Büntethetőséget kizáró, korlátozó okok

2013. JÚLIUS 01. NAPJÁTÓL (ÚJ BTK. SZERINT):

Gyermekkor: Az elkövető nem büntethető, ha a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez, az a tizenkettedik életévét betöltött személy, aki emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, életveszélyt vagy halált okozó súlyos testi sértést, rablást, vagy kifosztást követett el, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekménye felismeréséhez szükséges belátási képességgel.

Kóros elmeállapot: Nem büntethető az elkövető, ha a bűncselekményt olyan szellemileg zavart állapotban követi el, amely miatt képtelen felismerni cselekménye következményeit. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha zavarodottsága korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A hivatkozott szabályozás nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, vagyis ha alkoholt, vagy bódító hatású szert önszántából fogyasztott és ezek bármelyikének hatása alatt követte el a bűncselekményt.

Kényszer vagy fenyegetés: Ha a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatására követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani akkor nem büntethető. A büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetése során korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

Tévedés: Olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott nem büntethető. Nem büntethető, ha a büntetendő cselekményt azzal a feltételezéssel követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka van.

Jogos védelem: Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített védelmi eszközt, – amely az élet kioltására nem alkalmas – amelytől a jogtalan támadó sérelmet szenved feltéve, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntetendő a cselekménye, amelye a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha éjjel személyellen, fegyveresen személyellen, az élet kioltására alkalmas eszközzel személy ellen, személy ellen csoportosan (három vagy attól több személy) követik el, továbbá akkor is feltételezni kell, hogy a támadás a védekező életének kioltására irányult, ha lakásba éjjel, lakásba fegyveresen, lakásba élet kioltására alkalmas eszközzel (felfegyverkezve) vagy csoportosan jogtalanul hatolnak be, vagy a lakáshoz tartozó bekerített helyre (például a kertbe)  jogtalanul fegyveresen hatolnak be. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

Végszükség: Nem büntetendő a cselekménye, ha saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekménye nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, ha azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

Jogszabály engedélye: Számtalan olyan helyzet van, amikor a jogszabály – és itt nem kizárólag a büntető törvényre gondolunk – megenged, lehetővé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek ennek következtében a büntetőjogi felelősség alól kikerülnek, az elkövetője nem büntethető. Ilyen lehet például a fegyvertartás, amit ha engedély birtokában gyakorol abban az esetben nem büntethető, de engedély hiányában lőfegyverrel visszaélés bűntettét követi el.