Btk. 378. § Jogtalan elsajátítás

378. § (1) Aki

a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve

b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

A rendelkezés a jogtalan elsajátítás törvényi tényállását szabályozza. A jogtalan elsajátítás jogi tárgya a tulajdonjog. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen, értékkel bíró ingó dolog lehet. Az elkövetési tárgy jellemzője, hogy talált, vagy tévedésből, illetve véletlenül került az elkövetőhöz.

Talált dolognak az olyan dolog, amelyet a birtokosa elvesztett, tehát a tulajdonos szándékán kívül került ki a birtokából. Az elveszítésnek oly módon kell történnie, amely kizárja annak a reális lehetőségét, hogy a tulajdonos ismét a dolog birtokába kerülhessen.

Tévedés esetén a dolog tulajdonosa akaratán kívül juttatja az elkövetőhöz a dolgot. Véletlenül kerül az elkövető birtokába a dolog, ha az elkövetőnek a birtokbavétel eredetileg nem állt szándékában.

Az eltulajdonításban megnyilvánuló elkövetési magatartás tevékenységgel, az át nem adás, illetve a vissza nem adás mulasztással valósítható meg.

Az eltulajdonításban testet öltő bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett. Az átadás, visszaadás elmulasztásával elkövethető jogtalan elsajátítás tiszta mulasztásos bűncselekmény.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. A bűncselekményt tettesként csak az követheti el, aki a dolgot találta, vagy tévedésből, illetve véletlenül jutott a birtokába.

A törvény a kulturális javak közül csak a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyakat kívánja fokozott védelemben részesíteni. A törvény minősített esetként szabályozza a régészeti leletre történő elkövetést. A régészeti lelet külön nevesítése azért indokolt, mert a védett kulturális javak fogalomköre a régészeti örökségnek csak a közgyűjteményben elhelyezett elemeire terjed ki. Indokolt azonban a fokozott büntetőjogi védelem megteremtése az olyan régészeti lelet esetében is, amely már nem a régészeti lelőhelyen található és amelyet még nem helyeztek el közgyűjteményben. A védett kulturális javak és a régészeti lelet fogalmával kapcsolatban a háttérjogszabályt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény képezi.