Btk. 419. § Versenytárs utánzása

419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

Az áru hamis megjelölése tényállása a versenytárs utánzása cím alatt szerepel, jobban kifejezve azt, hogy a bűncselekmény a versenytársat védi.

A törvény az elkövetési magatartásokat a hatályossal egyezően állapítja meg, ugyanakkor lényeges változtatást hajt végre akkor, amikor a törvényi tényállást kisegítő jelleggel állapítja meg. A gyakorlatban vitatott kérdés volt az áru hamis megjelölésének és az iparjogvédelmi jogok megsértésének elhatárolása. A jövőben egyértelmű lesz, hogy amennyiben az utánzás vagy az utánzott árura elkövetett jogsértés bejegyzett oltalom által védett jogokat sért (oltalombitorlás) az iparjogvédelmi jogok megsértése állapítandó meg, míg ha a jellegzetes külsejű, csomagolású, megjelölésű, elnevezésű áru nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt, de az a fogyasztók számára az adott jellegzetességgel vált ismertté (jellegbitorlás), akkor e bűncselekmény lesz megállapítható.

Mind oltalombitorlás, mind jellegbitorlás esetén a sértett ugyanazokkal a polgári jogi eszközökkel élhet, azaz tipikusan polgári jogi felelősség körében kártérítést követelhet a károkozótól. Nincs akadálya azonban annak, hogy a büntetőjog a cselekmény tárgyi súlyának meghatározásakor figyelemmel legyen arra, hogy az adott jellegzetesség oltalom alatt áll, és az ezt sértő cselekményeket súlyosabbnak ítélje meg. Ez az eltérő tárgyi súly nyilvánul meg a büntetési tételek meghatározásában.

Az áru fogalma a fejezet végén kerül meghatározásra, miszerint ez alá értendő a termék, az ingatlan, a szolgáltatás és a vagyoni értékű jog.