Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség: 1 év.
(2) A büntetés
a) 3 év: maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) 1-5 év: halált,
c) 2-8 év: 2-nél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő: (1): 3 év, (2): 1-5 év, 2-8 év, 5-10 év.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
A munkavégzés szinte minden területén előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek fokozott veszélyt jelentenek a dolgozókra és más személyekre nézve. E veszélyek kezelése alapvető feladata mind a munkáltatónak, mind a munkát végzőnek. Ha azonban valaki a tevékenysége során elmulasztja a jogszabályokban, szabályzatokban vagy szakmai gyakorlatban előírt biztonsági kötelezettségeket betartani, és ezzel mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, akkor foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt büntetőjogi felelősséggel tartozhat.
A jogi háttér
A Büntető Törvénykönyv 165. §-a kimondja: aki foglalkozási szabály megszegésével mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, illetve testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény külön nevesíti a lőfegyverek, robbanóanyagok és robbantószerek használatát is, amelyek kezelése szigorú biztonsági szabályokhoz kötött.
A foglalkozási szabályszegés nemcsak a klasszikus munkavédelmi mulasztásokat foglalja magában, hanem minden olyan tevékenységet, amelyet írott szabályok, belső előírások vagy a kialakult szakmai gyakorlat köt meg. A jogszabályi háttér tehát széles körben értelmezi a foglalkozás körében végzett tevékenységet, amely kiterjed a hivatásszerű, alkalomszerű vagy akár hobbi szinten végzett munkákra is, ha azok szabályokhoz kötöttek.
Mit jelent a foglalkozási szabályszegés?
A szabályszegés történhet mulasztással – például a munkavállalók nem megfelelő védőfelszereléssel való ellátása, a biztonsági eljárások mellőzése –, de aktív hibával is, például hibás gépkezeléssel vagy orvosi műhibával. Orvosi esetekben akkor állapítható meg a bűncselekmény, ha az orvos diagnosztikai vagy kezelési hibája mögött kimutathatóan foglalkozási szabály megszegése áll. Egy téves diagnózis önmagában nem feltétlenül minősül büntetőjogi felelősség alapjának, hacsak nem köthető szakmai szabályszegéshez.
A bűncselekmény tényállási elemei
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés több feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg:
- Elkövető: az adott foglalkozás gyakorlója, akár engedéllyel, akár engedély nélkül, de szakmai tudással rendelkezve.
- Elkövetési magatartás: a foglalkozási szabály megszegése.
- Védett jogi tárgy: mások élete, testi épsége, egészsége.
- Sértett: kizárólag más személy lehet, saját magát senki nem veszélyeztetheti ilyen módon.
- Eredmény: közvetlen veszélyhelyzet, amely külső szemmel is érzékelhető, meghatározható és reális.
Fontos megjegyezni, hogy a bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges tényleges sérülés vagy haláleset, a közvetlen veszélyhelyzet önmagában elegendő. Ugyanakkor az okozati összefüggést mindig vizsgálni kell: ha a veszélyt a szabályszegéstől független körülmény idézi elő, az elkövető nem vonható felelősségre.
Gondatlanság és szándékosság
A cselekménynek létezik gondatlan és szándékos alakzata is.
- Gondatlanság: az elkövető vagy előre látja a veszélyt, de bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látja előre, mert elmulasztja a tőle elvárható körültekintést. Ez a legenyhébb eset, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Szándékosság: az elkövető tisztában van a veszéllyel, azt célként idézi elő, vagy belenyugszik a bekövetkezésébe. Szándékos elkövetés esetén a büntetés jóval súlyosabb, akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, minősített esetekben pedig 5–10 évig.
Minősített esetek
A törvény külön súlyosító körülményeket is nevesít:
- Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség esetén a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés.
- Halál bekövetkezése esetén a gondatlan alakzatért 1–5 év, szándékosért 2–8 év szabadságvesztés jár.
- Halálos tömegszerencsétlenség esetén – ha legalább két ember halálát vagy tíznél több sérülését okozza a cselekmény – a büntetés 2–8 év, szándékos esetben 5–10 év szabadságvesztés.
A bírói gyakorlat a „tömegszerencsétlenség” fogalmát is pontosan körülhatárolta: legalább tíz sérült, közülük egy súlyosan sérült, illetve a halálos esetnél legalább egy haláleset fennállása szükséges.
Büntethetőséget kizáró okok
Előfordulhatnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor a szabályszegés ellenére az elkövető nem büntethető. Ilyen a végszükség, amikor a szabályszegés kisebb sérelemmel jár, mint amelyet elhárít. Például egy orvos tiltott módszert alkalmaz, hogy a beteg életét megmentse.
Gyakorlati példák
- Egy munkáltató nem biztosít megfelelő védőfelszerelést a munkásoknak, emiatt baleset történik – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés valósul meg.
- Egy orvos mulaszt a diagnózis felállításánál, és ezzel megszegi a szakmai protokollt – adott körülmények között bűncselekmény lehet.
- Egy szerelő szabályt szeg, de az okozott kár teljesen független körülmények miatt következik be (például vihar okozza a meghibásodást) – nem vonható felelősségre.