Btk. 276. (1) Hamis tanúzásra felhívás

276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hamis tanúzás bűncselekmény jogi tárgya az igazságszolgáltatás – a bíróságok és más hatóságok – zavartalan, befolyásolástól mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek: lényeges körülmény valótlan állítása, vagy lényeges körülmény elhallgatása; hamis szakvélemény vagy hamis szaktanácsadói felvilágosítás adása; az üggyel kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli anyagok idegen nyelvről -ideértve a jelnyelvet is – magyar nyelvre, illetőleg magyar nyelvről idegen nyelvre való hamis tolmácsolása, vagy hamis fordítása; büntető vagy polgári ügyben hamis okirat, vagy hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása.

A bűncselekmény alanya speciális, ugyanis hatóság előtti valótlan állítást vagy a való elhallgatását kizárólag az adott eljárásban tanú eljárási pozícióban lévő személy követheti el, hamis szakvéleményt vagy hamis szaktanácsadói felvilágosítást kizárólag az adott eljárásban (akár eseti, akár igazságügyi) szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként kirendelt, illetve bevont személy adhat. Ugyanez igaz a hamis fordítás vagy tolmácsolás vonatkozásában az eljárásban fordítóként vagy tolmácsként kirendelt személyek cselekményével kapcsolatban is. A hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz eljárásban való szolgáltatását – ideértve a büntető- és szabálysértési ügyeket is – a „fél” követheti el, aki az adott eljárásban bizonyítási eszközök bíróság vagy hatóság számára való szolgáltatására jogosultsággal rendelkezik.

A törvény a jogi fogalmak következetes használata érdekében – a hamis váddal megegyező módon – a hatályos Btk. rendelkezéseit annyiban pontosítja, hogy a hamis tanúzás elévülése alatt a büntethetőség elévülését kell érteni.

A törvény a hamis tanúzás esetén a büntethetőség megszüntetéséhez, illetve a büntetés korlátlan enyhítéséhez a hatályos szabályozással szemben megköveteli azt is, hogy a vallomás hamisságának feltárásán túl a tanú a valóságnak megfelelő, érdemi vallomást is tegyen.

Figyelmet érdemel, hogy a korábbi jogi szabályozáshoz kapcsolódó állandó bírói gyakorlat által kialakított megoldás továbbra is érvényes maradhat, ugyanis a hamis tanúzásra való eredménytelen felhívás ezután is hamis tanúzásra, hamis szakvéleményadásra, hamis tolmácsolásra, hamis okirat vagy hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatására felhívásként lesz értékelendő, az eredményes – az akaratelhatározást kialakító felhívást követő, legalább kísérleti stádiumba eljutó hamis tanúzásra – felhívás esetén pedig a hamis tanúzás valamely alakzatára való felbujtás lesz megállapítható.