Bv. 8. tétel

A szabadságvesztés félbeszakítása. Átmeneti csoport, gyógyító-nevelő csoport. Bv.tvr.22.§, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet 4.§ (9) bekezdés, 38.§ (3) bekezdés, Bv. szabályzat 170-187.§, BH2000. 146.

Bv. tvr.:

22. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból – közérdekből, illetőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt – félbeszakítható.

A szabadságvesztés félbeszakítását

a) egy évben tíz napig terjedő időtartamra a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka;

b) egy évben tíz naptól három hónapig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén harminc napig terjedő időtartamra a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka;

c) a b) pontban szabályozottnál hosszabb időre a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter

engedélyezheti.

(2) A félbeszakítás tartama, valamint az engedély nélkül a büntetésvégrehajtási intézeten kívül töltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

(3) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételes esetben megtagadhatja a látogatás, illetőleg a temetésen való részvétel engedélyezését.

9/2002. Im.r.:

Az átmeneti csoport

170. § (1) Az átmeneti csoportba helyezés feltételeit az elítélt várható szabadulása előtt két évvel meg kell vizsgálni. Az áthelyezésről, illetve annak időpontjáról a parancsnok dönt.

(2) Az elítélt a személyes szükségletre fordítható pénzösszeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja.

(3) Az átmeneti csoportba helyezésről az intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelőjét értesíteni kell.

171. § (1) Az átmeneti csoportba való helyezés akkor szüntethető meg, ha az elítélt ismételten olyan fegyelemsértést követ el, amely miatt magánelzárás fenyítést szabnak ki, vagy az elítélt ellen újabb büntetőeljárás indult.

(2) Megszüntetés esetén az átmeneti csoportba való újabb helyezésre egy év eltelte előtt akkor kerülhet sor, ha az újabb büntetőeljárás során az elítéltet felmentették, vagy az eljárást vele szemben megszüntették.

172. § Feltételes szabadságra bocsátás előterjesztésekor az átmeneti csoportba helyezéshez készült véleményt ki kell egészíteni az elítélt átmeneti csoportban tanúsított magatartásának az értékelésével.

A gyógyító-nevelő csoport

173. § (1) Gyógyító-nevelő csoportban kell elhelyezni – az IMEI-ben végzett kivizsgálás után – azt az elítéltet,

a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg;

b)

c) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza;

d) akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-nevelő csoportban való elhelyezése indokolt.

(2) A gyógyító-nevelő csoportból való kihelyezésről – orvosi javaslatra – a parancsnok dönt. Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés c) pont – csak az IMEI írásbeli engedélyével lehet a gyógyító-nevelő csoportból kihelyezni.

175. § (1) A gyógyító-nevelő csoportba utalt elítélt nevelését, oktatását és foglalkoztatását komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

(2) A gyógyító-nevelő csoportban elhelyezett elítéltek külön házirend és napirend szerint élnek, részükre az állapotuknak megfelelő jellegű és idejű foglalkoztatást, oktatást, valamint pszichoterápiás kezelést kell biztosítani.

176. § Abban az intézetben, ahol gyógyító-nevelő csoport működik, a parancsnok orvosi javaslatra – legfeljebb harminc napig – gyógyító-nevelő csoportba helyezheti a személyiségzavarban szenvedő elítéltet.

A szabadságvesztés félbeszakítása kérelemre

178. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása iránti kérelmet az elítéltet fogvatartó intézet parancsnokához kell benyújtani.

(2) Ha az engedélyezés a parancsnok hatáskörét meghaladja, a kérelmet véleményével együtt az országos parancsnokhoz terjeszti fel. Amennyiben a félbeszakítás a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, az iratokat – az országos parancsnok javaslatával – a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterhez kell felterjeszteni.

179. § (1) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát az intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti. Ennek során az intézet megkeresheti az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány készítése céljából.

(2) Ha a félbeszakítást az elítélt közvetlen hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik, a kérelemben foglaltak valódiságáról az intézet rövid úton meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt az intézetbe való visszaérkezésekor átadni.

Félbeszakítás terhesség esetén

180. § (1) Ha az elítélt nő a terhesség negyedik hónapját elérte, és a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. Kérelem esetén a parancsnok az iratokat – javaslatával együtt – az Országos Parancsnokságra terjeszti fel.

(2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezik, az elítéltet a szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel szabadítani kell. Ha a félbeszakítást nem engedélyezik, az elítéltet az orvos által megállapított időben a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházába (a továbbiakban: Központi Kórház) kell szállítani.

(3) Ha az orvos veszélyeztetett terhességet állapít meg, az elítéltet haladéktalanul a Központi Kórházba kell szállítani, és nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A veszélyeztetett terhesség ideje alatt a szabadságvesztés félbeszakítására – orvosi javaslat alapján – bármikor sor kerülhet.

(4) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezték, az intézet a szülés után két hónappal megkeresi az elítélt állandó lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot, és tájékozódik a szülést követő körülményekről.

(5) Amennyiben a gyermek halva született, az újszülött meghalt, illetve a csecsemő nem az elítélt gondozásában van, az intézet a félbeszakítás megszüntetésére tesz javaslatot.

180/A. § A terhesség alatt vagy közvetlenül a szülés után benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek érdekét kell figyelembe venni.

Félbeszakítás súlyos betegség esetén

181. § Ha az elítélt súlyos betegségben szenved és kérelmet nem terjesztett elő, a félbeszakításra a parancsnok, továbbá a Központi Kórház, illetve az IMEI vezetője is javaslatot tehet.

Félbeszakítás hivatalból

182. § (1) Az intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására

a) a bíróságnak a Be. 413. § (1) bekezdése, illetve 423. §-ának (6) bekezdése alapján hozott határozata,

b) az igazságügyért felelős miniszternek a Be. 598. § (2) bekezdése alapján hozott döntése

szerint intézkedik.

(2) A félbeszakítás az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a perújítási eljárás befejezéséig, a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig, illetve a határozatban megjelölt ideig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igazságügyért felelős miniszter által megjelölt időpontig, illetve a köztársasági elnök döntéséig tart.

Félbeszakítás összbüntetés esetén

183. § (1) Ha a bíróság a Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése végett keresi meg az elítéltet fogva tartó intézetet, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, az intézet soron kívül (rövid úton) teljesíti az adatszolgáltatást.

(2) Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, az intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadítása iránt.

(3) Ha a jogerős összbüntetés szerinti szabadságvesztés tartama az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát nem haladja meg, úgy kell eljárni, mintha az elítélt a szabadságvesztés kitöltésével szabadult volna. Az igazolást az elítéltnek postán ajánlva kell megküldeni.

(4) Ha a jogerősen kiszabott összbüntetés meghaladja az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát, és

a) az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az intézet soron kívül előterjesztést tesz a bv. bíróhoz,

b) az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása később esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, az intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévő részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.

A félbeszakítás egyéb szabályai

184. § Ha az elítélt ellen az engedélyező hivatalos tudomása szerint újabb büntetőeljárás van folyamatban, a döntés előtt be kell szerezni – az eljárás szakaszától függően – az ügyész vagy a bíróság véleményét.

185. § (1) A szabadságvesztés félbeszakításáról az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a félbeszakítás időtartamát és az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet.

(2) Ha a félbeszakítás tartama öt napot meghalad, az elítélt negyvennyolc órán belül a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon köteles jelentkezni.

(3) Félbeszakítás esetén az elítéltet a 204. § a)-e) pontjainak megfelelő tartalmú igazolással kell ellátni.

 

187. § (1) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy

a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítés;

b) az elítéltet más ügyben előzetes letartóztatásba helyezték;

c) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt.

(2) A félbeszakítás megszüntethető, ha az illetékes hatóság írásbeli tájékoztatása szerint az elítélt a félbeszakítás ideje alatt a társadalmi együttélés szabályait durván sértő magatartást tanúsított, és ezért ellene szabálysértési eljárás indult.

(3) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell szólítani, hogy a megadott időpontban az intézetben jelentkezzen.

Bv. szabályzat:

Az átmeneti csoport

170. § (1) Az átmeneti csoportba helyezés feltételeit az elítélt várható szabadulása előtt két évvel meg kell vizsgálni. Az áthelyezésről, illetve annak időpontjáról a parancsnok dönt.

(2) Az elítélt a személyes szükségletre fordítható pénzösszeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja.

(3) Az átmeneti csoportba helyezésről az intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelőjét értesíteni kell.

171. § (1) Az átmeneti csoportba való helyezés akkor szüntethető meg, ha az elítélt ismételten olyan fegyelemsértést követ el, amely miatt magánelzárás fenyítést szabnak ki, vagy az elítélt ellen újabb büntetőeljárás indult.

(2) Megszüntetés esetén az átmeneti csoportba való újabb helyezésre egy év eltelte előtt akkor kerülhet sor, ha az újabb büntetőeljárás során az elítéltet felmentették, vagy az eljárást vele szemben megszüntették.

172. § Feltételes szabadságra bocsátás előterjesztésekor az átmeneti csoportba helyezéshez készült véleményt ki kell egészíteni az elítélt átmeneti csoportban tanúsított magatartásának az értékelésével.

A gyógyító-nevelő csoport

173. § (1) Gyógyító-nevelő csoportban kell elhelyezni – az IMEI-ben végzett kivizsgálás után – azt az elítéltet,

a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg;

b)

c) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza;

d) akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-nevelő csoportban való elhelyezése indokolt.

(2) A gyógyító-nevelő csoportból való kihelyezésről – orvosi javaslatra – a parancsnok dönt. Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés c) pont – csak az IMEI írásbeli engedélyével lehet a gyógyító-nevelő csoportból kihelyezni.

175. § (1) A gyógyító-nevelő csoportba utalt elítélt nevelését, oktatását és foglalkoztatását komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

(2) A gyógyító-nevelő csoportban elhelyezett elítéltek külön házirend és napirend szerint élnek, részükre az állapotuknak megfelelő jellegű és idejű foglalkoztatást, oktatást, valamint pszichoterápiás kezelést kell biztosítani.

176. § Abban az intézetben, ahol gyógyító-nevelő csoport működik, a parancsnok orvosi javaslatra – legfeljebb harminc napig – gyógyító-nevelő csoportba helyezheti a személyiségzavarban szenvedő elítéltet.

A szabadságvesztés félbeszakítása kérelemre

178. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása iránti kérelmet az elítéltet fogvatartó intézet parancsnokához kell benyújtani.

(2) Ha az engedélyezés a parancsnok hatáskörét meghaladja, a kérelmet véleményével együtt az országos parancsnokhoz terjeszti fel. Amennyiben a félbeszakítás a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, az iratokat – az országos parancsnok javaslatával – a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterhez kell felterjeszteni.

179. § (1) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát az intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti. Ennek során az intézet megkeresheti az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány készítése céljából.

(2) Ha a félbeszakítást az elítélt közvetlen hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik, a kérelemben foglaltak valódiságáról az intézet rövid úton meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt az intézetbe való visszaérkezésekor átadni.

Félbeszakítás terhesség esetén

180. § (1) Ha az elítélt nő a terhesség negyedik hónapját elérte, és a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. Kérelem esetén a parancsnok az iratokat – javaslatával együtt – az Országos Parancsnokságra terjeszti fel.

(2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezik, az elítéltet a szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel szabadítani kell. Ha a félbeszakítást nem engedélyezik, az elítéltet az orvos által megállapított időben a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházába (a továbbiakban: Központi Kórház) kell szállítani.

(3) Ha az orvos veszélyeztetett terhességet állapít meg, az elítéltet haladéktalanul a Központi Kórházba kell szállítani, és nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A veszélyeztetett terhesség ideje alatt a szabadságvesztés félbeszakítására – orvosi javaslat alapján – bármikor sor kerülhet.

(4) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását engedélyezték, az intézet a szülés után két hónappal megkeresi az elítélt állandó lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot, és tájékozódik a szülést követő körülményekről.

(5) Amennyiben a gyermek halva született, az újszülött meghalt, illetve a csecsemő nem az elítélt gondozásában van, az intézet a félbeszakítás megszüntetésére tesz javaslatot.

180/A. § A terhesség alatt vagy közvetlenül a szülés után benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek érdekét kell figyelembe venni.

Félbeszakítás súlyos betegség esetén

181. § Ha az elítélt súlyos betegségben szenved és kérelmet nem terjesztett elő, a félbeszakításra a parancsnok, továbbá a Központi Kórház, illetve az IMEI vezetője is javaslatot tehet.

Félbeszakítás hivatalból

182. § (1) Az intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására

a) a bíróságnak a Be. 413. § (1) bekezdése, illetve 423. §-ának (6) bekezdése alapján hozott határozata,

b) az igazságügyért felelős miniszternek a Be. 598. § (2) bekezdése alapján hozott döntése

szerint intézkedik.

(2) A félbeszakítás az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a perújítási eljárás befejezéséig, a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig, illetve a határozatban megjelölt ideig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igazságügyért felelős miniszter által megjelölt időpontig, illetve a köztársasági elnök döntéséig tart.

Félbeszakítás összbüntetés esetén

183. § (1) Ha a bíróság a Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése végett keresi meg az elítéltet fogva tartó intézetet, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből mennyi időt töltött ki, az intézet soron kívül (rövid úton) teljesíti az adatszolgáltatást.

(2) Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, az intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadítása iránt.

(3) Ha a jogerős összbüntetés szerinti szabadságvesztés tartama az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát nem haladja meg, úgy kell eljárni, mintha az elítélt a szabadságvesztés kitöltésével szabadult volna. Az igazolást az elítéltnek postán ajánlva kell megküldeni.

(4) Ha a jogerősen kiszabott összbüntetés meghaladja az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát, és

a) az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az intézet soron kívül előterjesztést tesz a bv. bíróhoz,

b) az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása később esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, az intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévő részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.

A félbeszakítás egyéb szabályai

184. § Ha az elítélt ellen az engedélyező hivatalos tudomása szerint újabb büntetőeljárás van folyamatban, a döntés előtt be kell szerezni – az eljárás szakaszától függően – az ügyész vagy a bíróság véleményét.

185. § (1) A szabadságvesztés félbeszakításáról az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a félbeszakítás időtartamát és az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet.

(2) Ha a félbeszakítás tartama öt napot meghalad, az elítélt negyvennyolc órán belül a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon köteles jelentkezni.

(3) Félbeszakítás esetén az elítéltet a 204. § a)-e) pontjainak megfelelő tartalmú igazolással kell ellátni.

187. § (1) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy

a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítés;

b) az elítéltet más ügyben előzetes letartóztatásba helyezték;

c) a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt.

(2) A félbeszakítás megszüntethető, ha az illetékes hatóság írásbeli tájékoztatása szerint az elítélt a félbeszakítás ideje alatt a társadalmi együttélés szabályait durván sértő magatartást tanúsított, és ezért ellene szabálysértési eljárás indult.

(3) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell szólítani, hogy a megadott időpontban az intézetben jelentkezzen.

BH2000. 146

Ha a jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet újból végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, ez utóbbi büntetés tekintetében a büntetés végrehajtása elhalasztásának engedélyezésére nincs törvényes lehetőség; ebben az esetben legfeljebb a büntetés végrehajtásának a félbeszakítása kerülhet szóba [1973. évi I. törvény 398. § (1) bekezdés, 398/D. § (3) bekezdés, 1979. évi 11. tvr. 22. §, 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pont, 3. § c) pont].

Az elítéltet a bíróság 1999. május 6. napján jogerőre emelkedett ítéletével sikkasztás vétsége miatt – mint többszörös visszaesőt – 6 hónapi börtönbüntetésre és mellékbüntetésül 1 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte.

Az elítélt a bírósághoz 1999. szeptember 1. napján érkezett kérelmében előadta, hogy 1999. november 8. napján kellene megkezdenie a büntetés letöltését, és a büntetés végrehajtásának az elhalasztását kéri arra tekintettel, hogy az élettársával és két kiskorú gyermekével szeretné rövid ideig a kapcsolatot tartani, tekintettel arra, hogy jelenleg is más ügyben büntetését tölti.

Az 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 398. §-ának (1) bekezdése alapján az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel a bíróság legfeljebb 3 hónapra halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának megkezdésére. Ennek megfelelően a bíróságnak jelen esetben a halasztás engedélyezésére nincs módja, tekintettel arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 hónap már eltelt, ezért a bíróság az elítélt kérelmét elutasította.

A végzés ellen az elítélt fellebbezést jelentett be. Az ügyész és a védő a végzést tudomásul vette, a megyei főügyész annak helybenhagyására tett indítványt.

Az elsőfokú bíróság végzéséből is kitűnik, hogy az elítélt már az elsőfokú ítélet kihirdetésekor és a kérelem benyújtásakor is más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti 1999. november 7. napjáig. Ilyenkor a 17/1997. (IV. 9.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bv. intézet állapítja meg a szabadságvesztés végrehajtása alatt kiszabott újabb szabadságvesztés végrehajtásának kezdő és utolsó napját. Ugyanezen rendelet 3. §-ának c) pontja értelmében az újabb ügyben kiszabott szabadságvesztés kezdő napja a korábbi szabadságvesztés utolsó napját követő nap: adott esetben 1999. november 8-a. Mindezekből következik, hogy olyan esetben, amikor az elítéltet végrehajtandó szabadságvesztés töltése közben ítélik újabb végrehajtandó szabadságvesztésre, az újabb szabadságvesztés elhalasztására (a következő szabadságvesztés megkezdésének elhalasztására) nincs lehetőség. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 22. §-a értelmében ilyen esetben csak a szabadságvesztés félbeszakítása jöhet szóba, amelyet azonban nem a bíróság, hanem a fenti törvényhely értelmében – tartamtól függően – az illetékes bv. intézet parancsnoka, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vagy az igazságügy-miniszter engedélyezhet.

Mindezekből az következik, hogy a városi bíróságnak nem volt hatásköre az elítélt „halasztás” iránti kérelmének elbírálására.

A halasztás iránti kérelem elbírálására a Be. 398/D. §-ának (3) bekezdése értelmében a különleges eljárás szabályait kell alkalmazni. A megyei bíróság ezért a Be. 356. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban az elsőfokú bíróság végzését a Be. 250. §-a II. c) pontjának első fordulata értelmében hatályon kívül helyezte, és a Be. 168. §-a alapján a kérelmet – büntetés félbeszakítása iránti kérelemként – megküldeni rendelte az illetékes bv. intézetnek. (Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2. B. 1169/1999. sz.)