Btk.”4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.”
A bűncselekmény olyan cselekmény amely
- tényállásszerű, a büntető törvénykönyv szerint büntetendő,
- jogellenes, a társadalomra veszélyes,
- bűnös, azaz szándékos, vagy gondatlan.
Ezen fogalmi elemek együttes fennállása szükséges, bármelyik hiánya esetén nem valósul meg bűncselekmény.
A bűncselekmény fogalma a Btk-ban
A bűncselekmény súly szerinti kategóriái és következményei
A bűncselekmény törvényi fogalmát illetően a Csemegi Kódex 1.§-a szerint büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít és a bűncselekmény miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra az elkövetése előtt a törvény megállapított. Tehát nem a bűncselekmény fogalmat, hanem a nullum crimen, illetve a nulla poena elvet iktatta be.
A szovjet mintájú Btá. a bűncselekmény tartalmi meghatározására törekedett: „bűntett az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. Itt a bűnösség még nem önálló fogalom, a társadalomra veszélyességet a Btá fogalmazza meg először hazánkban. Az 1961-es Btk olyan fogalmat határoz meg, amely a mai hatályos büntetőjognak is megfelel. Eszerinti fogalmi elemek: társadalomra veszélyes cselekmény, büntetendőség, bűnösség. A korábbi Btk átvette lényegében az 1961-es Btk szövegét, és hatályos jogunkban sem változott lényegesen.
A formális bűncselekmény- fogalom szerint a bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a törvény büntetni rendel.
A materiális bűncselekmény-fogalom összetevője lehet- a cselekmény mellett- a társadalomra veszélyesség, a tényállásszerűség, a jogellenesség és a bűnösség. A tényállásszerűség és a jogellenesség kifejezetten nem eleme a törvényi bűncselekmény-fogalomnak, viszont szerepel benne a társadalomra veszélyesség –amely lényegében a materiális jogellenesség funkciójának felel meg,- és a törvény általi büntetni rendeltség, amely nagyjából a tényállásszerűséggel, illetve a formális jogellenességgel esik egy tekintett alá. A cselekmény és a bűnösség pedig nem csupán a törvényi fogalom összetevője, hanem általában a tudományosfogalom-képzések eleme is.
A bűncselekmény súly szerinti kategóriái és következményei
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
1843-dik évi javaslat kettős felosztást alkalmazott, vagyis bűncselekmény bűntett vagy rendőrségi kihágás volt. Cemegi Kódex hármas felosztást alkalmazott bűntett, vétség, kihágás utóbbi a Kbtk-ban. Azt a megoldást, amely a bűncselekmény –súly szerinti- hármas felosztását, követi, trichotom rendszernek nevezzük. A Btá a bűntetteket és kihágásokat ismerő kettős felosztású, bichotomikos rendszerre tért át, majd 1955. évi 17 tvr. a kihágásokat is megszüntette. 1961-es Btk is csak bűntettekről rendelkezett. később megjelentek az úgynevezett kisebb súlyú bűncselekmények, de ez még nem változtatott azon, hogy minden bűncselekmény bűntett volt. Az 1971. évi 28. tvr legsúlyosabb fogyatékossága az volt, hogy a gondatlan bűncselekményeket is bűntetté nyilvánította, ha a szankciójuk a háromévi szabadságvesztést meghaladta. A szándékos bűncselekmények viszont akkor minősültek bűntettnek, ha egyévi szabadságvesztésénél súlyosabban voltak büntetendők. A korábbi Btk szintén fenntartotta a bichotom rendszert bűntett és vétség formájában azzal, hogy minden gondatlan bűncselekmény vétségnek minősült és a szándékosan elkövetett bűncselekményeknél a két évet meghaladó szabadságvesztéssel történő törvényi fenyegetés esetében minősül bűntettnek.
A bűncselekmény hármas trichotom felosztása eredetileg a francia jogból származik. Az 1791-es majd az 1810-es Code Pénal crime (bűntett), délit (vétség) és contravention (kihágás) között tett különbséget. Ma Európában előfordul a kettős(No) és a hármas felosztás(Fro.) is. A kategorizálás általában a büntetések szerint történik. A konkrét szemléletű kategorizálás alapján a megkülönböztető ismérv az egyes esetben kiszabott konkrét büntetés és annak mértéke. Elterjedtebb az absztrakt szemléletű megközelítés, amely szerint a differenciáló ismérv az adott deliktumra a tv-ben előírt büntetés. Ez utóbbin belül is külömbség tehető aszerint, hogy a törvényben fenyegetett minimális büntetés például a német Btk. 12.§-a alapján az egy év vagy az afeletti minimális büntetéssel fenyegetés esetében bűntettről van szó, míg a csekélyebb mértékű szabadságvesztéssel, vagy pénzbüntetéssel fenyegetés vétségnek minősül. Maximális büntetés alapján történik az elhatárolás az osztrák Btk 17.§-a szerint, amely szerint bűntettnek azon szándékos cselekmények minősülnek, amelyeket a törvény életfogytiglani, vagy több mint háromévi szabadságvesztéssel fenyegeti. Minden más büntetendő cselekmény vétség.
Azt a helyes elvet, hogy a gondatlan bűncselekmény csak vétség lehet a korábbi Btk. és a Btk. jutatja érvényre. A szándékosan elkövetett bűncselekmények esetében pedig a két évet meghaladó büntetési tétel esetében bűntett. A büntetési tétel felső határa az irányadó. A bűntettet tehát egyrészt a bűnösség formája, másrészt –szándékos bcs esetén- a Különös Részben meghatározott büntetési tétel felsőhatára határolja el. A vétség kategóriájába tartozik egyrészt:
– valamilyen gondatlan delictum függetlenül a tv-ben rögzített büntetési tétel felső határától
– kétévi vagy a két év alatti szabadságvesztéssel, avagy büntetőjogi elzárással fenyegetett szándékos bűncselekmény.
A bűntett és a vétség megkülönböztetésének a Btk. Általános Részében több rendelkezése jelentőséget tulajdonít azzal, hogy a vétségekre kedvezőbb, míg a bűntettekre súlyosabb szabályokat és jogkövetkezményeket állapít meg. A büntet és a vétség elhatárolásának jelentősége a következő esetekben van:
- tevékeny megbánás a felnőttek esetében (29.§ (1)-(2)bek)
- tevékeny megbánás a fiatalkorúak esetében (107.§)
- a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál a felnőttek esetében 37.§(1)-(2)
- a fiatalkorúak szabadságvesztésének végrehajtási fokozatánál 107.§
- próbára bocsátás elrendelésénél 65.§
- jóvátételi munka elrendelése 67.§
- a törvényi mentesítésénél 100.§ (1) bek e) pont
- A katonákra vonatkozó rendelkezések között a büntethetőséget megszüntettő okkal kapcsolatban katonai vétség miatt. 131.§
A bűntettek és a vétségek elhatárolásánál a törvényi büntetési tételt kell alapul venni, vagyis a felosztásnál csak a törvény által fenyegetett büntetésnek van jelentősége, a mellékbüntetéseknek és intézkedéseknek viszont nincs. A bűntett és a vétség közötti differenciálásnak akkor van értelme, ha a törvény súlyosabb jogkövetkezményeket fűz a bűntettekhez.