Btk. 176. § Kábítószer kereskedelem

Kábítószer-kereskedelem

176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,

b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert

ca) kínál, átad,

cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű kábítószerre,

b) bűnszövetségben,

c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az egészséget veszélyeztető bcs-ek:

b  az emberiség már régóta tisztában van azzal, hogy léteznek olyan anyagok, amelyek jelentős mértékben sértik az ezeket használók egészségét

  • a kérdés természetesen az, hogy amennyiben ezeknek a szereknek az ártalmas voltával lényegében mindenki tisztában van, akkor miért kerül sor a fogyasztásukra

ü  a válasz azonban egyszerű: nyilvánvalóan azért, mert olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek, ha időlegesen, vagyis átmeneti jelleggel, de a fogyasztó számára előnyökkel járnak

  • így egyes kábítószerek jelentős mértékben hatva az idegrendszerre, megnyugvást idéznek elő
  • míg más pszichotróp anyagok megszüntetik a fáradtság érzetét, de léteznek olyan szerek is, amelyek rendkívüli mértékben növelik az emberi teljesítményt

–  ezek az anyagok, ill. szerek ugyanakkor súlyosan károsítják az egészséget

–  kábítószerek esetén rövid időn belül kialakul a fizikai, ill. pszichikai függőség, majd a totális testi és szellemi leépülés

–  a teljesítményfokozó szerek pedig, ha időben később is, de ugyanilyen következmények előidézésére képesek

–  egyértelműen veszélyeztetik az egészséget:

–           a meghamisított egészségügyi termékek

–          a mérgező anyagok

–          ill. az egészségre ártalmas fogyasztási cikkek

mindezekre tekintettel rendeli büntetni a Btk. ebben a fejezetben:

–           a kábítószerrel kapcsolatos jogellenes tevékenységet

–          a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélést

–          az egészségügyi termékek hamisítását

–          a méreggel és az ártalmas közfogyasztási cikkel történő visszaélést

TÖRTÉNETI, NEMZETKÖZI HÁTTÉR:

A Csemegi Kódex a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységeket nem tilalmazta.

Az 1. jogi norma egy 1984-ben meghozott belügyminiszteri rendelet volt,

  • amely az ópium kereskedelmére vonatkozóan tartalmazott előírásokat

–  így az ópiumot gyógyszernek minősítette és kimondta, hogy kizárólag gyógyszertári joggal rendelkező személyek árusíthatják

–  Az 1921. évi XXXIII. tv-nyel jogerőre emelt trianoni békeszerződésben a magyar állam kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb a szerződés életbelépését követő 12 hónapon belül megteszi a szükséges tvhozási intézkedéseket az első „Nemzetközi Ópiumegyezmény” tv-be iktatása érdekében.

  • erre az 1923. évi XXII. tv. megalkotásával került sor

–  a végrehajtási rendelete hatósági felügyelet alá vonta az Egyezményben nevesített kábítószerek forgalmazását és azt engedélyhez kötötte

–  hatósági jogkörben a közegészségügyi szerv járt el, amelynek széles körű ellenőrzési jogköre is volt

–  a jsz kihágásnak minősítette az engedély nélküli előállítást, forgalmazást, valamint a nyilvántartások vezetésének elmulasztását

–  A magyar jogrendszerbe az 1925. febr. 19-én Genfben megkötött „Nemzetközi Ópium Egyezmény” kihirdetéséről szóló 1930. évi XXXVII. tv. vezette be a kábítószerrel kapcsolatos bj-i rendelkezéseket.

  • a tv 6 hónapig terjedő fogházzal fenyegette azt, aki
    • kábítószert hatósági engedély nélkül gyártott vagy forgalmazott
    • kábítószert engedély nélkül készleten tartott
    • vagy olyan személynek adott át, aki az átvételre nem volt jogosult
    • valamint ha a nyilvántartási kötelezettségeit megszegte

–  Az 1961. évi Btk. ugyancsak büntetni rendelte a kábítószerrel visszaélést, kimondva, hogy

  • aki a hatósági előírások megszegésével vagy kijátszásával kóros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, egy évig terjedő szv-sel büntetendő

–  a deliktumnak mindössze 3 minősített esete volt:

  • ha üzletszerűen
  • visszaesőként
  • vagy bűnszövetségben

valósították meg a tv-i tényállást

A kóros élvezetre alkalmas kábítószerek jegyzékét az 5/1957. (XII.14.) EüM rendelet tartalmazta.

–  Mind a tényállás struktúrájában, mind a szankciórendszerben jelentős változást hozott az 1971. évi 28. tvr..

  • az országba való behozatallal, kivitellel, ill. az ország területén történő átvitellel bővült az elkövetési magatartások köre
  • nőtt a minősített esetek száma
  • valamin büntetendő lett az előkészület is

–  A korábbi Btk. a hatálybalépésekor lényegi változást nem hozott, kivéve, hogy privilegizáltesetként szabályozta annak a magatartását, aki nem forgalomba hozatal céljából készített, szerzett meg vagy tartott csekély mennyiségű kóros élvezetre alkalmas kábítószert.

  • a tv-i tényállást utóbb számos alkalommal módosították, így:

–  az 1998. évi LXXXVII. tv.

–  a 2003. évi II. tv.

–  a 2004. évi CXXXI. tv.

–  a 2005. évi XXX. tv.

–  a 2009. évi LXXX. tv.

  • de érintette a tvszöveget

–  az AB 244/B/1999. AB határozata

–  sőt az 54/2004. (XII.13.) AB határozat a tv. több rendelkezésének alkotmányellenességét megállapítva, azokat meg is semmisítette

1912-ben Hágában került sor az első „Nk-i Ópiumegyezmény” megkötésére.

  • az egyezmény célja az volt, hogy megakadályozzák az ópiummal, morfiummal és a kokainnal kapcsolatos visszaéléseket, ill., hogy szabályozzák és korlátozzák az ilyen anyagok forgalmazását

a második „Nk-i Ópiumegyezményt” 1925-ben Genfben kötötték meg

  • az egyezmény több olyan kábítószert is a hatálya alá vont, amelyet az első még nem tartalmazott és a részes felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy „tv-ekkel és rendeletekkel” fogják biztosítani a kábítószerek termelésének, terjesztésének és kivitelének hatásos ellenőrzését
  • a szerződő felek azt is vállalták, hogy a jogi normák megszegőit szigorú büntetéssel sújtják, ill., hogy a jogsértő magatartással érintett anyagokat elkobozzák

–  ugyancsak Genfben kötötték meg 1931-ben a kábítószerek gyártásának korlátozásáról és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló nk-i egyezményt

  • az egyezmény már nagy részletességgel határozta meg
    • a „drogok” körét
    • az előállítható mennyiség nagyságát
    • és az ellenőrzés formáit

–  a korábbi egyezményeknek, mintegy szintézisét és kibővítését jelentette a New Yorkban elfogadott Egységes Kábítószer Egyezmény, amelyet az 1965. évi 4. tvr. hirdetett ki

–  kiterjesztette a bj-i fenyegetettséget a pszichotróp anyagokra az 1971-ben Bécsben megkötött egyezmény (kihirdetve az 1979. évi XXV. tvr. által)

–  valamint ugyancsak a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni közös fellépés kereteit kívánta megteremteni az ENSZ keretében Bécsben 1988. dec. 20-án megkötött egyezmény (kihirdetve az 1998. évi L. tv-nyel)

–  a tiltott kábítószer-kereskedelem bcs-ének tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályokat tartalmazza a 2004/757/IB kerethatározat

A bj-i szabályozás körében 3 drogpolitikai modell alakult ki:

–          az ún. nulla tolerancia elvét valló szabályozás

  • súlyos szankcióval fenyeget minden kábítószerrel kapcsolatos tevékenységet
  • ilyen rendszer működik az USA-ban

–          a kompromisszumos modell

  • ugyancsak büntetni rendeli a kereskedést és a fogyasztást egyaránt
  • de a fogyasztó esetében lehetőséget biztosít az elterelésre, amennyiben a terhelt vállalja a gyógyító-felvilágosító kezeléseken való részvételt
  • erre példa a német szabályozás

–          a liberális politika

  • sajátossága, hogy bizonyos ellenőrzött keretek között egyes kábítószerek legálisan terjeszthetők, ill. fogyaszthatók
  • ilyen rendszer működik jelenleg Hollandiában

A kábítószer-kereskedelem a kábítószer fogyasztók igényeinek a kiszolgálására hivatott tevékenység.

  • büntetendővé nyilvánítását az indokolja, hogy az ilyen szereknek az emberi szervezetre gyakorolt hatása rendkívül káros

A védett jogi tárgy: a polgárok egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

A bűncselekmény elkövetési tárgyának, a kábítószernek a fogalmát a Btk. 459.§-a (1) bekezdésének 18. pontja a következőképpen fogalmazza meg:

 

  • Kábítószeren:

a)                           az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyagokat,

b)                          az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. év február 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyagokat, valamint

c)                           az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagokat

kell érteni.

E tv-i rendelkezésre tekintettel kábítószer az Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzékében szereplő valamennyi anyag, mégpedig attól függetlenül, hogy természetes vagy szintetikus eredetű – e.

Ismertebb kábítószerek: az ópium, a morfium, a heroin, a kokain, a hasis, a kannabisz.

A Btk. 459.§-a (1) bekezdése 18. pontjának b) alpontjára figyelemmel kábítószeren egyes pszichotróp anyagokat is érteni kell.

a kábítószernek minősülő pszichotróp anyagokat az 1971. évi Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke tartalmazza

–  a melléklet III. és IV. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagok tehát nem tekinthetők kábítószernek

–  a pszichotróp anyagok általában szintetikus úton kerülnek előállításra gyógyszerkészítés -Céljából

–  az ismertebb pszichotróp anyagok az amfetamin, a meszkalin, a tenociklidin

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szól az 1998. évi XXV. tv.

  • e tv. „A” jegyzéke tartalmazza az 1971. évi egyezmény I. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagokkal,
  • míg a tv. „B” jegyzéke rögzíti az 1971. évi egyezmény II. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagokkal

azonos elbírálás alá eső anyagokat.

A kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartásait forgalmazó típusú tevékenységek alkotják, ilyen:

–          a kínálás

–          az átadás

–          a forgalomba hozatal

–          a kereskedés

–          továbbá elkövetési magatartás az anyagi eszközök szolgáltatása.

Kábítószer kínálásáról van szó, ha az elkövető más konkrét személyt hív fel a kábítószer átvételére, azonban a felhívás eredménytelen marad, mert ellenkező esetben a bcs valamely más elkövetési magatartása (átadás) valósul meg. (BKv. 57.)

  • a kínálás esetében az elkövető birtokában van a felajánlott kábítószer és annak megszerzésére, átvételére először ösztönöz
  • annak, hogy ellenérték fejében, avagy ingyenesen kívánja átadni a birtokában lévő kábítószert, nincs jelentősége

A kábítószer átadása valósul meg, ha a megkínált személy a kábítószert átveszi.

  • átadásról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az alkalmi jellegű tevékenység, és ha ennek következtében egy konkrét meghatározott személy szerzi meg a kábítószert annak érdekében, hogy a kábítószert az átvevő saját maga fogyassza el
  • amennyiben ugyanis az elkövető a kábítószert több személynek juttatja, a kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg
  • az átadás szempontjából is lényegtelen, hogy arra ingyenesen vagy ellenérték fejében kerül-e sor

Forgalomba hozatalról van szó, ha az elkövető több személynek juttat kábítószert. (BKv. 57)

  • a forgalomba hozatal együtt jár az átadással és úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban – neki adja át a kábítószert – de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja
  • az elkövetőnek erre a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet
  • a forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen is történhet
  • a forgalomba hozatal magában foglalhatja:
    • az eladók vagy a vevők felkutatását,
    • ennek során a közvetítők igénybevételét,
    • az áru megtekintését, megvizsgálását,
    • a megállapodás megkötését,
    • az áru tárolását,
    • az átadás helyének előzetes felderítését,
    • a szállítóeszköz és a kísérők biztosítását (BH 2002.229; 1/2007. BJE)
  • a kábítószert forgalmazó elkövető által beszerzett, de ténylegesen – lefoglalás miatt – forgalomba hozni már nem sikerült kábítószerre nem a megszerzés és tartás, hanem a forgalomba hozatal elkövetési magatartását kell megvalósultnak tekinteni

A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala.

  • felölel minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz
    • így pl. a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzését, készletezését, a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását
  •  a kereskedés feltételezi a rendszerességet, tehát e tevékenység folyamatos jellegű és determináló fogalmi eleme a haszonszerzésre irányultság
  • ezért a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nemcsak az eladót és a vevőt, hanem a közvetítőket is, mint kereskedői tevékenység közreműködőit kell felelősségre vonni (BH 1999.101., 1/2007. BJE).

A kábítószer – kereskedelem elkövetéséhez történő anyagi eszközök szolgáltatása értékkel bíró dolog, ill. pénz átadásával jöhet létre.

  • az anyagi eszközök szolgáltatása bármelyik másik elkövetési magatartáshoz kapcsolódhaT

A kábítószer – kereskedelem immateriális delictum, azaz a törvényi tényállás eredményt nem tartalmaz.

a Btk. a bcs kiemelkedő tárgyi súlyára figyelemmel az előkészületet is büntetni rendeli.

A forgalmazó típusú tevékenységek közül – tekintettel arra, hogy a kínálás szóban és írásban egyaránt megvalósítható – az írásbeli elkövetésnél a kínálás kísérlete lehetséges, amennyiben a címzetthez a levél valamilyen okból kifolyólag nem érkezik meg.

Az átadás kísérleti szakba lép a más személy birtokba juttatásának a megkezdésével.

A forgalomba hozatal megkezdésének, azaz kíséretének értékelendő bármilyen, a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása.

A jelentős mennyiségű kábítószernek csomagként történő feladása, ha az a címzetthez nem érkezik meg, vagy azt a címzett nem veszi át, a forgalomba hozatallal elkövetett bcs kísérletét hozza létre.

A forgalomba hozatal befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak.

A kínálás a visszautasítással, az átadás, a forgalomba hozatal, a kábítószer átvételével válik befejezetté.

A kereskedéssel elkövetési fordulatnak – eltérően a forgalomba hozataltól – a kísérleti stádiuma általában kizárt.

  • A kereskedés ugyanis ismétlődő adásvételek által valósul meg, és magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz.
  • Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény (1/2007. BJE)

A bcs alanya:

a)        tettes:

–          a Btk. 176.§-ában szabályozott bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet,

–          míg a Btk. 177.§-a szerinti deliktum tettese csak 18. életévét betöltött személy lehet

b)       társtettes:

–          a kifejtettek a társtettesség létrejöttére is irányadók

c)        felbujtó és bűnsegéd:

–          a felbujtásra és a bűnsegélyre a Btk. 176.§-a szerinti cselekmény megvalósításakor az általános szabályok az érvényesek,

–          a 177.§-a által büntetni rendelt kábítószer – kereskedelem tekintetében viszont felbujtó és bűnsegéd is csak a 18. életévét betöltött személy lehet

A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg.

  • Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag kábítószernek minősül.

A Btk. a minősített esetek meghatározásakor kettős szabályozási modellt alkalmaz:

először meghatározza a bárki által elkövethető kábítószer-kereskedelem alaptényállásához fűződő minősített eseteket,

majd súlyosabban rendeli büntetni a 18. életévét betöltött személy bj-ellenes magatartásait, amihez további minősítő körülményeket kapcsol

Így a Btk. 176.§-ának (1) bekezdése szerinti kábítószer – kereskedelem súlyosabban minősül, ha:

–  bűnszövetségben,

–  hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy

–  a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében

követik el.

A bűnszövetség fogalmát a Btk. 459.§-a (1) bekezdésének 2. pontja definiálja, amely szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A hivatalos, ill. közfeladatot ellátó személyek körét a Btk. 459.§-a (1) bekezdésének 11-12. pontja határozza meg.

Még súlyosabban bünteti a tv, ha a kábítószer-kereskedelmet jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

a Btk. 461.§-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a Btk-ban konkrétan megjelölt kábítószerek esetén (Btk. 461.§ 1. és 2. bek.) a mennyiség akkor jelentős, ha az, az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja

egyéb kábítószerek esetén pedig akkor, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét lépi túl

Amennyiben a bcs elkövetője a 18. életévét betöltötte, de az elkövetési magatartásokat 18. életévét be nem töltött személy tekintetében fejti ki; vagy oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, ill. gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén vagy annak közvetlen környezetében, a kábítószer-kereskedelem ugyancsak súlyosabban büntetendő (177.§ 1. bek.).

  • az ilyen elkövetést minősíti a

– jelentős mennyiségű kábítószerre

–  bűnszövetségben

–  hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként e minőségét felhasználva történő cselekvés

Privilegizált esetként szabályozza a Btk. a csekély mennyiségű kábítószer kínálását vagy átadását, az alapeset tekintetében és egyes minősítő körülmények vonatkozásában (176.§ 5. bek; 177.§ 4. bek.)

461. § (1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

aa) LSD esetén a 0,001 gramm,

ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,

ad) amfetamin, metamfetamin és MDPV esetén a 0,5 gramm,

ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

af) heroin esetén a 0,6 gramm,

ag) morfin esetén a 0,9 gramm,

ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,

ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,

aj) kokain esetén a 2 gramm,

ak) BZP esetén a 3 gramm,

b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,

c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm

mennyiséget nem haladja meg.

(2) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer

a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,

b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros

mértékét meghaladja.

(4) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer

a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,

b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,

c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.

Halmazat:

A halmazati kérdések kifejtésére, valamint a jogalkalmazói gyakorlat döntéseinek megjelölésére a kábítószer birtoklása tv-i tényállásának elemzését követően kerül sor.