Bv. 1. tétel

5/2008. Büntető jogegységi határozat

a jogerős ügydöntő határozattal kiszabott pénzbüntetés elévüléséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára folytatott jogegységi eljárásban Budapesten, 2008. év szeptember hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A jogerős ügydöntő határozattal kiszabott pénzbüntetés a pénzbüntetésre irányadó általános szabályok szerint évülhet el akkor is, ha azt utóbb fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatják át.

Indokolás

A legfőbb ügyész a Be. 439. §-a (1) bekezdés a) pontjának II. fordulata felhívásával az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta, mert eltérő ítélkezési gyakorlatot észlelt abban az elvi jogalkalmazási kérdésben, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülése mikor következik be; a végrehajthatóság elévülése szempontjából a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés szabályai az irányadók.

Az eltérő álláspontok szemléltetésére a következő bírósági határozatokat hozta fel:

1. A Sárvári Városi Bíróság a B.133/1998. számú ügyben jogerősen pénzbüntetésre ítélt II. rendű terhelt e büntetését – a pénzbüntetés meg nem fizetése folytán – 250 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. A II. rendű terhelt 2001. november 27-én megkezdte az átváltoztatott büntetés letöltését, majd 2001. december 27-én vele szemben egy másik ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztést vettek foganatba. A II. rendű terhelt 2005. március 29-én kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését. A Sárvári Városi Bíróság a 2005. április 17-én kelt B.133/1998/31. számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzést a terhelt fellebbezése folytán eljárt Vas Megyei Bíróság a 2005. május 17. napján kelt Bkf.187/2005/2. számú végzéssel helybenhagyta.

A legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében a végzés ellen benyújtott jogorvoslati indítványára a Legfelsőbb Bíróság a 2006. február 7. napján kelt Bt.III.1210/2005/3. számú ítéletében megállapította, hogy a szabadságvesztésre történt átváltoztatás folytán ki nem töltött pénzbüntetés végrehajthatósága elévült. A pénzbüntetés fogházbüntetésre történő átváltoztatásával ugyanis csak a végrehajtás módja változik meg, a büntetés végrehajtásának elévülésére – a főbüntetés elévülését meghatározó időtartamot tekintve is – a pénzbüntetés elévülésére vonatkozó szabályok az irányadók. Mivel a pénzbüntetés végrehajtásának az elévülési idejeként – a Btk. 67. § (1) bekezdésének e) pontjában – meghatározott három éves időtartama eltelt, a terhelt által ki nem töltött pénzbüntetés végrehajthatósága elévült.

2. Az ittas járművezetés vétsége miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság 4.B.XII.1240/2003/13. számú jogerős ítéletével pénzbüntetésre ítélt terhelt e büntetését a kerületi bíróság a 18. sorszámú 2004. június 21. napján kelt végzésével – meg nem fizetés miatt – 350 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. Az átváltoztatott fogházbüntetés foganatba vételére azonban nem került sor, mert a terhelt 2004. február 26. napjától más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltötte.

A terhelt 2007. augusztus 15. napján előterjesztett, a pénzbüntetés végrehajthatósága elévülésének megállapítására irányuló kérelmét a Budai Központi Kerületi Bíróság a B.XII.1240/2003/21. számú végzésével elutasította. A végzés indokolásában rámutatott arra, hogy a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 23. §-a alapján a szabadságvesztés végrehajtása az elévülését félbeszakítja, ha az elítélten más szabadságvesztést hajtanak végre. Miután pedig a terhelt esetében a kiszabott pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása megtörtént, az elévülésre a szabadságvesztés végrehajtásának szabályai vonatkoznak. Ekként pedig a terhelt esetében az átváltoztató végzésben meghatározott tartamú fogházbüntetés elévülése nem következett be. A terhelt fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság a 2008. január 22. napján jogerőre emelkedett Bf.5041/2008/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az indítványban a legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróság – 1. pont alatt ismertetett – Bt.III.1210/2005/3. számú ítéletben kifejtett azzal a jogi állásponttal értett egyet, hogy a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülésére az átváltoztatását követően is a Btk. 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja az irányadó.

A Bv.tvr. 23. §-ában írt rendelkezés kifejezetten a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása elévülésének félbeszakítására vonatkozik. A pénzbüntetés átváltoztatásával azonban a bíróság ügydöntő határozatában megállapított büntetés neme nem, pusztán annak a végrehajtási módja változik meg. Erre utal az is, hogy a Bv.tvr. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre.

A jogegységi tanács a legfőbb ügyész álláspontjával egyetértett:

A Btk. 38. §-ának (1) és (2) bekezdése súlyossági sorrendet is alkotva sorolja fel a büntetési nemeket. A pénzbüntetés e felsorolásban az egyik büntetési nem, – összegétől függetlenül a törvényalkotó által a legenyhébbnek nyilvánított – főbüntetés, amit ügydöntő határozatban (fő szabály szerint a Be. 330. §-ának (2) bekezdés a) pontját alkalmazva bűnösséget megállapító ítéletben) szab ki a bíróság. Az ügydöntő határozat ilyenkor – a Btk. 52. §-ának illetőleg 114. § (2) bekezdésének megfelelően meg nem fizetés, vagy fiatalkorú terheltnél behajthatatlanság esetére – rendelkezést tartalmaz a pénzbüntetésnek fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.

Miután a terhelt pénzbüntetésre ítélése esetén a büntetés neme (és mértéke) a jogerős ügydöntő határozatban meghatározott, a kiszabott büntetés nemén az sem változtathat, hogy azt meg nem fizetése (illetőleg fiatalkorú terhelt esetében behajthatatlansága miatt) utóbb fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ilyenkor ugyanis nem maga a kiszabott büntetés (büntetési nem), hanem annak végrehajtási módja változik meg.

A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés tehát nem azonosítható a szabadságvesztésre ítéléssel. A jogerősen kiszabott pénzbüntetés annak átváltoztatása esetén is megőrzi ezt a természetét, jogi sorsát, eltekintve a végrehajtás eltérő módjától. Erre utal egyebek közt az is, hogy az átváltoztatás eredményeként a pénzbüntetés „helyébe lépő” szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, abból az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható, az nem alapozhat meg visszaesői minőséget, más szabadságvesztéssel összbüntetésbe sem foglalható, de a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a mentesítés is a pénzbüntetés jogerős kiszabásával bekövetkezik, s azt az utóbb történő átváltoztatás sem oldja fel.

Annak, hogy a pénzbüntetés fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásával pusztán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtásának módja változik meg, logikus következménye az is, hogy az átváltoztatott pénzbüntetés elévülésére a pénzbüntetés elévülésének a Btk. 67. § (1) bekezdés e) pontjában és Btk. 68. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott szabályai az irányadók. Ekként tehát a pénzbüntetés három éves elévülési határideje akkor is az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésével veszi kezdetét, ha utóbb a pénzbüntetés végrehajtásának módja megváltozik, és azt a törvény előírása szerint szabadságvesztésként kell végrehajtani. Az átváltoztatás azonban – mint a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés – az elévülést félbeszakítja, amidőn félbeszakító hatású a foganatba vétel érdekében esetleg szükséges elfogatóparancs kibocsátása is.

A Bv.tvr. 23. §-a kizárólag a szabadságvesztés büntetés végrehajtására tartalmaz elévülést félbeszakító rendelkezést. A pénzbüntetés (és a közérdekű munka) végrehajthatóságának az elévülését az sem szakítja félbe, ha az elítélten az elévülési idő alatt egy másik büntetőügyben kiszabott szabadságvesztést hajtanak végre. Miután pedig a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés lényegileg az átváltoztatás ellenére is pénzbüntetés és nem szabadságvesztés, a Bv.tvr. felhívott rendelkezése erre az esetre nem alkalmazható.

Amennyiben tehát a terhelttel szemben a bíróság pénzbüntetést szabott ki, annak végrehajthatósága – feltéve, hogy az átváltoztatás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül megtörtént – az átváltoztatástól számított három év elteltével elévül akkor is, ha ez idő alatt az átváltoztatás folytán a pénzbüntetés „helyébe lépő” fogházbüntetés kitöltésére egy másik büntető ügyben kiszabott szabadságvesztés foganatba vétele miatt nem kerülhetett sor. Természetesen az átváltoztatott szabadságvesztés foganatba vételéhez esetleg szükséges elfogatóparancs kibocsátása, illetőleg az átváltoztatott szabadságvesztés végrehajtása alatti szökés – a Btk. 68. §-a (1) illetőleg (4) bekezdése szerint – a pénzbüntetéshez igazodó három éves elévülési időt is félbeszakítja, így az elévülés e határideje ilyenkor ismét elkezdődik.

A fent kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Tanácsa a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében [Be. 439. § (1) bek. a) pont II. fordulata] a jogegységi indítványnak helyt adott, és a Be. 443. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Be. 445. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2008. szeptember 22.