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b) az elítélt a szabadságvesztésből börtön fokozatban legalább hat hónapot, fogház fokozatban legalább három hónapot nem töltött le,
c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. § (4) bekezdés] vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra,
d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. §) tölti a büntetését,
g) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban,
h) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva.
(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt
a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát;
b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el;
c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja;
d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik.
(4) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik.
(5) Ha az elítélt az eltávozással, vagy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi – így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el – továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt.
9/2002. Im. rendelet
A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása
49. § (1) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet értesíti.
(2) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el.
(3) A bv. bíró a végzését megküldi az ügyben, illetőleg az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a bv. intézetnek, valamint kézbesíti az ügyésznek, az elítéltnek és – feltéve, hogy a büntetés-végrehajtási ügyben eljárt – a védőnek.
(4) A bv. bíró az (1)-(3) bekezdés szerint jár el akkor is, ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést.
Bv. szabályzat:
194. § (1) Az intézet nem kezdeményezheti az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölését a Bv. tvr. 28/A. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben.
(2) Az intézet a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a megváltoztatására vonatkozó előterjesztésben tájékoztatja a bv. bírót a végrehajtott és a végrehajtásra váró szabadságvesztés(ek)ről.
194/A. § (1) A bv. bíró szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatásáról rendelkező nem jogerős végzése alapján az intézet intézkedik az elítélt új végrehajtási fokozatnak megfelelő elhelyezéséről.
(2) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedését követően az intézet haladéktalanul intézkedik a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az új végrehajtási fokozat szerinti megállapítása iránt. Amennyiben az enyhébb végrehajtási fokozat szerint az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az intézet haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak a feltételes szabadságra bocsátás iránt.
BH2005. 345
I. Az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezés szempontjából kizárólag az elítéltnek a végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartása vizsgálható, és nem vehetők figyelembe a büntetéskiszabás szempontjai (1978. évi IV. törvény 46. §).
II. Az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésre tett büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztés akkor is megalapozza a bv. bírói eljárást, ha a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka nem nyilvánít véleményt (1978. évi IV. törvény 46. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 7. §).
Az első fokon eljárt bíróság az elítélt tekintetében a büntetés-végrehajtási intézet enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésére irányuló előterjesztését elutasította. A végzés ellen az elítélt fellebbezett az előterjesztés elutasítása miatt.
A főügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
Az elsőfokú végzés szerint a 6 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 évi börtönre ítélt elítélt javára a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztést tett enyhébb fokozatba helyezése érdekében. Megállapította a bíróság, hogy az előterjesztés szabályszerű, ha a bv. intézet parancsnoka pozitív véleményt ad, negatív vélemény esetén az előterjesztés nem tekinthető törvényes előterjesztésnek, így nem is továbbítható a bírósághoz. A jelen esetben a parancsnok nem adott egyértelmű véleményt, bár az általa leírtakból az szűrhető le, hogy nem ért egyet az előterjesztéssel. „Nem, javaslom” véleményt nem adott, ezért a bíróság mellőzte az iratok visszaküldését azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőben a hasonló – nem egyértelmű – véleményt tartalmazó beadványt nem fogja előterjesztésnek tekinteni.
Az elsőfokú bíróság az indítvány elutasítását érdemben az alábbiakra alapította: Az elítélt az alapeljárás során a számtalan terhelő bizonyíték ellenére tagadta a bűnösségét, egyáltalán nem tanúsított megbánó magatartást, holott a bűncselekményeket a gyermekei sérelmére követte el. Bár a magatartásával a büntetés végrehajtása során probléma nem volt, azonban a megyei bíróság álláspontja szerint ahhoz, hogy ezt a különösen nagy kedvezményt kiérdemelje, az átlag elítélthez képest olyan „pluszt” kell felmutatni, ami alátámasztja, hogy azt kiérdemelte. Az elítélt a büntetése több mint a felét letöltötte, ezalatt mindössze két jutalmat érdemelt ki, ami azt bizonyítja, hogy semmi átlag felettit nem produkált, ami példaként állhatna az elítélt-társai előtt, és indokolná a kedvezményt.
A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta.
Nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az előterjesztés szabályosságával és elbírálásra alkalmasságával kapcsolatban. Az ügy irataiból megállapítható, hogy az előterjesztés az illetékes intézeti szakszolgálat tényekre alapozott pozitív véleménye után kétségtelenül olyan parancsnoki véleményt tartalmaz, ami összességében a végrehajtási fokozat megváltoztatása ellen szól. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a parancsnoki vélemény ellenére az előterjesztés megfelel az 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben (Bv. tvr.) írt kritériumoknak.
A szakszolgálat az előterjesztést megtette, a parancsnok kétségesnek találta az előterjesztés alaposságát, de nem akadályozta az elítélt javára előterjesztett indítvány bírói döntését. Az előterjesztésnek nincs olyan hiányossága, amely miatt a jelen esetben, esetlegesen a jövőben, indokolt lenne annak visszaküldése az előterjesztőhöz.
Az előterjesztés a jelzett határozatlan parancsnoki vélemény mellett az alábbiakat tartalmazta: – az első bűntényes, mozgáskorlátozottsága miatt rokkantsági nyugdíjas elítélt büntetése letöltésére önként jelentkezett -, fegyelmi eljárás ellene nem indult, jutalmat két esetben érdemelt ki, segítőkész, igyekszik az elvárásoknak megfelelni, adottságai ellenére törekszik jutalmak kiérdemlésére – csendes, visszahúzódó, a felügyelettel és társaival szemben tisztelettudó -, hat gyermek apja, kapcsolattartása minden tekintetben rendezett.
A szakszolgálatok fentebb összegzett véleményéhez képest a parancsnoki vélemény kifogásolta, hogy az elítélt magatartása nem „átlag feletti”, és nem látta bizonyítottnak, hogy bűnismétlés nem várható, valamint azt, hogy az elítélt a cselekményét megbánta.
Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 46. § (1) bekezdése a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén teszi lehetővé, hogy a büntetés hátralévő részét eggyel enyhébb fokozatban hajtsák végre. A hivatkozott törvényhely szerinti feltétel meglétének vagy hiányának vizsgálatakor a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartáson túlmutató, olykor feltételezésen alapuló elvárások támasztása téves. A jelen eljárásban nem minősíthető, és nem vehető figyelembe a bírósági eljárás során tett vallomás tartalma, az elkövetett cselekmény tárgyi súlya, az elkövetés körülményei, ezek ugyanis a büntetéskiszabás szempontjai. Nem értelmezhető az átlag elítélti magatartáshoz képest a többletteljesítmény elvárása sem. A törvény kifogástalan magatartáshoz köti a kedvezményt, amely a fentebb leírtak szerint az elítélt esetében megállapítható.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 372. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta, és a büntetés hátralevő részét fogház fokozatban rendelte végrehajtani. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bkf. 1344/2004. sz.)