Általános rész
– A büntető törvény hatálya, keretdiszpozíció.
– A büntető törvény személyi, tárgyi, időbeli hatálya.
– A büntetéskiszabás elvei.
– BK 153.
– Az üzletszerűség és a folytatólagosság.
– Önkéntes elállás, önkéntes eredményelhárítás.
– Büntethetőséget kizáró egyéb okok.
– A kóros elmeállapot, orvosi stádiumai.
– A büntethetőség elévülése.
– Szükségesség és arányosság a jogos védelmi helyzetben.
– Pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés elhatárolása.
– Önállóan alkalmazható mellékbüntetések.
– A kár és a vagyoni hátrány fogalma.
– A mentesítés formái.
– Az előzetes mentesítés.
– A fenyegetés fogalma.
– A limitált veszélyeztetési szándék.
– A próbára bocsátás szabályai, eltérések a fiatalkorúaknál.
– Mikor nem függeszthető fel a büntetés végrehajtása?
– Összbüntetés, a 3/2002. jogegységi határozat részletesen.
– Bűnszövetség, bűnszervezet.
– BK 107.
– A kitiltás szabályai.
– A Btk. büntetési rendszere.
– A stádiumok.
– Az előkészület, ksérlet, kapcsolódó jogegységi határozatokkal.
– Mellékbüntetések felsorolása, önállóan mikor alkalmazható?
– Főbüntetés mellett lehet-e egyszerre több mellékbüntetést kiszabni? (lehet, de önállóan alkalmazottnál csak egyet)
– Mellékbüntetések elévülése. (itt arra volt kíváncsi tulajdonképpen a cenzor, hogy a Btk. csak a pénzmellékbüntetés és kitiltás elévülését ismeri!)
– Utóbbihoz kapcsolódó kérdés, hogy mi a “természete” a mellékbüntetések elévülésének? (az, hogy a főbüntetés elévüléséhez “tapad”+ érdemes megemlíteni e körben a speciális szabályt a pénzmellékbüntetés elévülésének megszakadására vonatkozóan – Btk. 68. § /5/
– Közügyektől eltiltás fiatalkorúnál.
– Mi van akkor, ha a fiatalkorú terhelt külföldi áp. és személyes joga alapján nem fk-s? (Semmi, a magyar jogot kell alkalmazni)
– Mi a jelentősége a polgári jognak a fiatalkorúaknál? (itt arra gondolt a kérdező, hogy mi van akkor, ha az fk-s házasságkötés útján nagykorúságot szerez – semmi, irreleváns büntetőjogilag)
– Halmazati büntetés és összbüntetés (3/2002 BJE részletesen).
– Elkövetők, példa mindegyikre a lopással kapcsolatban, lehet-e elkövető a kutya, akit betanítottak arra, hogy lopja el a boltból a kolbászt?
– Milyen elvek alapján tudná elhatárolni a valóságos és látszólagos bűnhalmazat eseteit? (ez a konszumpció, specialitás, szubszidiaritás, alternativitás, stb. c téma, azért fontos tudni, hogy ilyet is kérdezhetnek, mert így nem nagyon van benne a tételsorban, jogszabályból nem lehet rá felkészülni, csak tankönyvekből, abból is a régi Békés Imre-féle a legjobban összeszedett e tekintetben)
– Sorolja fel a főbüntetéseket és a mellékbüntetéseket!
– Előkészület, kísérlet (nem elegendő a jogszabály, gyakorlati példák),
– Magánindítvány (mely bűncselekmények büntethetők így)?
– Tettes és részes fogalma, elhatárolása.
– Lehet-e súlyosabban büntetni a felúbjtót, mint az elkövetőt? (lehet)
– Mentesítés fajtái.
– Büntethetőségi akadályok felsorolása.
– A büntetés végrehajtásának felfüggesztése.
– Összbüntetés (BJH-kkal együtt).
– Csoportos elkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés, fogalmak, elhatárolások).
– Kényszer, erőszak, fenyegetés fogalma, fajtái.
– Az életkor jelentősége. (általános és különös részből mi jut eszembe, hol van jelentősége)
– A gyermekkor.
– A jogos védelem.
– jogos védelem és végszükség összehasonlítása (ez azért fontos, mert a tételsorban csak a jogos védelem van benne,a végszükség nem).
– A kóros elmeállapot.
– A fiatalkorúak.
– Melyek a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai?
– Melyek a büntethetőséget kizáró okok?
– Mit tud a büntethetőség elévüléséről?
– Mi történik az elévüléssel akkor, ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, és kiadnak ellene körözést, majd egy elfogatóparancsot, majd egy európai elfogatóparancsot is? Mindhárom esetben félbeszakad, majd ismét elkezdődik az elévülés határideje?
– Visszaható hatály tilalma, kivételek ez alól (itt valamilyen BJE is kellett volna)
– Végrehajtási fokozat meghatározása milyen terülten befolyásolja a terhelt helyzetét? (függ tőle pl. a feltételes szabadságra bocsátás időpontja)
– Mit jelent az elbíráláskor enyhébb szabályok alkalmazása (mind különös, mind általános résznél)?
– Tiszta szubszidiaritás fogalma.
– Fegyház fokozatot mikor alkalmaznak?
Különös rész
– A sikkasztás és a hűtlen kezelés elhatárolása.
– Önhiba a tartás elmulasztásánál.
– Életkori határok a különös részben.
– Az orgazdaság és a bűnpártolás elhatárolása.
– Magánindítványra büntetendő cselekmények felsorolása.
– A megrontás és az erőszakos közösülés elhatárolása.
– Melyik bűncselekmények kizárólagos szankciója a pénzbüntetés?
– A rágalmazás és a becsületsértés elhatárolása. (+ kapcsolódó AB határozat)
– Intellektuális közokirat-hamisítás.
– Jogtalan elsajátítás.
– A fajtalanság fogalma.
– Kitartottság (BJH is).
– A garázdaság és a rendbontás.
– A hamis vád és a hatóság félrevezetése bűncselekmények elhatárolása.
– A bélyeg fogalma.
– A rablás tényállása. (különösen a “tettenért tolvaj” kifejezés értelmezése, valamint a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és a rablás megkülönböztetése, nyaklánc letépése esetén)
– A lopás törvényi tényállása, értékhatárok, a lopás elhatárolása a rablástól, kifosztástól, jogtalan elsajátítástól.
– Ittas járművezetés tényállása.
– Mi van a ráivás esetén? (kettős vérvétel, vizeletvétel)
– Minősítése annak, ha vki bringával ittasan elüt vkit és az meghal. (ld. Btk. 188. § /3/)
– Mi az az első érték, ami a rablásnál “megjelenik” (jelentős érték) és mi van az addig terjedő nagy “intervallumban”? (azaz arra ment ki a kérdés, hogy irreleváns az elkövetési érték, csak a büntetéskiszabás körében kell értékelni) Ide kapcsolódott végezetül egy kérdés, hogy van-e a rablásnak szabs. alakzata? (nincs)
– Rablás, zsarolás, kifosztás és a hozzá kapcsolódó összes BK, BJE.
– Rablás és a fegyveresen, felfegyverkezve elkövetés, fegyvernek látszó tárgy problémaköre.
– Lopással kapcsolatos jogeset – 4-es villamos, zsebtolvajlás, lopással kapcsolatos minősített esetek+értékhatárok.
– Visszaélés közokirattal (példák).
– Mi a különbség a zsarolás és az önbíráskodás között? (zsarolás célzatos)
– Emberrablás.
– Kifosztás (konkrét jogeset volt, és a 2/1998 BJH kellett hozzá).
– Vesztegetés tényállása.
– Néhány olyan bűncselekmény felsorolása mely bűncselekmények előkészülete is büntetendő (emberölés, emberrablás, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények stb..)
– Rablás és zsarolás esetében a fenyegetés különbségei (rablásnál közvetlen emberi élet elleni a fenyegtés, míg zsarolásnál alapesetben nem)
– Beutazási és tartózkodási tilalom megszegése.
– Csődbűntett alapesetei és az adminisztratív csődbűntett elhatárolása, illetve egymáshoz való viszonyuk.
– Hogyan változott az adminisztratív csődbűntett szabályozása 2007. év június 1-jével (289. § (3) bek-be került és enyhébb lett a fenyegetettség: vétség)
– A 15. irányelv.
– Emberölés.
– Szubszidiaritás a garázdaság és az önbíráskodás viszonylatában.
– Elkövetők (tettes, társtettes) Ehhez kapcsolódóan: melyik az a különös részi tényállás, ahol többes elkövetés esetén valamennyi elkövető a többes elkövetésért felel? (Erőszakos közösülés minősített eset -sértettel azonos alkalommal,egymás tevékenységéről tudva többen közösülnek)
– Rablás elkövetési magatartásai.
– Kifosztás, rablás és kifosztás elhatárolása.
– Életveszélyt okozó testi sértést lehet-e szándékosan elkövetni? (Igen, de csak eshetőleges szándékkal)
– Életveszélyt okozó testi sértés elhatárolása az emberölés kísérletétől. (15. sz. irányelv kellett)
– Hűtlen és hanyag kezelés elhatárolása.
– Határolja el egymástól az alábbi tényállásokat, hogyan minősítené az egyes eseteket:
1. Barátjával mennek az úton, két részeg Önök elé áll, és pénzt kér. Ön megüti az egyik részeget, aki ettől elesik, és beüti a fejét a járdapadkába, amitől azonnal meghal. A barátja pedig a már menekülőben lévő másik részeg után fut, és ököllel behúz neki egyet. A sérült részeget kórházba viszik, ahol meghal, a halál az ütés következménye. Hogyan minősül az Ön által elkövetett cselekmény, és a barátja által elkövetett cselekmény?
2. A barátjával a mezőn sétálnak, összevesznek, és veszekedés közben ellöki a barátját, aki elesik, és felrobban, ugyanis a mezőn egy – a háborúból visszamaradt – taposóakna volt elásva. Hogyan minősítené az Ön által elkövetett cselekményt?
3. Egy épület folyosóján megkér egy szintén ott tartózkodó személyt, hogy amíg Ön a mosdóba megy, fogja meg a szőrmebundáját. Mire visszér, az ember kabáttal együtt távozott. Minek minősül a cselekménye?
– Garázdaság tényállása, halmazati kérdés a súlyos testi sértéssel kapcsolatban.
– Jogeset kapcsán a közösség elleni izgatás.
– Magánlaksértés.