Gyakori szakvizsgakérdések – Büntető eljárásjog

– A Be. Alapelvei.
– BK 149.
– Ismertesse az ártatlanság vélelmét!
– Melyek azok a speciális eljárások a Be-ben, ahol kötelező védői képviselet?
– Mit tehet az ügyvéd, amennyiben ügyfele külföldi állampolgár és halálos közúti baleset okozása miatt útlevelét bevonták, azonban ügyfelének családi okok miatt halaszthatatlanul haza kell utaznia?
– Óvadék, lényege, célja, mikor jár vissza?
– Sértett, magánvádló, magánfél, magánindítvány, pótmagánvádló, és minden, ami ehhez kapcsolódik.
– A magánfél. (Részletesen.)
– Bíróságok hatásköre és illetékessége.
– Be hatálya, hogyan érvényesül a hatály felülvizsgálati eljárásban?
– Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv.
– A megyei bíróság hatáskörébe tartozó bcs-ek.
– A megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság kizárólagos illetékessége.
– A bíró kizárása.
– A bíróság összetétele.
– Lehet-e egyszerre előzetes letartóztatást és óvadékot elrendelni? (Igen, előzetesről döntés, benne az óvadék letételére utalás)

– Nyomozás határideje, meghosszabbítása.
– A nyomozás megszüntetésének okai.
– Nyomozási bíróról mindent + mikor jár el nem a nyomozással, hanem a tárgyalási szakkal kapcsolatban? Ki ő? Mi a hatásköre, illetékessége?
– Nyomozási cselekmények elleni jogorvoslat. (mikor jut el a bíróságig, mely esetekben)
– Mikor van halasztó hatáya a nyomozási bíró végzése elleni fellebbezésnek?

– A pótmagánvád feltételei.
– Fiatalkorú előzetes letartóztatása.
– A magánvádas eljárás megszüntetése személyes meghallgatáson.
– A vád módosítása.
– Megalapozatlanság.
– Szankciók tárgyalás mellőzése esetén.
– Ismertesse a tanúvédelem főbb formáit és eljárási szabályait!
– A tanú fogalma, abszolút és relatív tanúzási akadályok.
– Magánvád – pótmagánvád.
– Milyen lehetőségei vannak az ügyésznek arra, hogy egy ügyben elkerülje a vádemelést?
– Előzetes letartóztatás.
– A vádirat részei.
– A vád módosítása.
– A vádemelés.
– A Kulcsár – féle „elhíresült” kihallgatásról fejtsem ki a véleményem, illetve annak kapcsán számos Be-szabályon végigmentünk, pl. gyan. és védő vonatkozó jogai, indítványtétel, kérdezés, kihallgatás alatt hogyan lehet értekezni a védővel, mi a helyzet a szó szerinti jegyzőkönyvezéssel.
– Előzetes letartóztatás tartama, ki, mikor hosszabbít, felülvizsgálat.
– Mikortól indul a büntetőeljárás (már a halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel, nem csak a nyomozás elrendelésével). Ehhez az 1/2004 és a 2/2004 BJE.
– Vádelejtés, vádkiterjesztés.
– Hogyan indul meg a büntetőeljárás?
– A feljelentés elutasítása.
– A bíróság elé állítás részletes szabályai. (határidő, ki, milyen feltételekkel)
– A tárgyalás mellőzése.
– Lemondás a tárgyalásról.
– Mikor törvényes a vád? (pl. törvényes-e, ha hiányzik belőle a vádolom szó -nem)
– Mi van, ha a vádirat szerint háromrendbeli a bűncselekmény, de az ügyész csak kettő miatt emel vádat?
– Mi van, ha egy bűncselekménnyel több különböző bűncselekmény is megvalósul -a halmazat valós -, de az ügyész csak egyben emel vádat?
– Mi a távoltartás?
– Eljárás a terhelt távollétében.
– Törvényes vád mit jelent, mi van akkor ha az elsőfokú bíróság észleli hogy a vád nem törvényes, illetve ha a másodfokú bíróság észleli (elsőfokú megszünteti az eljárást, másodfok – abszolút eljárási hibaként értékeli – és hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét)
– Előzetes letartoztatás feltételei, tartama.
– Bíróság elé állítás feltételei.
– A lefoglalás.
– Tárgyi bizonyítási eszköz.
– A tényállás megalapozottsága.
– A vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró által elrendelt előzetes letartóztatást egy év után ki hosszabbíthatja meg? (megyei bíróság egyesbíróként eljárva)
– Az okirat.
– Más szakértő kirendelése.
– A szakértő.
– Felülvizsgálati okok.
– A különösen védett tanú.
– A bűnügyi költség.
– A tárgyalás megnyitása és megkezdése, valamint a hozzájuk fűződő jogkövetkezmények (pl. áttétel).
– A tanú kihallgatása, mit kell szó szerint jegyzőkönyvezni?
– A súlyosítási tilalom.
– Bíró cselekvési lehetőségei, amennyiben az ügyvéd illetve az ügyész ittas állapotban érkezik meg a tárgyalásra.
– Mikor és kinek lehet rendbírságot kiszabni?
– Perbeszédek.
– Jogorvoslat – fellebbezési határidők.
– Eltérhet-e a védő és a terhelt fellebbezése egymástól?
– Ügyészi fellebbezés határideje ha az ügyész nincs jelen az ítélet kihirdetésekor.
– Pervezető végzések ellen van-e jogorvoslati lehetőség?
– Az utolsó szó után köteles-e a bíróság határozatot hozni? (A válasz: nem, újra megnyithatja a bizonyítási eljárást)
– Ha az ügyész nem fellebbez súlyosításért, hogy lehet, hogy a másodfok után a vádlottnak mégis többet kell leülnie? ( az első fok pl. nem zárta ki a feltételesből)
– Mit jelent a vádhoz kötöttség elve?
– Vádelv, vádhoz kötöttség, kötve van-e a bíróság a vádhoz? (a minősítésben nem, csak a tényállásban) – Jogegységi eljárás.
– Fellebbezésre ki jogosult, mi ellen, milyen határidőben?
– Melyik az a végzés, amely ellen nem a fellebbezés a jogorvoslati forma (a tárgyalás mellőzésével hozott);
– Súlyosítási tilalom részletesen, példákkal (a vizsgáztató arra, volt kíváncsi, hogy a gyakorlatban is tudom-e alkalmazni),
– Elsőfokú ítélet ellen ki nyújthat be fellebbezést?
– Az ügyész milyen irányban fellebbezhet? (Vádlott javára és terhére is)
– A tanú mentessége.
– Tanúvédelem (a védelmi program részletesen).

– Különleges eljárások felsorolása.
– Különleges eljárások közül melyik az , ahol mindenképpen kell tárgyalást tartani? (Kényszergyógykezelés felülvizsgálata)
– Tanúzási akadályok.
– 14 évet be nem töltött tanú meghallgatásának szabályai.
– Bizonyítási eszközök.
– Bizonyítási eljárásokat egyenként bemutatni.
– Részletezze, hogyan történik a terhelt kihallgatása, mit és milyen sorrendben kérdeznek tőle, és mire kell figyelmeztetni? Hol írja alá a terhelt a kihallgatási jegyzőkönyvet? Mi van akkor, ha a terhelt a nyomozási szakban tett vallomást, azonban a bírósági szakban megtagadja a vallomástételt? A bíróság ismételten ugyanazokra a tényekre figyelmezteti a terheltet kihallgatása előtt, mint amikre a nyomozó hatóság már megtette?
– Terhelt helyzetével kapcsolatos alapelvek (önvádra kötelezés tilalma, bizonyítási teher, in dubio pro reo)
– 14. év alatti személy kihallgatása (idézhető-e – nem, ha közben betölti a 14. évet történik-e változás)
– Tanú kihallgatásának szabályai.

– Köteles-e a bíróság hivatalból vizsgálni a bizonyítékokat (kapcsolódó kérdés: szokott-e BH-kat olvasni- itt ugyanis arra voltak kíváncsiak – amire van pár BH, meg a Bh. 2004/8. Fórum rovatában is megjelent egy Be-magyarázat és abban is benne volt – hogy a bíróság hivatalból is köteles beszerezni, de nem felkutatni a bizonyítékokat – a kettő ugyanis nem ugyanaz és ez nagyon fontos)
– Vesse össze az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat!
– A polgári jogi igény kapcsán a kár és a vagyoni hátrány elhatárolása.
– Perbeszédek, felszólalások, ki melyikre jogosult.
– Mi van ha a sértett a felszólalása során adja elő, hogy tulajdonképpen ő nem a vádlottra haragszik, hanem az egyik tanúra, aki őt megverte. (A kérdés lényege, hogy a perbeszédek elmondása után a bíróság ismét megnyithatja a bizonyítási eljárást, majd az új bizonyítékra figyelemmel kérhető a tárgyalás elnapolása.)
– Perújítási okok a büntetőeljárásban.
– A fiatalkorúak elleni eljárások specialitásai.
– Ha egy személy tanúként kihallgatnak, majd később gyanúsított lesz, fel lehet-e használni a tanúként tett vallomását?
– A harmadfokú eljárás.