A tényállástan kiindulópontja és vezérgondolata a jogi tárgy. Formailag a jogi tárgy az a jelenség amit a büntetőjog véd, illetőleg a bűncselekmény támad. A tartalmára vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Az egyik nézet szerint jogi tárgy alatt a társadalom elemi érdekei értendők, amelyeket a büntetőjog, oly módon véd, hogy a büntetendőnek ítélt cselekményeket büntetőjogi normák megalkotása révén büntetés kilátásba helyezésével tiltja. A tényállás a büntetőjogi normából indul k, illetve a büntetőjogi norma a jogi tárgyból. A jogi tárgy a társadalmi rend jogilag védett absztrakt értéke, amelynek betartása a társadalom, a közösség érdeke, és az embereknek az érdekekhez fűződő, személyhez rendelt, értékelt kapcsolat értendő. A jogi tárgytól meg kell különbőztetni az elkövetési tárgyat, amelynek rendszerbeli helye az objektív ismérveknél található. Pl. a sikkasztás jogi tárgya a tulajdonjog, míg elkövetési tárgya a rábízott dolog.
A jogi tárgy tényállástani szempontból különböző funkciókat tölt be:
a) A bűncselekmények tényállásait egy vagy több védendő jogi tárgy figyelembevételével, jogi tárgy nélkül nincs büntetőjogi tényállás. Vannak olyan bcs-k, amik rendelkeznek jogi tárggyal, de annak meghatározása problémát jelenthet, pl ahol a védelem tárgya a társadalomban meggyökeresedett értékmeggyőződés, társ érdek tisztelete a védelem tárgya. (pl nemzeti jelkép megsértése vagy az önkényuralmi jelképek használata)
b) A jogi tárgy továbbá a büntetőjogi tényállások felépítésének elismert alapja, irányadó beosztási szempont a különös részben a bűncselekményi tényálláscsoportok megalkotásánál. A jogalkotás és a jogalkalmazás során egyaránt nélkülözhetetlen a jogi tárgy pontos ismerete. A jogalkotás szintjén azt kell tisztázni, hogy mi igényel védelmet, tehát mi a jogi tárgy. Ez a kiinduló pont ezután kell a tényállást felépíteni, és a szankció mértékét meghatározni. A jogalkotó a Különös Részi rendszert is a jogi tárgyak szerint alakítja ki. A jogalkalmazónak viszont a büntetőrendelkezés rendszerbeli helyéből, annak szövegéből és egyéb úton önmaga számára tisztáznia kell, hogy mi a jogi tárgy, mert vitás esetben csak így képes a jogszabályokat helyesen értelmezni, helyesen dönteni. (jogi tárgy rendszerimmanens funkciója)
c) Vannak jogi tárgyak, amelyek az egyes személyekhez kapcsolódnak, ezeket individuális jogi tárgyaknak nevezzük, mint pl.: az emberi méltóság, a szabadság, a tulajdon. Ezek körében meghatározott jogi tárgyak a Btk megnevezésével Fejezetet képeznek mint, pl.: az élet, a testi épség és az egészség (XV. Fejezet) avagy az emberi szabadság (XVIII. Fejezet). Vannak általános jellegű jogi tárgyak amelyeket univerzális vagy közösségi jogi tárgyaknak nevezünk, mint pl az államtitok védelem, közlekedés biztonsága, az emberi környezet védelme. Jogi tárggyal szükségszerűen minden bcs rendelkezik. Van olyan bcs is, aminek több jogi tárgya van komplex jellegű pl hamisvád és közlekedési bcs-k egyrészt igazságszolgáltatás rendje másrészt pedig a megvádolt emberi méltósága. Amennyiben több jogi tárgya is van egy bűncselekménynek, amelyiket a jogalkotó elsődlegesnek tekint azt nevezzük jellegzetes jogi tárgynak.
Az elkövetési tárgy
Az elkövetési tárgy a törvényi tényállásban megjelölt az a személy vagy dolog, akire vagy amire az elkövetési magatartás behatást gyakorol vagy mint behatás irányul. például a lopásnál az idegen dolog, a levéltitok megsértésénél a másnak közlést tartalmazó zárt küldemény. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya, ha azonban van akkor általában kifejezetten szerepel a tényállásban. Amennyiben az elkövetési tárgy személy akkor azt passzív alanynak is szokták nevezni. Vannak olyan bűncselekmények is, amelyek passzív alanyává csak meghatározott személyes tulajdonsággal vagy körülménnyel (személyes kvalifikáltsággal) rendelkező egyén válhat. Így kiskorú veszélyeztetése csak kiskorú, hivatalos személy elleni erőszak csak hivatalos személy ellen követethető el. Lehetséges az is, hogy a törvényhozó együtt rendelkezik a passzív alanyról és az elkövetési tárgyról is. (rablás, terrorcselekmény) A passzív alany és a sértett nem azonos fogalmak, az egyik anyagi jogi, míg a másik pedig eljárásjogi kategória. Sértettnek az a személy tekintendő, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sérti vagy veszélyezteti. (Be. 51.§ (1)bek) Ezek egybe is eshetnek, de el is különülhetnek. Általános szempontból is jelentőséghez juthat az elkövetési tárgy, mégpedig az alkalmatlan kísérlet esetében. Mint már említettük az elkövetési tárgy és a jogi tárgy egymástól megkülönbözendő. Lehetséges, hogy a kettő egybeesik: a csalásnál a vagyon, a vagyoni jog a tettes által előidézett károsításnak mind az elkövetési tárgya, mind a védett jogi tárgya. Formálisan és tartalmilag is egybeesik a kettő. A második lehetőség abban áll, hogy bár tartalmilag azonosság áll fenn, de formai identitás nincs. Így pl.: az ölésnél, ahol az emberölés elkövetési tárgya „más ember” a védett jogi tárgy pedig az „élet”. A harmadik eset a jogi tárgy és az elkövetési tárgy szétvallása. Lopásnál a elkövetési tárgy az idegen dolog a védett jogi tárgy azonban a tulajdon.